Back to top

Egyetemi gyakorlat a vadasparkban

A Kárpát-medencében élő őshonos állatfajokat bemutató Budakeszi Vadaspark több hazai felsőoktatási intézménnyel ápol szoros szakmai kapcsolatot, az együttműködés keretében rendszeresen tartanak a parkban kihelyezett egyetemi órákat, előadásokat, gyakorlati foglalkozásokat. A legutóbb külföldi hallgatók vettek részt a parkban az állatok altatásával kapcsolatos szakmai gyakorlaton.

Az együttműködések megerősítik a Budakeszi Vadasparkban zajló szakmai munkát, amelynek tudományos hátterét az egyetemisták a kihelyezett órák, interaktív foglalkozások alkalmával ismerhetik meg. E mellett az ilyen alkalmak pályamodellként is szolgálnak a végzősök számára.

Az egyetemisták közül sokan választják szakmai gyakorlatuk helyszínéül vagy szakdolgozatuk témájául az így megismert állatkerteket, vadasparkokat.

A park szakemberei pedig az egyetemi előadások során tudnak számot adni gyakorlati tapasztalataikról és a Vadasparkban folyó szakmai munka elméleti hátteréről, amely a szakmai fejlődés, előmenetel lehetőségét kínálja számukra.

Fotó: Budakeszi Vadaspark/Surányi Linda

A Budakeszi Vadaspark számos agrár-, állatorvos- és természettudományi egyetemmel működik együtt, és a hazai intézmények mellett szakmai partnerei közt vannak külföldi egyetemek, valamint állatkertek és vadasparkok is.

Az elmúlt hetekben az Állatorvos-tudományi Egyetem 23 egyesült arab emirátusokbeli hallgatója vett részt gyakorlati képzésen a Vadasparkban, illetve a park munkatársai adtak elő a Szent István Egyetem általános és alkalmazott etológia óráján. A külföldi diákok dr. Sós Endre állatorvos vezetésével a Kárpát-medencében őshonos és betelepült állatokkal, illetve egzotikus fajokkal ismerkedtek a Vadasparkban.és különleges gyakorlaton is részt vettek. Megismerhették, milyen eszközökkel és módszerekkel altatják a gímszarvasokat, muflonokat, hogyan kell helyesen kezelni a fecskendőket, illetve az altatópuskát. Szakmai iránymutatás mellett gyakorolták a vérvételt és az oltást, megfigyelhették az állatok kezelés utáni ébresztését, továbbá azt is, hogyan kell szállítani a bódított egyedeket.

Fotó: Budakeszi Vadaspark/Surányi Linda

A Vadaspark szakemberei idén először a Szent István Egyetemen tartottak általános és alkalmazott etológia órát Tóthné dr. Maros Katalin egyetemi docens kurzusán. Burányi Virág – aki rendszeres előadónak számít ezeken az órákon –, Farkas Ádám, illetve a korábban a Vadasparkban állatgondozó-trénerként dolgozó Szilágyi Zsolt, a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársa a modern állatkertek szerepét (oktatás, kutatás, fajmegőrzés) ismertette. Az interaktív foglalkozáson beszéltek az állatkerti állatok tréningezéséről, a környezetgazdagításról, illetve a fizikai és mentális jólétre való törekvésekről. Az előadáson élő állatok bemutatására is sor került: a hallgatók egzotikus rovarokat (botsáskát, bütykös csótányt), illetve úgynevezett nemszeretem állatokat (az emberből viszolygást, irtózást kiváltó állatfajok, például patkányok, kígyók) láthattak az órán.

Forrás: 
Budakeszi Vadaspark

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.

Az erdő látogatásának rendje - Az erdei közlekedés szabályai

A Pécs környéki és Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. régóta arra törekszik, hogy partneri viszonyt létesítsen a rendőrséggel. Május 3-án ezért tartottak közös partnerségi konferenciát, melyen a fő téma az erdei közlekedés, különösen az erdei motorozás, quadozás volt.

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.  

Pusztapalota a Vár-völgyben

Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.

Közel ötvenezer facsemetével újabb Újszülöttek erdeje jött létre Baranyában

A tavaly megkezdett hagyományt folytatva a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. idén is létrehozott egy Újszülöttek erdejét. A közel öthektárnyi új erdőterület Szigetvár városhatárában, az Almás-patak mentén formálódik.

Súlyos a madárinfluenza helyzet: már Európában is felmerült a vakcinázás

Olyan sok baromfit kellett elpusztítani a madárinfluenza miatt, hogy néhány ország elindította a vakcinakutatást annak ellenére, hogy nem hozható kereskedelmi forgalomba az oltott állatok húsa, illetve közegészségügyi kockázata is lehet.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 19. hét

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Vadon élő madárfajok gyűjteménye

Csaknem tíz évig tartó munka: tervezés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás és -elemzés, írásos összegzés, lektorálás után elkészült Magyarország madáratlasza. A tavaly szeptemberben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában megjelent kiadvány összefoglalja a 2019 végéig hazánkban természetes módon előfordult 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket.