Back to top

Rejtőzködő énekesünk - A karvalyposzáta

A legnagyobb hazai poszátafaj, hossza 15 centiméter. A hím feje, tarkója és háta szürke, torka és egész alsóteste – a hasi rész kivételével – fehéres alapon szürkésbarna harántmintázattal tarkállt. Innét kapta a karvalyposzáta nevet.

Evezői és szárnyfedőtollai sötét barnásszürkék, faroktollai sötétszürkék, a hegyükön kis fehér folttal. A tojó hasonlít a hímhez, de alsótestének mintázata nem olyan intenzív, gyakran csak a mell egy részén és az oldalakon, valamint az alsó farkfedőtollakon látszik. Különbség van a szemekben is. A hím írisze élénk citromsárga, a tojóé zöldes árnyalatú sárga. A fiatalok szemei barnák, felül barnásszürkék, alsótestükön a karvalymintázat csupán nyomokban látszik.

Jellegzetes, erős cserregés

Fotó: Bécsy László
A hím éneke a rokon kerti poszátáéra emlékezetet, de érdesebb, gyorsabb ütemű, egybefolyó. Gyakran nászrepülés közben hallatja. Nagyon jellegzetes a hím és tojó által izgatott állapotban hallatott erős cserregés; például, ha valaki a már kirepült fiatalok felé közeledik. A karvalyposzáta az északi és délnyugati tájak kivételével egész Európában fészkelő madár, de nyugat felé haladva egyre ritkább. Hazánkban a számára megfelelő élőhelyeken mindenütt előfordul. Vonuló, a telet Afrikában tölti. Tavasszal április utolsó, május első napjaiban érkezik, de már augusztusban újra dél felé indul. Rejtőzködő madár, érkezését rendszerint a hím hangos éneke árulja el. Ősszel az utolsó példányokat szeptember első felében lehet megfigyelni. A téli hónapokat Kelet-Afrikában tölti.

A hímek érkezésük után néhány nappal territóriumot foglalnak, énekelni kezdenek, amivel párt igyekeznek csalogatni magukhoz. Eközben többnyire rejtve, a sűrű bokorban vagy fák lobjai között ülnek. Dalukba különösen egyes példányok, nagyon sok, más madaraktól átvett hangot, énekrészletet is belekevernek.

Különös nászrepülés

Nászrepülés közben 8-18 méter magasra emelkednek, farktollaikat széttárják, majd egy félfordulat után farktollaikat ugyancsak széttárva és ejtőernyőszerűen ereszkedve kiindulópontjukra vagy egy szomszédos bokorba érkeznek vissza. A párok csak egyszer, májusban költenek.

A faj jellemző élőhelyei a folyóárterek szegélyei, ahol bokrosok vannak, a galagonyával és vadrózsával tarkállt napsütötte domboldalak, öreg temetők, szőlőhegyek. Felbukkan adott esetben a települések szegélyein is.

Budaörsön például a szőlők felé vezető úton, de még a házak között húzódó bokorsorban éveken át költött egy pár. Élőhelye egyezik a mezei poszátáéval.

Más poszátafajokhoz hasonlóan a hím több fészekkezdeményt is készít, közülük a tojó választ, de előfordul az is, hogy egy teljesen újat építenek. Elsősorban a korahajnali órákban építenek, amikor a harmattól nedves növényi szálakat könnyebb bedolgozni. A fészek általában 3-5 nap alatt készül el. Az anyagot mindkét madár hordja, de a tojó rendszerint jóval aktívabb. Alacsonyan (20-140 cm), a sűrű, gyakran tüskés bokor ágain épül, laza szerkezetű, növényi szálakból áll, a csészét vékony gyökerekkel, szőrrel és háncsdarabkákkal béleli.

Tövisszúró gébiccsel szomszédságban

Gyakran tövisszúró gébics fészkel a karvaly­poszátapár közelében. Kötődnek egymáshoz, és figyelnek a másikra. Évekkel ezelőtt a Tisza alsó folyásánál lévő Sasérben egy tojó gébicset gyűrűztem, és annak hangjaira nem a párja, hanem a karvalyposzáta jött dühösen cserregve felém. A fészekalj 5 tojásból áll, hím és tojó felváltva kotlanak, de az utóbbi többet ül a tojásokon. A fiókák 12-15 nap alatt kelnek ki, és 11-14 napos korukban hagyják el a fészket. Napokig a sűrű bokrokban rejtőznek, ahol szüleik tovább etetik őket. Háromhetes korukig a környéken maradnak.

A karvalyposzáta tápláléka elsősorban különböző ízeltlábúakból áll, az augusztusi időszakban a fekete bodza bogyóit is fogyasztja. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Natura 2000 jelölő faj.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Segélycsomag Brüsszelből

Az Európai Parlament csütörtöki rendhagyó plenáris ülése jóváhagyta a COVID-19 járvány elleni közös fellépés jegyében beterjesztett három kulcsfontosságú intézkedést.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.

A mezőgazdasági és halászati ágazat megsegítéséről tárgyaltak az uniós vezetők

A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet rendkívüli munkamódszereket és rendkívüli intézkedéseket igényel. Ennek megfelelően, az Unió fennállása óta március 25-én először egyeztetett videokonferencián egymással a 27 tagállam mezőgazdaságért és halászatért felelős minisztere a járvány okozta negatív hatások kezeléséről.

Az agrártámogatások kifizetésével segíti az Agrárminisztérium a gazdálkodókat

A következő három hónapban 122 milliárd forint kifizetésére számíthatnak a magyar mezőgazdasági termelők a tavalyi kérelmeikhez kapcsolódóan – közölte Nagy István agrárminiszter. A támogatásokat kezelő Magyar Államkincstár a kifizetések meggyorsításával is hozzá kíván járulni a koronavírus okozta negatív ágazati hatások kezeléséhez.

Újra megjelent Magyarországon a madárinfluenza

A madárinfluenza H5N8 altípusának jelenlétét igazolta március 25-én egy Bács-Kiskun megyei kacsatartó gazdaságban a Nébih laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek az érintett 32.500 pecsenyekacsa leölését már gyanú alapján megkezdték. A járványügyi nyomozás folyamatban van.