Back to top

Rendellenes rágcsálók(?)

Az erszényesek tartása hazánkban az állattartók portáin az utóbbi 20 évben nem ritka. Vannak, akik immár kengurut tartanak emukkal, mivel a két faj viszonylag jól társítható, így egy csöppnyi Ausztráliává változtatják kertjüket. Hozzánk az ezredforduló környékén érkeztek erszényes szállítmányok főként Dél-Amerikából és Új-Zélandról. Immár több fajt is sikeresen tenyésztenek magyar gazdáink.

Fotó: wikimedia.org/benjamint
Ausztrália, az Indonéz szigetvilág, valamint Észak- és Dél-Amerika őslakói számára már évezredek óta jól ismertek az erszényesek, hiszen ezeken a területeken több fajuk is előfordul, így nem meglepő, hogy hit- és mondaviláguknak is jelentős szereplői voltak. Az európaiak csak Amerika felfedezését követően kezdtek el megismerkedni az erszényesekkel, melyek közül az első példány egy brazíliai erszényes oposszum volt, mely eljutott kontinensünkre. Ezt a különleges állatot az akkori spanyol uralkodópár, Izabella és Ferdinánd kapta, és különösen nagy becsben tartotta. A tudományos világ is felfigyelt a különös jövevényekre, s az akkori tudósok „nemes egyszerűséggel” kimondták, hogy az erszényesek úgynevezett rendellenes rágcsálók. Mivel a királyi „szakemberek” véleménye volt ez, az erszényesek több évszázadon keresztül megmaradtak ilyen besorolásban.

Azonban az erszényesekre igazán a nagyvilág akkor figyelt fel, amikor Ausztráliát intenzíven kezdték gyarmatosítani, s megjelentek Európa kikötőiben is a hajókon érkező kenguruszállítmányok. Ausztráliában ugyanis mintegy 150 erszényes faj honos, melynek 20 százaléka fákon él. Az erszényesfajok mintegy 7 százalékát teszik ki a világ összes ma élő emlősfajának, s néhol – mint például Új-Zélandon – az ember segítségével az elmúlt évszázadokban újabb és újabb területeket hódítanak meg. Viszont más helyeken, ahová az ember a méhlepényeseket behurcolta, fajaik állománya vészesen zsugorodni kezdett, nem egy közülük kihalt, elsősorban a vörös kontinensen.

Szerencsére a nálunk egyre közkedveltebb fajok, mint például a Bennett-kenguru, nem veszélyezteti a magyar faunát, még akkor sem jelentenének gondot, ha jelentősebb mennyiségben kiszabadulnának a magyar vadonba. Ezért is ajánlható azoknak, akik kedvelik az érdekes életmódú egzotikus állatokat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Indiai törpeviador – angol nemesítés

Az indiai törpeviadort (más néven töpe cornish) ma már egyre gyakrabban látjuk kisállat-kiállításokon, ugyanis ennek a különleges megjelenésű díszbaromfifajtának világszerte növekszik tenyésztőtábora. Európán kívül különösen népszerű Észak-Amerikában, de Délkelet Ázsiában is keresett.

Segélycsomag Brüsszelből

Az Európai Parlament csütörtöki rendhagyó plenáris ülése jóváhagyta a COVID-19 járvány elleni közös fellépés jegyében beterjesztett három kulcsfontosságú intézkedést.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.