Back to top

Nyuszkanyakú palóc tyúk – új fajta a láthatáron

Ritka öröm, amikor új tyúkfajtát ismerhetnek meg a tenyésztők és még inkább ünnepi alkalom az, amikor magyar fajta elismeréséről érkezik hír. A nyuszkanyakú palóc tyúk teljesítette a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége által előírt követelményeket, így rövidesen új fajtaként üde színfoltja lehet a kiállításoknak – és a remények szerint a baromfiudvaroknak is.

A mátranováki Faluhely ma­jor ritka kincseket rejt az állattenyésztés iránt érdeklődő látogató számára. Lovak, juhok, sertések, nyulak, kacsák, galambok – mind-mind régi magyar fajták mai követei, akik megőrizték ugyan hajdani gúnyájukat, de termelésükben már megfelelnek a mai elvárásoknak is. Itt hozta létra Földi Gyula, a major tulajdonosa – fiai közreműködésével – azt a tyúkfajtát, ami a mai szortimentben új ugyan, de mégis egy rég kiveszett, évszázadokkal ezelőtti típust idéz. A nyuszka­nya­kú palóc tyúk küllemében furcsa, de mégis érdekesen szép. A „nyuszka” név a palóc nyelvjárásban fedetlent jelent, sosem használják ezt a kifejezést hagyományos értelemben vett kopaszságra. A kopasz ugyanis olyan felületet jelent, ami korábban már tollal, szőrrel, hajjal fedett volt, de az kihullott vagy lekopott a bőrfelületről.

Földi Gyula: „baromfival sőt nyúllal is foglalkozunk, de alapvetően juhászok vagyunk. Azt pedig tudni kell, hogy a juhász ember soha nem készített dísztárgyat, de mindet díszített, amit használt, mert így vált az személyessé és így vitte tovább azt az eszmeiséget, amit évszázadok távlatából az őseitől örökölt. Mi is azt szeretnénk, ha a mi tyúkfajtánk nem csak tetszetős lenne, de általa a régi szellemet, a magyar gondolkodást is visszacsempésznénk a mai állattenyésztésbe.”

A gondolattól az új fajtáig

„A Millennium évére készült egy dioráma, amelyben volt egy olyan baromficsalád-preparátum, amely búzaszínű volt – idézi vissza Földi Gyula a pillanatot, amikor az új fajta gondolatban először testet öltött. Márpedig az erdélyi kopasznyakú tyúk a fajtaleírás szerint fekete, fehér és kendermagos színben fordul elő, kellett tehát hogy legyen egy olyan típus, ami ma már nem létezik.” Megkezdődött hát azon állatok felkutatása, amelyek ezt idézték.

Az első két búzaszínű egyed egy feketetói vásár alkalmával egy román udvarból került elő. Ugyanezen az úton hazafelé, Érsem­jénben bukkantak egy nyerges színű kakasra, ami a libák között legelészett.

A Felvidéken, Rima­já­nosiban, később pedig Magyar­gácen kerültek elő hasonló színű állatok. Lényegében ezekből kezdődött meg a tenyésztés, 1997-ben. Létrejött az első, búzaszínű változat, spontán mutációként azonban később megjelent a babos, később a vörös nyeregtollú is. Az állomány mára konszolidálttá, egységessé vált, hiszen így lehet szó egyáltalán fajtáról.

Az elismerés útján

Kis létszámban tenyésztett, elsősorban háztáji hasznosításra alkalmas tyúkként az állami elismerés praktikusan nem jöhet szóba. Mivel a kitenyésztéskor egyértelmű cél volt, hogy az előnyös gazdasági tulajdonságok mellett a szemnek is tetszetős, szép állatok jöjjenek létre, egyenes út vezetett a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége felé, amely saját hatáskörben, saját elfogadott szabályzata szerint végez fajtaelismerést. E folyamat egyik sarokköve, hogy legalább három országos kiállításon jelenjen meg az új fajta, több egyeddel is. Nos, ez annyira jól sikerült, hogy az utolsó kiállításon már sztenderd szerint lehetett pontozni az állatokat és igen magas, 95 feletti pontszámokat sikerült elérni. Ezután indulhat meg az elismerés adminisztratív folyamata, amikor is az MGKSZ illetékes bizottsága megtárgyalja a beadott tenyésztési programot és a kiállítási eredmények ismeretében dönt a fajtaelismerésről. Minderre a nyuszka­nya­kúnak jó esélye van, hiszen az általános elvárás az, hogy küllemében legalább öt tulajdonságban térjen el egy már ismert fajtától. Márpedig ilyen jellegzetességek jócskán vannak ezeken az állatokon.

Mit „tud” a nyuszkanyakú palóc tyúk?

Közepes testnagyságú, az ősi fajtákra jellemzően a kakas lényegesen nagyobb (3,2-3,7kg), erőteljesebb a tyúknál (2,2-2,5kg). Élénk, mozgékony, jó élelemkereső, jó téli tojó, kotlásra közepesen hajlamos, külterjes tartásra alkalmas, kettőshasznosítású tyúk. Szívesen repül. Bátor természetű, a kakas tyúkjait, a tyúk csibéit ragadozókkal szemben végsőkig oltalmazza. 120-150 tojást rak, természetszerű tartás esetén nem ritka a 200 db-os termelés sem. A tenyésztojás legkisebb tömege 59 g, a színe a krémszínűtől sötétbarnáig terjedhet. Húsa ízletes, finom rostú, különleges gasztronómiai értékű.

Ki tartson nyuszkanyakút?

Földi Gyula azt reméli, elsősorban azoknak kelti fel a fajta az érdeklődését, akik vidékre költöztek egy új életminőség reményében, valamint azoknak, akik korábban felhagytak a tyúktartással, de most újra benépesítenék a baromfiudvart.

A nyusz­kanyakúnak ugyanis nincsenek különleges tartási igényei, egész­séges, ellenálló, gyér tollazatának és világos színének köszönhetően könnyen tisztítható.

De már csak nézni is kellemes. Igazi dísze lehet a tanyáknak, majoroknak, füves kerteknek.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A „H”-s csikók éve

Az idén harminckét nóniusz és hat sportlócsikó született a Mátai Ménesnél. Ottjártunkkor már csak a Talizmán nevű anyakanca ellését várták, a többi a csikókkal együtt a jó időnek köszönhetően a szabad levegőn élvezhette a napfényt.

Év végére lelassul Kína szójabab-importja

Kína szójababimportja az idei első féléves rekordmennyiséghez képest meredeken lassulni fog év végére. Ez a tendencia szembemegy a legnagyobb globális szójavásárló tartós növekedésre vonatkozó várakozásokkal, valamint a piaci hangulatot is rontja.

Fazékba szánták, finom a húsa, de mégse esszük

Redkívül népszerű díszbaromfi a brahma, amelynek egy-egy tetszetős kakasáért akár 500 eurót is elkérnek. A nagy vágósúlyú fajtát a háziasszonyok kedvére tenyésztették ki, ám napjainkban alig akad, aki serpenyőbe szánva tartja. Tetszetős megjelenése, változatos színei, dús tollazata miatt, inkább a baromfiudvar éke.

Brit férfi a birkanyírás új világrekordere

Új világrekordot állított fel egy brit férfi, aki kilenc óra alatt 872 bárányt nyírt meg a cornwalli Trefrank farmon.

Címke jelzi a kolbászon, hogyan tartották az állatot

A Lidl állatjóléti címkével látja el a Metzgerfrisch márkanév alatt forgalmazott kolbászokat Svájcban. 2018-ban először a friss húsok kínálatában szerepelt a címke, most azonban további termékekre is kiterjesztik. Ezzel jelzik az ellátási láncban az állattartási előírások szintjét, valamint segítik a fogyasztókat a tudatos választásban.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Kedvezőbb kereskedelmi feltételeket hozhat a madárinfluenza-mentes státusz visszanyerése

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.