Back to top

Áttörés az antibiotikum- rezisztencia ellen

Amerikai tudósok először találtak új típusú antibiotikumot mesterséges intelligencia (MI) segítségével. A szakértők jelentős áttörésnek tartják a felfedezést a gyógyszer-rezisztencia elleni küzdelemben – számolt be a BBC News.

Több mint százmillió kémiai vegyületet alig néhány nap alatt sikerült kielemeznie a kutatóknak a fejlett algoritmus használatával. Az új antibiotikum 35 potenciálisan halálos baktériumfélét képes elpusztítani. Az antibiotikum-rezisztens fertőzések száma 9 százalékkal nőtt Nagy-Britanniában 2017 és 2018 között, megközelítette a 61 ezer esetet – emlékeztet a brit hírportál. Az antibiotikumok helytelen alkalmazása miatt a káros baktériumok ellenállóvá válhatnak a gyógyszerrel szemben, amelyek ennek következtében nem lesznek hatékonyak, amikor tényleg szükség volna rájuk egy komoly fertőzéssel szemben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a rezisztens baktériumok terjedését tekinti az egyik legnagyobb fenyegetésnek a globális egészségügyi biztonságra és a fejlődésre.

Regina Barzilay, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója, az új antibiotikum egyik felfedezője hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciával most felfedezett antibiotikum „az abszolút első” az antibiotikum-kutatásban.

A felfedezést lehetővé tevő algoritmust az emberi agy felépítése inspirálta, az úgynevezett mély tanulás (deep learning) módszerét alkalmazták a létrehozásához.

Először is az algoritmust 2300 gyógyszer és más vegyület elemzésére tanították meg, hogy megtalálja a leghatásosabb baktériumölő tulajdonsággal rendelkező antibiotikumot az E. coli ellen. Ezt követően nagyjából száz ígéretes vegyületet választottak ki fizikai tesztelésre, ezek között bukkantak a halicinre.

„Úgy gondolom, ez az egyik legerősebb antibiotikum, amit eddig felfedeztek” – mondta James Collins, az MIT kutatócsoportjának biomérnöke. Hozzátette, hogy a felfedezéshez szükség volt annak a platformnak a kifejlesztésére, amely lehetővé tette mesterséges intelligencia használatát új generációs antibiotikumok felfedezéséhez.

A módszert az orvosi kutatásokban már eddig is használták új terápiák kifejlesztéséhez. A kutatók hozzáfűzték, hogy a mesterséges intelligencia használata hozzájárulhat az új antibiotikumok előállítási költségeinek csökkentéséhez.

(Az MIT kutatócsoportja a Cell című tudományos folyóiratban publikálta az eredményeket.)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/BBC News
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

A precíziós gazdálkodás válik az új normává a mezőgazdaságban – állítja a Corteva vezetője

Andreas Huber, a Corteva EMEA-régió Integrált Szántóföldi Tudományok részlegének vezetője az EBRD webinárján hívta fel a figyelmet a precíziós mezőgazdaság gazdálkodók szempontjából vizsgált előnyeire.

Megkezdődött a madáretetési szezon

Az első fagyok beköszöntével megkezdődött a 131. országos énekesmadár-etetési szezon, amely 1890 óta vonja be Magyarország lakosságát a madáretetésbe. A mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban és az emeletes házak ablakaiban, erkélyein is - olvasható a Magyar Madártani Egyesület közleményében.

Elkészült a világ méhösszeírása

A világ 20 ezer méhfajáról készült összeírás jelent meg a Current Biology folyóiratban. Kínai és szingapúri kutatók állították össze a méhek eloszlásáról és a jelenlétüket befolyásoló tényezőkről szóló jelentést több mint 5,8 millió publikáció alapján.

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén

November közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen. Idén ez a negyedik diagnosztizált eset keleti szomszédunkban, de most először regisztráltak megbetegedést ennyire közel a magyar határhoz.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. Az első és második részben a varroózisról és a vírusokról volt szó bővebben. Most az amerikai költésrothadás következik a sorban.

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.

Konyhai bakik a tudósok szemével

Egy sor konyhai bakira hívják fel a figyelmet a precíz német higiéniai szakemberek és tudósok, amit főzősműsorok elemzése alapján tárnak elénk.

A zöldfűszerek a lakásba költöznek

Az ősz beálltával ideje gondoskodnunk arról, hogy télen is legyenek zöldfűszereink – ha nem elégszünk meg a szárított változatokkal. Nyáron a kertből egyszerűen begyűjthettük a frissen használatos fűszereket, ám a hideg hónapokra a lakásba kell költöztetnünk ezekből.