0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Folytatódik a földértékesítés – Ne legyen osztatlan közös tulajdon

Már zajlik az újabb földértékesítési program ajánlattételi időszaka, a meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés elektronikus úton zajlik. A program keretében végül összesen 13 ezer földterületet ad el az állam, ezek mindegyike három hektárnál kisebb ingatlan. Az első körben eladásra kínált több mint hatezer ingatlan átlagos mérete egy hektár alatti.

Azonban ezek értékesítésével jól lehet egyesíteni a ma még szétszabdalt területeket és művelésbe lehet vonni a mindeddig kihasználatlan, vagy nem megfelelően művelt földeket.

Harminc napig lehet vételi ajánlatot tenni arra a 6540 darab ingatlanra, amelyet március 2-án hirdettek meg nyilvánosan eladásra az állami földértékesítési program első ütemében.

Mint ismert az állam összesen több mint 13 ezer darab, kisebb területű, jellemzően 3 hektárt el nem érő nagyságú állami földet hirdet meg eladásra. A földértékesítés lebonyolítói az Agrárminisztérium és a Nemzeti Földügyi Központ. A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés pedig elektronikus úton zajlik. Az NFK célja az első fázisban az összesen mintegy 5000 hektár állami föld értékesítése, mely program az ország 1723 települését érinti.

A szaktárca kiemelte: fő célkitűzés a földértékesítésekkel az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása. Ennek érde­kében az összes eladásra kerülő terület 20 százaléka osztatlan közös tulajdonú földben fennálló állami tulajdoni hányadot érint. Bízunk benne, hogy a tulajdoni hányadokat a tulajdonostársak vásárolják meg és ennek köszönhetően jelentősen csökkenthető az osztatlan közös tulajdonok száma. Az eladásra kerülő földek továbbá az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, mivel kis területű, jellemzően magántulajdonú területek közé ékelődő, az állam által bérbeadás útján nehezen hasznosítható ingatlanok értékesítése a cél.

Egy hektáros mérethatárig a nem földművesek is vásárolhatnak földet, és ezen mérethatárig az ingatlanok értékbecslésének költségét is az állam állja.

Egy és három hektár közötti méretű földre, illetve tulajdoni hányadra pedig minden földműves ajánlatot tehet az NFK honlapján található Elektronikus Pályázati Rendszert használva, az ügyfélkapus azonosítást követően.

Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldal mellett a www.kormany.hu oldalon is elérhető március 2-től, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzé teszik a megvásárolható ingatlanok adatait.

Régi adósság

A most meghirdetett földvásárlási program fő célja az osztatlan közös földtulajdonok számának csökkentése – mondta Nagy János, az Agrár­minisztérium helyettes államtitkára nemrégiben az M1 aktuális csatornán. Mint hangsúlyozta, a márciusban indult programban jellemzően kisebb, három hektár alatti ingatlan állami tulajdonrészét hirdetik meg eladásra, főként olyanokat, amelyek osztatlan közös tulajdonban vannak. Az ingatlanok átlagos mérete 0,8 hektár. Az első körben meghirdetett 6540 darab földterület összesen mintegy 5 ezer hektárnyi ingatlant jelent, vagyis az egy területre eső méret sem éri el az egy hektár.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy az osztatlan közös tulajdon megszűntetése régi adósság, ami ma Magyarországon 2,4 millió hektár termőföldet érint.

Miközben mintegy 170 ezer regisztrált földműves van az országban, addig az osztatlan közös földtulajdonnal rendelkezők száma 3–3,5 millió. Az ilyen állami földvagyon értékesítésén túl más intézkedéseken is dolgoznak az Agrárminisztériumban, amelyek elsősorban a földet művelőket segíthetik, hogy egyszemélyes tulajdonosaivá válhassanak a földeknek – mondta a helyettes államtitkár. Ezek között említette olyan, akár már az idén megszülető jogszabályok megalkotását, amelyek lehetővé teszik az akár az 1800-as évekből származó földhivatali bejegyzések alapján jegyzett, de fel nem lelhető tulajdonosok törlését, illetve egyfajta kötelező megváltás intézményét, amelyben a közös tulajdon felszámolása pénzbeli megváltással történne.

Hektárok és anomáliák

Az osztatlan közös tulajdon kifejezetten komoly problémaként tor­nyosul számos birtok fejlődése előtt, ezen a téren több probléma van a hazai rendszerben. A fel nem lelhető örökösök, a nagyszámú a felderíthetetlen kilétű és hollétű tulajdonos, és a mindezzel járó adminisztráció számos problémát okoz. Ez a helyzet összességében ilyen vagy olyan fokon több millió hektárt érintenek, de kimérésük a hosszadalmas procedúra miatt megakadt, valamint vannak olyan védett területek is, amelyek még nincsenek az állam tulajdonában. Ezen a téren néhány meglepő esetet is lehet említeni: például egy 8 hektáros területet, amelynek több mint 16 ezer tulajdonosa van, de arra is akad precedens, hogy egyetlen négyzetméternyi földre két tulajdonos jut. Ezek a területek nyilvánvalóan alkalmatlanok az egészséges birtokok kialakítására, a földek racionális hasznosítására, és különösen beruházások létesítésére. A tulajdonosok sok esetben maguk sincsenek kellően tudatában annak, hogy földjük van, vagy nem kívánnak azzal foglalkozni. A rendezetlen birtokviszonyokat súlyosbítja a tulajdonosok számának folyamatos növekedése az öröklések révén, vagyis a probléma csak egyre nagyobb lesz – az egy tulajdonosra jutó föld pedig egyre kisebb.

Szja-mentes lesz a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevétel

A méhészek támogatását a klímavédelmi intézkedések fontos alappillérének nevezte az agrárminiszter egy közelmúltban tartott sajtótájékoztatón, ahol bejelentette, hogy a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek személyijövedelemadó-mentességet élveznek majd.

Megjegyezte azt is, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Programra az uniós és hazai támogatás keretösszege együttesen mintegy 1,8 milliárd forint. Erre a forrásra február 20-ától lehet jelentkezni. A méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatást február végéig lehetett igényelni. Ennek összege méhcsaládonként a korábbi 500 forintról duplájára emelkedett. A támogatásra rendelkezésre álló keret 700 millió forint.

A méhészet támogatása ráadásul nem csupán az ágazat ügye. „A piaci körülmények, a klímaváltozás és a mezőgazdasági vegyszerhasználat egyre inkább ellehetetlenítik az európai méztermelőket. Ezzel nem csupán a hagyományos úton előállított méz került veszélybe, de a beporzás is” – figyelmeztetett az európai szinten is a mindinkább válságba kerülő méhészeti ágazat érdekében Nagy István nemrégiben. Az agrárminiszter, aki egyébként maga is méhész, az Egyesület az Európai Méhekért nevű nemzetközi szervezet megalakulásakor beszélt erről. Az eseményen egy új, európai szintű védjegyet is bemutattak, amelynek célja az lenne, hogy elkülönítsék a tradicionális, valódi mézet a laborokban előállított hamisítványoktól.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag