Back to top

Biztonságossá teszik a gólyafészkeket, mielőtt visszatérnek a lakók

Az Agrárminisztérium támogatásával és az NKM Áramhálózat Kft. közreműködésével 60-nál is több helyszínen teszi biztonságosabbá a fehér gólyák fészkeit a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A munkák még februárban kezdődtek és egész márciusban folynak, jelenleg is.

Új gólyakosár felhelyezése Tömörkényben 2020. március 17-én
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park
A fehér gólyák elsősorban lakott területek elektromos hálózatának kisfeszültségű oszlopain fészkelnek - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

közvetlenül az oszlopfejre épített fészek rendkívül balesetveszélyes, könnyen okozhatja a felnőtt gólyák és a fiókák halálát áramütés.

Ráadásul az áramellátást is veszélyezteti. A gólyafészek-emelők (másnéven gólyakosarak) ezt a problémát küszöbölik ki. Az oszlopra szerelt állványokon a madarak a vezetékektől biztonságos távolságban építhetik a fészküket. Az Agrárminisztérium támogatásával 54 ilyen gólyakosarat vásárolt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, és több mint 60 helyszínen kérte az áramszolgáltató beavatkozását.

„Mivel a gólyák hosszú évekig használják ugyanazt a fészket, minden évben hozzárakva egy kicsit, így az több mázsás súlyúra is nőhet. Emiatt időként a már meglévő gólyakosarakat is cserélni kell, mivel az óriási méretű fészek megbillenhet, megcsúszhat, de az is előfordul, hogy az oszlopfej nem bírja el a nagy súlyt és a fészekanyag mennyiségét kell csökkenteni” – nyilatkozta Bakró-Nagy Zsolt, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetmegőrzési Osztályának vezetője.

A gólyakosár meglehetősen robosztus építmény, hiszen nagy súlyú fészket kell majd megtartania. Egy fészekalapból és az azt tartó állványból áll. Az ára több tízezer forint. Üresen kihelyezve új, biztonságos fészkelőhelyet kínálnak a gólyáknak,

illetve a vezetékekre épült fészkeket erre ráemelve megszüntethető a fészekhez köthető áramütéses esetek száma. Az NKM Áramhálózati Kft. darus emelőkocsival, a felszerelést végző szakembereivel és a gólyakosarak egy részének biztosításával járul hozzá a tevékenységhez.

A fészekemelők kihelyezését március végéig befejezik, mivel addigra a gólyák visszatérnek a telelésből és megkezdik a fészekrakást.

Forrás: 
Kiskunsági Nemzeti Park

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

Újra megjelent Magyarországon a madárinfluenza

A madárinfluenza H5N8 altípusának jelenlétét igazolta március 25-én egy Bács-Kiskun megyei kacsatartó gazdaságban a Nébih laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek az érintett 32.500 pecsenyekacsa leölését már gyanú alapján megkezdték. A járványügyi nyomozás folyamatban van.

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.