Back to top

A koronavírus és az erdőgazdálkodás

A koronavírus-járvány magyarországi terjedése a nemzetgazdaság egészét, így az agrár- és élelmiszergazdaságot is hátrányosan érinti. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján szakmai elemzést készített a vírus agrárgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, kockázatairól, és az összefoglalóban megoldási javaslatokat is felvet.

Az elmúlt öt év átlagában Magyarország éves fakitermelése nettó 6,3 millió köbméter. Ez elsősorban öt fafaj-csoportot érint: akác, tölgy, nyár, fenyő, bükk. A kitermelt faanyag több mint 50 százaléka tűzifa. Az iparilag felhasználható faanyag mennyisége nagyságrendileg 3 millió köbméter.

Fotó: viniczai

A rostfa feldolgozására döntően külföldi tulajdonban lévő nagyüzemek rendezkedtek be (Falco, Interspan, Mohács). A megtermelt késztermék (zömében faforgácslap) nagy részben exportálásra kerül, jórészt Nyugat-Európába. Papírfa: hazánkban már nem üzemel papírgyár, így valamennyi papíripari primerválasztékot szintén külföldre szállítjuk. Egyéb fűrészipari alapanyagok feldolgozása leginkább hazánkban történik, azt vegyes, külföldi és magyar tulajdonú cégek végzik. A keletkező késztermékek a legegyszerűbb feldolgozás után kerülnek értékesítésre csomagolóanyagként vagy raklap, illetve raklap-elem formájában.

Az oszlop és rúd faanyagok belföldi felhasználása minimális, azok is nyugat-európai exportra kerülnek, vagy hengeres fában, vagy minimális feldolgozottsági szinten, hegyezve, hasítva, kérgezve. A megtermelt minőségi rönk (hámozási) nyárfákat külföldi tulajdonú hámozóüzemek dolgozzák fel, vagy exportáljuk azokat (Olaszországba, Szlovéniába, Szlovákiába). A bükk és a tölgyrönk több mint fele kerül exportra, a magyar fűrészipar minőségi termék előállítására alkalmatlan. A megtermelt, több mint 3 millió köbméter tűzifából, 1,2 milliót exportálunk.

Mindezekből az adatokból következik, hogy a Magyarországon termelt faválasztékok nagy része nyugati piacokon értékesítődik, vagy hazánkban dolgozzák azt fel külföldi tulajdonban lévő multik.

A jelenlegi helyzetben minden faválaszték és fűrészipari termék exportja jelentős korlátozások alá eshet. A belföldi felhasználás (lásd: egyéb fűrészipari alapanyagok) az ipar termelékenységének függvényében alakul, így az ipar lassulása a csomagolóanyagok, raklapok piacát vetheti vissza. A fa legértékesebb része a rönk, amit vagy hengeres fában exportálunk, vagy külföldi érdekeltségű cégek dolgozzák fel hazánkban.

Látható, hogy a magyar fapiac óriási függőségnek van kitéve. A jelenlegi állapot szerint már a külföldi papírgyárak is leállították a magyarországi kivitelt.

A koronavírussal leginkább fertőzött olasz piac szinte teljesen bezárult, ami valamennyi nyárfatermékre hatással van. Sem hengeres fában, sem feldolgozva nem indulnak vasúti vagonok és közúton kamionok az észak-olaszországi – iparilag fejlett – régióba. Valamennyi exportra kerülő hengeres fa, vagy feldolgozott termék piaca az ipar korlátozott működése miatt csökkenő tendenciát mutat.

Az erdőgazdálkodók (állami és magán) már most nehezen tudják elhelyezni a megtermelt faanyagaikat, ezért leállnak a fakitermelési munkákkal, vagy csak részben végzik el azokat.

Komoly finanszírozási problémát jelent minden erdőgazdálkodó részére, ha a megtermelt fát nem tudja értékesíteni, vagy csak nyomott áron tudja azt megtenni. Pályázatok kapcsán (foglalkoztatási kötelezettségekkel terhelve) komoly kihívást jelent a munkavállalók többletértéket teremtő foglalkoztatása. A beszűkülés megkezdődött, számtalan visszajelzést kaptunk az exportszállítmányok leállításáról, a beszállítási lehetőségek és a faanyag árának csökkentéséről, a fapiac ellehetetlenüléséről. A magyar erdőgazdálkodók és fafeldolgozók sokkal sérülékenyebbek, mint nyugati versenytársaink, mert tőketartalékuk csak töredéke az ottani gazdálkodóknak, üzemeknek. Tovább súlyosbítja a helyzetet a fapiacon, hogy a környező országokban (Románia, Szlovákia) több millió köbméter fát döntött le a vihar az elmúlt hónapokban.

Fotó: viniczai

A helyzet megoldására, kezelésére központi intézkedésekre van szükség, hogy az erdőgazdálkodók ne lehetetlenüljenek el, mivel várhatóan a kieső bevételek miatt a meglévő erdők műszaki állapotára fognak kevesebbet fordítani. Várhatóan a kisebb, gyenge minőségű erdőt kezelő erdőgazdálkodók fognak először tönkremenni, ami miatt az erdők rendezettsége csökken. Meg kell oldani az erdőgazdák átmeneti finanszírozását, mert a klímaváltozás közepette is biztosítani kell az erdők védelmi és közjóléti szerepének megvalósulását. Hatósági korlátozások enyhítésével, határidők kitolásával, a potenciális büntetések jelentős mérséklésével is sokat lehet segíteni. Különösen sújtja a magánerdő-gazdálkodókat, hogy nem tudnak magántőkét bevonni a finanszírozásba, és az erdőterületek Magyarországon se nem biztosíthatóak, se nem szolgálnak banki hitelek fedezetéül.

Az erdőgazdálkodással kapcsolatos valamennyi jogcím esetében szükségszerű a támogatási kérelmek mielőbbi elbírálása, a kifizetések felgyorsítása.

 

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Most is dolgozik? Ossza meg képekben! #leszmitenni

Az élet nem állhat meg a mezőgazdaságban sem. Mutassuk meg, hogy a koronavírus árnyékában az agráriumban dolgozók nap, mint nap azért folytatják munkájukat, hogy mindenki asztalára jusson biztonságosan megtermelt magas minőségű élelmiszer. Küldjön egy fotót nekünk a cikkben leírtak szerint, hogy a lehető legtöbb embernek eljuttathassuk az üzentet: #leszmitenni.

Biztonságos vásárlás koronavírus idején

A koronavírus járvány megváltoztatja a vásárlási szokásokat is. Ahhoz, hogy minél kevesebb fertőzésforrás legyen a bevásárlás, be kell tartanunk néhány fontos szabályt.

Biztonságosabbá válnak a falugazdász-irodák

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is kiemelten készül a hamarosan kezdődő egységeskérelem-beadási időszakra, ezért falugazdász-irodáit még biztonságosabbá alakítja.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

A kijárási korlátozás nem befolyásolja a KITE Zrt. működését

Magyarország Kormánya - a koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében - az ország egész területére vonatkozó kijárási korlátozást rendelt el a 2020. március 28-tól április 11-ig terjedő időszakra. A rendelet 4. §-ában foglalt - ide vonatkozó - pontok szerint a korlátozás a KITE Zrt. működését nem befolyásolja.

Nyílt levél a hazai dísznövényágazat megmentéséért

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete közös nyílt levelét változtatás nélkül közöljük.

Mésztűrő liliomfák

Magyarország kifejezetten alkalmas kertművelésre, legyen az szőlős-, gyümölcsös-,zöldséges-, avagy díszkert. Körülményeinkhez képest azonban szűkében vagyunk a látványos, nagy virágú cserjéknek és fáknak. Az ország legnagyobb részén a talajok meszesek, pH-juk magas, és ezt sok, számunkra kívánatos dísznövény nem szereti. Több évtizedes kísérletezés eredményeként azonban találtam kivételeket.

A pékek spájzolnának

A búza árának emelkedése hamarosan a kenyér akár 15–20 százalékkal történő drágulásához vezet, közölte az ukrán malomipari szövetség, és felkérte a hatóságokat, hogy a jelenlegi árak fenntartása érdekében ideiglenesen csökkentsék a gabonafélék exportját.

Húsipar: két potenciális kockázat látható

Átmeneti lehet az elmúlt hetekben tapasztalt élősertés ár csökkenés, Kína újraindulásával ismét emelkedhetnek az árak - mondta az InfoRádiónak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A hazai boltokban helyreállt az ellátás, az ágazat számára inkább a importtakarmányok érkezésének akadozása, és egy esetleges tömeges megbetegedés okozhat gondot.

Nincs, aki leszedje, de ha lenne, akkor sem vennék meg

Ahogy már itt is számtalanszor szó esett róla, a járvány egyik legsúlyosabb járulékos hatása az agráriumban, hogy a határzár elvágja a dolgozni akaró idénymunkásokat a foglalkoztatóiktól. Komoly pácban van Németország spárgatermesztése, amely szinte kizárólag külföldi szedőkre épül, de ha le tudnák szedni, akkor az eladással lenne bajuk, hiszen nem tipikusan a spárgával kezdődik mostanában a lakosság bevásárlólistája…