Magyarországon mintegy 200 állattartó telepen segíti Bauer-technológia a hígtrágya kezelését. Rendszereik kisebb és többezres sertés- vagy szarvasmarhatartó telepeknek egyaránt kínálnak megoldásokat: szivattyúkat szeparátorokat, kijuttató berendezéseket. Mindezek közül azonban az úgynevezett BRU tekinthető a leginnovatívabbnak.
A BRU egy alomregeneráló berendezés, amelynek segítségével a szarvasmarha-hígtrágyából 24 óra alatt almozóanyag állítható elő, kis energiaráfordítással. Már három ilyen berendezés működik az országban – a legrégebbi 2010 óta –, ennek ellenére a technológia gazdasági és környezetvédelmi előnyei még mindig kevéssé ismertek.
A hagyományos alomanyagoknak – Magyarországon nem mindet használják a termelők –, a homoknak, fűrészpornak, újrahasznosított papírmasszának, szalmának, szeparált trágyának mind megvannak a maguk előnyei és hátrányai. A homok például egyfelől jó komfortérzetet biztosít, mert jó nedvszívó, viszont nehézkes a szárítása, különféle kórokozók táptalaja lehet, télen pedig felfázhatnak a tehenek a nedves homokban. Bizonyos területeken könnyen beszerezhető a fűrészpor, ami jó nedvszívó, de könnyen megtelepszenek benne a gombák, a nagyobb darabok sérüléseket okozhatnak, a termőföldbe kerülve pedig megváltoztatja a talaj struktúráját. Az újrahasznosított papír bizonyos területeken olcsó, a minősége állandó, jó szagelnyelő alomanyag lehet, de a kezelésekor gond lehet, hogy gyorsan leülepszik a tározóban. A szalma előnyeit nem kell bemutatni: nagy a nedvszívó képessége, az üzem magának is megtermeli, viszont nehézkes kezelni, nehezen bomlik le, munkaigényes a kezelése és hatalmas tömegben fölhalmozódhat. A szeparált trágya előállítása ugyan körfolyamat, azonban naponta kell cserélni, sok benne a baktérium, ezért fokozott fertőtlenítést igényel, és még így is romolhat a tej minősége.
Ezeket a gondokat az újrahasznosított, „felújított” hígtrágyával ki lehet küszöbölni. A BRU-technológia gyorsan telepíthető, mert lényegében két kompakt konténerből áll, és, mondhatni, ideális anyagot állít elő. A tehenek tiszták, a pihenőbokszok könnyen tisztíthatók, az alom naponta rendelkezésre áll, az állatok komfortérzete biztosított, a trágya nem halmozódik fel, kevesebb anyagmozgatást igényel, az almot hőkezeléssel csírátlanítja a technológia, és a mérések szerint használatával csökken a szomatikus sejtszám.
A BRU működése nagyon egyszerű. Első lépcsőben a hígtrágyát a felső konténerben elhelyezett szeparátorba szivattyúzzák, amelyből a magas növényirost-tartalmú szilárd fázis, vagyis a szárítandó alomanyag egy garaton keresztül a nagyméretű alsó konténerbe épített szárítódobba kerül. Ebben a forgódobban hatalmas keverőlapátok mozgatják az alomanyagot. Itt intenzív aerob folyamat megy végbe, a trágya természetes érési folyamatát állandó vezérlés és ellenőrzés mellett 24 órára redukálják. A jól szigetelt konténerben a szárítódob lassan forog, és ventiláció gondoskodik a légcseréről, ami a hőkezeléshez kell. Az intenzív aerob folyamat során a trágya 65-73 fokra melegszik fel, ettől a trágyában lévő patogének elpusztulnak, 99 százalékkal csökken a számuk. A zárt folyamat végén egy csiga hordja ki a kész alomanyagot a konténerből.
Ennek bizonyítására a technológiát bemutató Csutár Jenő, az Agroprodukt Zrt. zsigaházi tehenészeti telepének üzemi tapasztalatait ismertette. A telepen a szomatikus sejtszám folyamatosan csökkent, az átlagos tejhozam pedig 9200 kg/laktációról 10 300 kg/laktációra növekedett. Emellett Mádl István vezérigazgatót idézte az előadó: „A keletkezett anyag jól fedi a matracokat, az állatok tiszták, gondot nem okozott a használata.”
A környezetbarát technológia nemcsak az igazán nagyok kiváltsága. Bár létezik olyan kivitele is, amelyben egy konténer akár 3500 tehenet képes kiszolgálni, de van 1000-1500, illetve 300-400 tehenet kiszolgáló alomkészítő is.
A szakmai nap következő előadása egy állattenyésztésben alkalmazható precíziós megoldásról, az OkosFarm rendszerről szólt. A rendszert ismertetve Kövesdi József ügyvezető kifejtette, hogy vezetékes és vezeték nélküli informatikai hálózatok, vizuális kontrollt biztosító berendezések, szenzorok és egy felügyeleti szoftver alkotják az OkosFarmot. A megbízó igényeinek megfelelő adatokat gyűjti a rendszer, az általa problémásnak tartott feladatok megoldását szolgálja. Például mióta a DPMG Zrt. törtel-ságvári tehenészeti telepén működő rendszer a hígtrágyakezelést felügyeli, azóta csökkent a meghibásodások száma és a karbantartásra fordított idő is.
A szakmai nap második felében a talajjal, illetve a hígtrágyának a talaj nitrogénellátásában betöltött szerepével foglalkoztak. Ahogy Vona Márton, a talajvédelmi tervezési és tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadási feladatok ellátására szakosodott Csernozjom Kft. ügyvezetője kiemelte,
A talaj alapvető tulajdonsága a termékenysége, az, hogy a kellő időben és a szükséges mennyiségben képes ellátni vízzel és tápanyaggal a rajta élő növényzetet. Funkciói közül a tápelem- és toxikuselem-lekötő képességét emelte ki. Ez gátolja a kimosódást, illetve szabályozza az oldott tápanyagok koncentrációját. Ezáltal maga a talaj biztosítja, hogy a tápelem mennyiségének jelentős növelése – vagyis a műtrágyázás vagy a kimosódás –, illetve a növények növekedésével előállt tápanyagcsökkenés következtében mégse változzon kóros mértékben egy adott tápelem mennyisége. A talaj tehát bizonyos határok között képes szabályozni a benne lévő elemek koncentrációját.
Azonban ahhoz, hogy mind a mezőgazdasági művelés alatt álló talajok, mind a talaj- és a felszíni vizek egészségesek maradjanak, nemcsak el kell készíteni, hanem végre is kell hajtani a talajvédelmi terveket. Ugyanígy a hígtrágya-kijuttatást is gondosan, a talajvizsgálatok, valamint a talajtani és környezeti adottságok figyelembe vételével kell megtervezni. Előadásában a szakértő ismertette a hígtrágya-kijuttatásra vonatkozó szabályokat, illetve az istállótrágya lebomlási folyamatait, valamint néhány műtrágyázással kapcsolatos tudnivalót is. Kitért rá, hogy a tenyészidőszak meghatározott időpontjaiban végzett műtrágyázásnak milyen hatása van, és azt, hogy akár egyetlen trágyázási szaktanácsadás nyomán eldöntheti a gazdálkodó a költség- és árviszonyok alapján, hogy a termésgörbe melyik szakaszának elérése a célja.
Vona Viktória, a Csernozjom Kft. másik ügyvezetője a helyes tápanyag-utánpótlásról beszélt. Kiemelte, hogy milyen szerepe van a szerves anyagnak a talajban: javítja a szerkezetét, a levegőzését, segít abban, hogy a víz a talajban megmaradjon, vagyis képes legyen felvenni és megtartani, ne folyjék el, és hogy ne kérgesedjen be a talajfelszín. Emellett csökkenti az agyagtalajok tapadását, megkönnyítve a művelésüket. A fizikai talajjavítás mellett biológiai és kémiai hatásai is vannak a szerves anyagoknak. Táplálékot jelent a talajlakó élőlényeknek, és növeli a biodiverzitást, amivel segíti a betegségek és kártevők elleni védekezést. Emellett a velük táplálkozó mikroorganizmusok is segítik a vízmegtartó talajszerkezet kialakítását. A szerves anyag növeli továbbá a talaj kationmegkötő-képességét, amivel lehetővé teszi egyebek mellett a kalcium, a magnézium és a kálium megkötését, valamint segíti az ásványi anyagok átalakítását a növények számára felvehető formába.
Nem mindegy tehát a talaj állapota. Ezt ugyan 5 évente ellenőriztetni kell, de a szakember szerint ez korántsem ad teljes és részletes információt talajaink állapotáról – precíziós gazdálkodáshoz például egyáltalán nem elegendő ennyi adat. A szakember bemutatott egy áttörést jelentő új technológiát a talajvizsgálatokban. A kézi talajszkenner egyszerűen kezelhető és hordozható terepi eszköz, amely azonnal információt ad a talaj aktuális fizikai és kémiai tulajdonságairól, amivel megbízható kiegészítője vagy akár alternatívája lehet a laboratóriumi talajvizsgálatoknak.
A BASF képviseletében Németh Balázs a talaj innovatív nitrogénellátásáról beszélt: arról, hogy a hígtrágya hogyan illeszthető be a növénytermesztés tápanyagellátó-rendszerébe. Kiemelte, hogy a trágyában szervetlen formában jelen lévő nitrogén hajlamos a kimosódásra, szennyezi a talajvizet (nitrátosodás), és a növények nem is tudják hasznosítani. Tehát
Erre kínál megoldást a cég két terméke, amelyek stabilizálják a nitrogént, így lehetővé teszik a növények számára a felhasználását.
