Back to top

Koronavírus: félteni kell-e állatainkat és nekünk félnünk kell-e tőlük?

A mai tudományos tények és ismeretek szerint a hazánkban általánosan háziállatként tartott állatfajok nem terjesztik aktív módon az emberek járványos koronavírusos megbetegedését kiváltó kórokozót. Az emberi megbetegedések nem a háziállatainktól származnak, és fordítva.

A koronavírusok zoonozisok, képesek állatról emberre terjedni: a 2003-as SARS-koronavírus kapcsán végzett részletes járványügyi vizsgálatok során kiderült, hogy a kórokozó cibetmacskákról, a MERS-CoV pedig egypúpú tevéről terjedt át emberre. (A zoonózis olyan betegség vagy fertőzés, amely állatról emberre vagy fordítva természetes úton, közvetlenül vagy közvetett módon átvihető. Zoonózis-kórokozó lehet vírus, baktérium, gomba vagy parazita.) Az Állatorvostudományi Egyetem honlapján található közlemény szerint a koronavírusok lipidburokkal körülvett RNS-vírusok, ennek a buroknak az eltávolításán alapszik a szappan és a fertőtlenítő szerek hatása. Emberek és számos állatfaj – jellemzően madarak és emlősök, például tevék, macskák, denevérek – megbetegítésére egyaránt képesek.

Jelenleg hét koronavírusról ismert, hogy képes humán fertőzést és megbetegedést is előidézni. A 2019 végén Vuhanban kialakult tüdőgyulladás-járvány hátterében egy újonnan kialakult, a Bétakoronavírusok családjába tartozó vírust azonosítottak, a jelenleg COVID-19 néven ismert wuhani koronavírust, amely genetikailag a SARS-koronavírushoz áll a legközelebb.

Fotó: des.az.gov

A mai tudományos tények és ismeretek szerint a hazánkban általánosan háziállatként tartott állatfajok – beleértve természetesen a kutyákat és a macskákat is – nem terjesztik aktívan az emberek járványos koronavírusos megbetegedését kiváltó kórokozót. Az emberi megbetegedések nem háziállatainktól származnak, és fordítva, mai ismereteink szerint ez az emberi megbetegedést kiváltó vírus nem betegíti meg háziállatainkat.

A vizsgálati eredmények alapján kimondható, hogy a humán megbetegedések terjedésében az emberek közvetlen érintkezése és a cseppfertőzés – köhögés, tüsszögés – a legfőbb tényező.

Dr. Fodor László, az Állatorvostudomyányi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője a Magyar Mezőgazdaság kérdésére elmondta, hogy

a koronavírusoknak viszonylag szűk a gazdaspektruma, ami azt jelenti, hogy csak egy-két gazdatípusban képesek elszaporodni.

Arról nincs adat, és nem is valószínű, hogy az emberi megbetegedéseket okozó új koronavírus más állatban, mint ahonnan jött – például gazdasági haszonállatban, bár a pontos forrása még nem ismert – megtelepedne. A hírekben szereplő hongkongi kutya valószínűleg passzív módon fertőződött, és, mint egy tárgyon, pusztán megtelepedett benne a vírus. Tehát azt, hogy a 17 éves kutya, amelyet gazdája nem engedett felboncolni, miért éppen most és mibe pusztult bele, senki nem tudja megmondani.

Az összes koronavírus – amelyekből szinte megszámlálhatatlanul sok van – szűk gazdaspektrumú, szemben például a veszettséggel, amire minden meleg vérű emlős fogékony. A haszonállatoknak és a társállatoknak is megvannak a maguk koronavírusai, mégsem jelentenek veszélyt ránk, éppen szűk gazdaspektrumuk miatt. Bátran be lehet menni egy sertésólba, ha ott szintén egy koronavírus, a TGE-vírus okozta tömeges járvány ütötte fel fejét, mert az ember nem betegszik meg tőle. A vírus emberre való átugrásának esélye minimális.

A haszonállatoknak és a társállatoknak is megvannak a maguk koronavírusai, mégsem jelentenek veszélyt ránk
A haszonállatoknak és a társállatoknak is megvannak a maguk koronavírusai, mégsem jelentenek veszélyt ránk

A szakemberek azt feltételezik, hogy miként pár évvel ezelőtt a SARS- vagy a MERS-vírus, úgy a velük rokon COVID-19 is denevérekről ugrott át emberre. A kínai piacokon ugyanis állatkerti méretű és változatosságú faj- és fajtagazdasággal találkoznak a látogatóik, minimális higiéniai körülmények mellett. Olyan biológiai közelségbe kerül ember és állat, amilyen normál esetben nem fordulhatna elő.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy az extravagáns étkezési szokásoknak hódoló gazdagok ilyen helyeken szerzik be az egzotikus állatokat, és nekik van akkora befolyásuk, hogy ezeket a piacokat ne tiltsák be.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Most is dolgozik? Ossza meg képekben! #leszmitenni

Az élet nem állhat meg a mezőgazdaságban sem. Mutassuk meg, hogy a koronavírus árnyékában az agráriumban dolgozók nap, mint nap azért folytatják munkájukat, hogy mindenki asztalára jusson biztonságosan megtermelt magas minőségű élelmiszer. Küldjön egy fotót nekünk a cikkben leírtak szerint, hogy a lehető legtöbb embernek eljuttathassuk az üzentet: #leszmitenni.

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Biztonságos vásárlás koronavírus idején

A koronavírus járvány megváltoztatja a vásárlási szokásokat is. Ahhoz, hogy minél kevesebb fertőzésforrás legyen a bevásárlás, be kell tartanunk néhány fontos szabályt.

Árutőzsde: emelkedő árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel.

Fontos a repce tápanyag-utánpótlása a tavaszi vegetációs periódusban

A repce tavaszi fejtrágyázása több helyen már megtörtént, azonban sokan két részletben, osztott fejtrágyázást végeznek, a kiegyenlítettebb tápanyag-utánpótlás érdekében. Az intenzív repcetermesztésnek ma már szinte kihagyhatatlan eleme a lombtrágyázás is.

Biztonságosabbá válnak a falugazdász-irodák

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is kiemelten készül a hamarosan kezdődő egységeskérelem-beadási időszakra, ezért falugazdász-irodáit még biztonságosabbá alakítja.

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

Harminc éves lett a Holstein Genetika Kft.

A Holstein Genetika Kft. három évtizede áll a minőségi tejtermelés szolgálatában. Kitartó és magas színvonalú munkájukkal Magyarország piacvezetőjévé nőtték ki magukat.

A kijárási korlátozás nem befolyásolja a KITE Zrt. működését

Magyarország Kormánya - a koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében - az ország egész területére vonatkozó kijárási korlátozást rendelt el a 2020. március 28-tól április 11-ig terjedő időszakra. A rendelet 4. §-ában foglalt - ide vonatkozó - pontok szerint a korlátozás a KITE Zrt. működését nem befolyásolja.