Back to top

Koronavírus: félteni kell-e állatainkat és nekünk félnünk kell-e tőlük?

A mai tudományos tények és ismeretek szerint a hazánkban általánosan háziállatként tartott állatfajok nem terjesztik aktív módon az emberek járványos koronavírusos megbetegedését kiváltó kórokozót. Az emberi megbetegedések nem a háziállatainktól származnak, és fordítva.

A koronavírusok zoonozisok, képesek állatról emberre terjedni: a 2003-as SARS-koronavírus kapcsán végzett részletes járványügyi vizsgálatok során kiderült, hogy a kórokozó cibetmacskákról, a MERS-CoV pedig egypúpú tevéről terjedt át emberre. (A zoonózis olyan betegség vagy fertőzés, amely állatról emberre vagy fordítva természetes úton, közvetlenül vagy közvetett módon átvihető. Zoonózis-kórokozó lehet vírus, baktérium, gomba vagy parazita.) Az Állatorvostudományi Egyetem honlapján található közlemény szerint a koronavírusok lipidburokkal körülvett RNS-vírusok, ennek a buroknak az eltávolításán alapszik a szappan és a fertőtlenítő szerek hatása. Emberek és számos állatfaj – jellemzően madarak és emlősök, például tevék, macskák, denevérek – megbetegítésére egyaránt képesek.

Jelenleg hét koronavírusról ismert, hogy képes humán fertőzést és megbetegedést is előidézni. A 2019 végén Vuhanban kialakult tüdőgyulladás-járvány hátterében egy újonnan kialakult, a Bétakoronavírusok családjába tartozó vírust azonosítottak, a jelenleg COVID-19 néven ismert wuhani koronavírust, amely genetikailag a SARS-koronavírushoz áll a legközelebb.

Fotó: des.az.gov

A mai tudományos tények és ismeretek szerint a hazánkban általánosan háziállatként tartott állatfajok – beleértve természetesen a kutyákat és a macskákat is – nem terjesztik aktívan az emberek járványos koronavírusos megbetegedését kiváltó kórokozót. Az emberi megbetegedések nem háziállatainktól származnak, és fordítva, mai ismereteink szerint ez az emberi megbetegedést kiváltó vírus nem betegíti meg háziállatainkat.

A vizsgálati eredmények alapján kimondható, hogy a humán megbetegedések terjedésében az emberek közvetlen érintkezése és a cseppfertőzés – köhögés, tüsszögés – a legfőbb tényező.

Dr. Fodor László, az Állatorvostudomyányi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője a Magyar Mezőgazdaság kérdésére elmondta, hogy

a koronavírusoknak viszonylag szűk a gazdaspektruma, ami azt jelenti, hogy csak egy-két gazdatípusban képesek elszaporodni.

Arról nincs adat, és nem is valószínű, hogy az emberi megbetegedéseket okozó új koronavírus más állatban, mint ahonnan jött – például gazdasági haszonállatban, bár a pontos forrása még nem ismert – megtelepedne. A hírekben szereplő hongkongi kutya valószínűleg passzív módon fertőződött, és, mint egy tárgyon, pusztán megtelepedett benne a vírus. Tehát azt, hogy a 17 éves kutya, amelyet gazdája nem engedett felboncolni, miért éppen most és mibe pusztult bele, senki nem tudja megmondani.

Az összes koronavírus – amelyekből szinte megszámlálhatatlanul sok van – szűk gazdaspektrumú, szemben például a veszettséggel, amire minden meleg vérű emlős fogékony. A haszonállatoknak és a társállatoknak is megvannak a maguk koronavírusai, mégsem jelentenek veszélyt ránk, éppen szűk gazdaspektrumuk miatt. Bátran be lehet menni egy sertésólba, ha ott szintén egy koronavírus, a TGE-vírus okozta tömeges járvány ütötte fel fejét, mert az ember nem betegszik meg tőle. A vírus emberre való átugrásának esélye minimális.

A haszonállatoknak és a társállatoknak is megvannak a maguk koronavírusai, mégsem jelentenek veszélyt ránk
A haszonállatoknak és a társállatoknak is megvannak a maguk koronavírusai, mégsem jelentenek veszélyt ránk

A szakemberek azt feltételezik, hogy miként pár évvel ezelőtt a SARS- vagy a MERS-vírus, úgy a velük rokon COVID-19 is denevérekről ugrott át emberre. A kínai piacokon ugyanis állatkerti méretű és változatosságú faj- és fajtagazdasággal találkoznak a látogatóik, minimális higiéniai körülmények mellett. Olyan biológiai közelségbe kerül ember és állat, amilyen normál esetben nem fordulhatna elő.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy az extravagáns étkezési szokásoknak hódoló gazdagok ilyen helyeken szerzik be az egzotikus állatokat, és nekik van akkora befolyásuk, hogy ezeket a piacokat ne tiltsák be.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Takarmány: ma már nincs áralku

Napjainkban megdőlni látszik az a tézis, hogy a piac gyorsan válaszol a kilengésekre, és mindig visszaállítja az egyensúlyt. Ma már nem igaz ez az állítás, a takarmány-alapanyagok ára annak ellenére folyamatosan növekszik, hogy azt az állattenyésztők, a vásárlóerő várható visszaesése miatt, lassan már nem tudják beépíteni az átvételi áraikba.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.

Kutyaharapást szőrével? Inkább ebnyelvűfűvel...

A fekete nadálytő jól ismert és szívesen használt gyógynövény, azonban inkább csak nedvesebb helyeken, folyópartok közelében találhatjuk meg. Hasonló hatásokkal bíró testvére, az ebnyelvűfű viszont éppen a száraz, napos gyepeket kedveli.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.