Majd’ elfeledett gyümölcsfajtáknak viszik hírét

A 2010-es évek derekán végezték el az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) megbízásából a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány szakemberei azt felmérést, mely rámutatott arra, mekkora értéket képviselnek még mindig a térség arculatát egykoron nagyban meghatározó kaszálógyümölcsösök. Az egy évig tartó munkában résztvevők

Ezek megőrzésére bő másfél évtizede kezdtek kiemelt figyelmet fordítani az ŐNPI munkatársai: Havas Márta, az igazgatóság egykori erdészeti szakfelügyelőjének kezdeményezésére létrehozták az őriszentpéteri Csörgőalma Gyümölcsöskertet, melyben őrségi, vendvidéki és hetési gyümölcsfajtákat igyekeznek megőrizni, illetve bemutatni a széles közönség számára. Később a többi közt útjára indították a Csörgőalma Oltónap elnevezésű kezdeményezésüket is, mely amellett, hogy ismeretterjesztő célokat szolgál, az egyes fajok szaporításában is fontos szerepet tölt be. A rendezvényen helybéli oltóemberek oltják rá ugyanis a vad gyümölcsfa alanyokra a látogatók által kiválasztott hagyományos fajták vesszőit.

Szentirmai István, az ŐNPI természetvédelmi osztályvezetője lapunknak elmondta, ezeket az alkalmakat rendszerint több százan látogatják, ennek tudatában pedig kijelenthető, egyfajta reneszánszukat élik napjainkban a régi fajták. „Ilyenkor bemutatjuk az oltás hagyományait, módszereit és eszközeit, egyszersmind pedig felkészítjük az érdeklődőket arra, hogyan tudják majd gondját viselni az adott fajtának” – magyarázta a szakember. Mint mondta,

Nem véletlen, hogy annak idején az őrségben élők is előszeretettel kísérletezgettek velük, s igyekezték a számukra „legkedvesebb” fajtákat tovább nemesíteni – a többi között ez is hozzájárult a fajtagazdagsághoz. Szentirmai István szavai szerint ezek a hagyományos fajták a természetvédők szívéhez is közel állnak, annál is inkább, mivel környezetkímélő módon termeszthetők, hiszen gondozásuk során semmiféle vegyszeres növényvédelemre nincs szükség. „Az elődök nagyon ellenálló, magas kort elérni képes, egészséges gyümölcsöt termő fajtákat hoztak létre. Az ezek alkotta gyümölcsösök mindemellett azért is értékesek, mivel számos növény- és állatfaj otthonát is jelentik” – magyarázta.

Otthonra lel bennük a sömörös kosbor vagy éppen a szártalan kankalin, a fecskefarkú és a kardfarkú lepke, illetve a hamvas küllő, a búbosbanka és a füles kuvik is, nem beszélve a poszméhek, gyíkok, siklók és sünök sokaságáról. Ugyanakkor az is tény, hogy e gyümölcsösök jelentős része elöregedett vagy megsemmisült, ami pedig megmaradt, azt sok esetben nem kezelik megfelelően. A helyzetet orvosolandó, a nemzetipark-igazgatóság elindította „Magas fák gyöngyei” elnevezésű programját, amely keretében felújították a korábban létrehozott Csörgőalma Gyümölcsöskertet, a megmaradt gyümölcsösökbe odúkat helyeztek ki madarak és denevérek számára, illetve kialakították a Látogatható Kaszálógyümölcsösök Hálózatát is.

Szentirmai István mindezeken felül beszélt a nagy sikerrel futó Tündérkert-mozgalomról is, amelyet Kovács Gyula pórszombati erdész indított el az őshonos gyümölcsfák megőrzése céljából. „Ennek keretében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó területeken is több település alakított ki gyümölcsösöket, melyek szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen fedezik fel és használják a régi, hagyományos fajtákat” – tette hozzá.