Back to top

A vad is kárt okoz a repcében

Az enyhe télnek köszönhetően ígéretesnek érkezik az őszi káposztarepce tavaszi intenzív fejlődése. Fontos, hogy a kora tavaszi betegségek ellen megtegyük a szükséges intézkedéseket, és a különféle kártevők ellen is felkészüljünk a beavatkozásra. A repce „állati” kártevőinek tevékenységéről már több ízben is esett szó, azonban a gerinces állatok kártételéről mindeddig kevesen foglalkoztak.

A téli ínséges időkben a vad nehezebben jut elegendő táplálék- és energiaforráshoz, így ebben az időszakban egyedül a repce biztosítja számára a zöld táplálékot.

Az őz, a gím-, egyes területeken a dámszarvas is előszeretettel keresi fel ilyenkor a repcetáblákat akár tömegesen, ami jelentős létszám és rendszeres visszajárás esetén, komoly károkat eredményezhet.

Csülkös vadjaink visszaszorítására létesíthetünk villanypásztor-kerítést, esetleg próbálkozhatunk hang- és kémiai vadriasztók használatával, de jelentős eredményt a terület vadászatra jogosultjának vadgazdálkodási szemlélete hozhat. A téli rendszeres etetés és nyalósó kihelyezése ideiglenesen elterelheti a repcéről a vadat, hosszú távú eredményt viszont a tábla rendszeres zavarásával, vadászattal lehet elérni. Majd tavasszal, mikor a kalászosok is fejlődésnek indulnak, a vad átpártol a repcéről, a változatos növényi részek fogyasztása érdekében.

A téli-kora tavaszi időszakban a csülkös vad másik jelentős kártétele a növénykultúra taposásában mutatkozik meg.

Az őzek és a szarvasok ilyenkor rudliba (csapatokba) verődnek, és főleg a felázott, sáros talajon nagymértékű kárt okozhatnak vonulásukkal, ami ellen nehéz védekezni. Ebben az esetben is kerítéstelepítés javasolt, ellenben ez megnöveli a vadban okozott kárnak a kockázatát; a vad a kerítésen fennakadhat, megsérülhet.

A vaddisznó kártétele a mezőgazdasági kultúrákban az egyik legjellemzőbb.

Túrásával, taposásával és rágásával egy nagyobb konda tetemes kárt képes okozni a repcében. De a sertevadat nem feltétlenül csak a növény érdekli, mindenevőként a fehérje is fontos táplálék számára, ezért sok esetben a táblákon rágcsálók után kutat. Mikor megerősödött, kifejlett a repcetábla, az sok állatnak áthatolhatatlan búvóhelyet biztosít. Ezért is érdemes figyelembe venni, hogy milyen növénykultúrát vetünk a repce mellé. A kukorica egyértelműen nagyobb veszélynek van kitéve, repce mellett, mint mondjuk a szója, főleg ha elégséges víz is rendelkezésre áll a vadnak, akkor egy nagyobb konda akár a nyár jelentős részét a kukoricában töltheti, aminek várhatóan számottevő vadkár lesz a hozadéka.

Ha kissé közelebbről szemrevételezzük a repceföldet, a hó elolvadásával jól láthatóak a mezei pockok okozta károk is. Jelentős mértékű elszaporodásukkal sűrű foltokban találkozhatunk járataikkal, és ez később bosszúságokat okozhat a gazdáknak.

Ajánlott már tél végén, mielőbb megkezdeni ellenük a védekezést, hogy a növények ne takarják el járataikat, és az ellenük felhasználható hatóanyagok jelentős része ne váljon hatástalanná.

Meg kell jegyezni, hogy a kemikáliák bevetése mellett természetesebb módszer is alkalmazható a mezei pocok gyérítése érdekében, amit bár emberi kéz nem befolyásolhat, a természet azonban igen: kócsagok, gémek, rétihéják és egerészölyvek figyelemre méltó számban gyéríthetik a repcében meghúzódó mezei pocok-állományt.

A meghatározó mezei pocok-állomány a rókákat is odavonzza, ami bár első olvasatra furcsa lehet, mégis okozhat kártételt a repcében. Mindezt nem gazdasági vonatkozásban kell érteni, ugyanis a róka pockok utáni keresése, kaparása üzemi szinten jelentéktelen, viszont növényvédelmi kísérletekben képes lehet több parcellát is tönkre tenni, ami hatással lehet a kísérleti eredményekre. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Most is dolgozik? Ossza meg képekben! #leszmitenni

Az élet nem állhat meg a mezőgazdaságban sem. Mutassuk meg, hogy a koronavírus árnyékában az agráriumban dolgozók nap, mint nap azért folytatják munkájukat, hogy mindenki asztalára jusson biztonságosan megtermelt magas minőségű élelmiszer. Küldjön egy fotót nekünk a cikkben leírtak szerint, hogy a lehető legtöbb embernek eljuttathassuk az üzentet: #leszmitenni.

Szőlőlével a pettyesszárnyú muslica ellen

A biotermesztők számára akart olcsó csapdát kifejleszteni a Massachusetts Egyetem szaktanácsadó professzora, Jaime Piñero. Azt tapasztalta, hogy a hígított szőlőlével töltött csapdák több pettyesszárnyú muslicát fogtak, mint a kereskedelemben kaphatók. Ez alapján pedig tömegcsapdázásra alkalmas eszköz kifejlesztésébe fogott.

Több géppel többet dolgoznak a földeken, mint tavaly

Ez derül ki a flottakövetési szolgáltatást is nyújtó i-Cell járműkövető rendszerének adatai alapján. Az adatok természetesen az i-Cell ügyfeleinek járműmozgását mutatják, így tendenciákra lehet belőlük következtetni, de nem tekinthetők országosan reprezentatívnak.

Fontos a repce tápanyag-utánpótlása a tavaszi vegetációs periódusban

A repce tavaszi fejtrágyázása több helyen már megtörtént, azonban sokan két részletben, osztott fejtrágyázást végeznek, a kiegyenlítettebb tápanyag-utánpótlás érdekében. Az intenzív repcetermesztésnek ma már szinte kihagyhatatlan eleme a lombtrágyázás is.

Kacsák a szőlőben: reszkessetek csigák!

Mintegy 1600 indiai futókacsát engednek nap mint nap szabadon a szőlőben a Vergenoegd Löw dél-afrikai borbirtok, hogy kártevőktől mentesítse az ültetvényt. A kacsák boldogan fogyasztják a csigákat és a rovarokat, ami lehetővé teszi, hogy a szőlőben kevesebb rovarölő szert használjanak. A birtok szerint az indiai futókacsák gyorsabbak, mint más fajták, így sokkal hatékonyabbak fedik le a területet.

Az élelmiszerlánc európai szereplőinek közleménye

A Copa-Cogeca, az FoodDrinkEurope és az EuroCommerce képviselik az európai élelmiszer-ellátási lánc legfontosabb szereplőit: mezőgazdasági termelőket és agrár-szövetkezeteket, élelmiszer- és italgyártókat, valamint a nagy- és kiskereskedelmi forgalmazókat. Az élelmiszerlánc európai szereplőinek közleményét közöljük.

Réspiacra dolgoznak: a kínálatban feketegyökér és gyermekláncfű is szerepel

A zöldség-gyümölcs forgalomból mind nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, folyamatos áruellátásuk csak a termelők összefogásával lehetséges. Franciaországban egyes termékekből, például paradicsomból és almából néhány termelői szervezet szinte lefedi az egész piacot, nehéz lenne velük versenyezni.

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Lengyelországban megnyitják az ukrán vendégmunkások karantén központját

Két karantén központot nyitottak Gdańskban és Łódźban ukrán vendégmunkások számára, hogy vissza tudjanak térni a munkahelyükre.