Back to top

A vad is kárt okoz a repcében

Az enyhe télnek köszönhetően ígéretesnek érkezik az őszi káposztarepce tavaszi intenzív fejlődése. Fontos, hogy a kora tavaszi betegségek ellen megtegyük a szükséges intézkedéseket, és a különféle kártevők ellen is felkészüljünk a beavatkozásra. A repce „állati” kártevőinek tevékenységéről már több ízben is esett szó, azonban a gerinces állatok kártételéről mindeddig kevesen foglalkoztak.

A téli ínséges időkben a vad nehezebben jut elegendő táplálék- és energiaforráshoz, így ebben az időszakban egyedül a repce biztosítja számára a zöld táplálékot.

Az őz, a gím-, egyes területeken a dámszarvas is előszeretettel keresi fel ilyenkor a repcetáblákat akár tömegesen, ami jelentős létszám és rendszeres visszajárás esetén, komoly károkat eredményezhet.

Csülkös vadjaink visszaszorítására létesíthetünk villanypásztor-kerítést, esetleg próbálkozhatunk hang- és kémiai vadriasztók használatával, de jelentős eredményt a terület vadászatra jogosultjának vadgazdálkodási szemlélete hozhat. A téli rendszeres etetés és nyalósó kihelyezése ideiglenesen elterelheti a repcéről a vadat, hosszú távú eredményt viszont a tábla rendszeres zavarásával, vadászattal lehet elérni. Majd tavasszal, mikor a kalászosok is fejlődésnek indulnak, a vad átpártol a repcéről, a változatos növényi részek fogyasztása érdekében.

A téli-kora tavaszi időszakban a csülkös vad másik jelentős kártétele a növénykultúra taposásában mutatkozik meg.

Az őzek és a szarvasok ilyenkor rudliba (csapatokba) verődnek, és főleg a felázott, sáros talajon nagymértékű kárt okozhatnak vonulásukkal, ami ellen nehéz védekezni. Ebben az esetben is kerítéstelepítés javasolt, ellenben ez megnöveli a vadban okozott kárnak a kockázatát; a vad a kerítésen fennakadhat, megsérülhet.

A vaddisznó kártétele a mezőgazdasági kultúrákban az egyik legjellemzőbb.

Túrásával, taposásával és rágásával egy nagyobb konda tetemes kárt képes okozni a repcében. De a sertevadat nem feltétlenül csak a növény érdekli, mindenevőként a fehérje is fontos táplálék számára, ezért sok esetben a táblákon rágcsálók után kutat. Mikor megerősödött, kifejlett a repcetábla, az sok állatnak áthatolhatatlan búvóhelyet biztosít. Ezért is érdemes figyelembe venni, hogy milyen növénykultúrát vetünk a repce mellé. A kukorica egyértelműen nagyobb veszélynek van kitéve, repce mellett, mint mondjuk a szója, főleg ha elégséges víz is rendelkezésre áll a vadnak, akkor egy nagyobb konda akár a nyár jelentős részét a kukoricában töltheti, aminek várhatóan számottevő vadkár lesz a hozadéka.

Ha kissé közelebbről szemrevételezzük a repceföldet, a hó elolvadásával jól láthatóak a mezei pockok okozta károk is. Jelentős mértékű elszaporodásukkal sűrű foltokban találkozhatunk járataikkal, és ez később bosszúságokat okozhat a gazdáknak.

Ajánlott már tél végén, mielőbb megkezdeni ellenük a védekezést, hogy a növények ne takarják el járataikat, és az ellenük felhasználható hatóanyagok jelentős része ne váljon hatástalanná.

Meg kell jegyezni, hogy a kemikáliák bevetése mellett természetesebb módszer is alkalmazható a mezei pocok gyérítése érdekében, amit bár emberi kéz nem befolyásolhat, a természet azonban igen: kócsagok, gémek, rétihéják és egerészölyvek figyelemre méltó számban gyéríthetik a repcében meghúzódó mezei pocok-állományt.

A meghatározó mezei pocok-állomány a rókákat is odavonzza, ami bár első olvasatra furcsa lehet, mégis okozhat kártételt a repcében. Mindezt nem gazdasági vonatkozásban kell érteni, ugyanis a róka pockok utáni keresése, kaparása üzemi szinten jelentéktelen, viszont növényvédelmi kísérletekben képes lehet több parcellát is tönkre tenni, ami hatással lehet a kísérleti eredményekre. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Dimény Zoltán 1960-2020

Ismét gyászol az agrárújságírás. Hatvan évesen elment Dimény Zoltán, aki életének felét ennek az életpályának szentelte.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A Michelin és a Camso egy fedél alatt

A Michelin, a világ vezető mul­tinacionális gumiabroncsgyártója 2 évvel ezelőtt vásárolta fel a kanadai Camso vállalatot, amely az ipari és mezőgazdasági gumihevederes járószerkezetek legnagyobb gyártója a világon.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.