Back to top

Mikroműanyagok: növekvő jelenlét már hazánk édesvizeiben is

A környezetre gyakorolt számos negatív hatás ellenére a globális műanyagtermelés jelenleg is nő. A világszerte előállított műanyagok mintegy 40 százaléka még a gyártás évében hulladékká válik. A hagyományos műanyaghulladékok jelentős része pedig bekerül a vizekbe. A Szent István Egyetem saját mintavételi és -előkészítési módszert fejlesztett ki a vizek vizsgálatához.

A vizekbe bekerülő hagyományos műanyaghulladékok valós biológiai lebomlása nem történik meg. A környezeti kockázatra válaszul a Szent István Egyetem folyamatosan részt vesz egy szabványosítható mintavételi és mintaelőkészítési módszertan kidolgozásában, az így kapott eredmények úttörőnek számítanak nemcsak a Kárpát-medence térségében, de világviszonylatban is.

Március 22-én, a Víz világnapján érdemes kiemelt figyelmet szentelni a tiszta víz fontosságának, a víz életünkben betöltött nélkülözhetetlen szerepének, de egyúttal a napjainkban egyre nagyobb súllyal jelentkező vízszennyezés problémakörének is.

Ilyen többek között a műanyaghulladékokkal terhelt vizek ügye. A kérdéskört manapság fokozott tudományos érdeklődés övezi, de a vizsgálatok leginkább a tengeri környezet állapotának analizálására fókuszálnak, míg az édesvízi rendszerek eddig kevés figyelmet kaptak.

Évente mintegy 25-26 millió tonna műanyaghulladékot kezelnek Európában. Ezek jelentős része bekerülve a természetes ökoszisztémákba, vizekbe, egyre nagyobb károkat okoznak. A mikroműanyagok nevük alapján apró – 5 mm-nél kisebb – műanyagdarabok, azonban méretüktől függetlenül jelentőségük korántsem kicsi vagy elhanyagolható. Két csoportjuk ismert: az elsősorban UV sugárzás hatására a nagyobb hulladékokból a környezetben elaprózódással keletkező részecskéket másodlagos mikroműanyagoknak, míg az eleve ilyen méretűre gyártott termékeket elsődleges mikroműanyagoknak nevezzük.

A mikroműanyagok ökotoxikológiai veszélyei napjainkra egyre inkább körvonalazódnak, azonban átfogó kozkázatbecsléssel kapcsolatos megállapításokat a megfelelő mennyiségű adat hiányában, illetve a különböző kutatócsoportok által alkalmazott eltérő mintavételi és mérési módszerekből adódó összehasonlítási problémák miatt egyelőre nem lehet tenni. A vizsgálódást tovább nehezíti az a tény is, hogy a tengerek esetében használt, széles körben elterjedt planktonhálós mintavételi módszer az édesvizek esetében nem alkalmazható megfelelő hatékonysággal. A probléma megoldása érdekében

a Szent István Egyetem Természeti Erőforrások Megőrzése Intézete (korábban Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet) – a WESSLING Hungary Kft. szakembereivel karöltve – egy szabványosításra alkalmas mintavételi eljárás kidolgozását végzi.

A mintavételek egységes módszertanának megalapozásában úttörőnek számító technika alkalmazása során a vizsgált felszíni vizek akár 2m3 -nyi mennyiségét a különböző méretű részecskéket elkülönítő szűrőkön szivattyúzzák át. A módszer előnye a planktonhálós mintavételhez képest, hogy a mikroplasztikok számának a meghatározása megbízhatóbb, illetve a metódus kisebb mérettartomány (pl. 60 mikrométer) vizsgálatára is alkalmas. Ezen felül több szivattyú és szűrősorozat alkalmazásával párhuzamos méréseket végezhetnek, így statisztikailag is értékelhető adatsorokhoz juthatnak. Ez a mintavételi módszer megnyitotta a kutatók számára a laboratóriumi mintaelőkészítési és analitikai eljárások fejlesztési, egységesítési lehetőségét is.

A mikroműanyagok koncentrációját a Duna és a Tisza víz-gyűjtőjén kijelölt mintavételi pontokon (Észak-Duna, Dél-Duna, Rába, Ipoly, Eger-patak, Nagy-morotva, Tisza) vizsgálták a szakértők.

A minták elemzése alapján elmondható, hogy az Ipolyban vannak a legalacsonyabb, míg a Dunában a legmagasabb számban jelen a mikroműanyag részecskék.

A vizsgálatok arra a fontos tényre is rávilágítottak, hogy a legnagyobb mennyiségben gyártott, jellemzően rövid életciklusú műanyagok, vagyis a polietilén, a polipropolén és a polisztirol részecskéi a leggyakrabban kimutatható mikroműanyagok. A felsorolás az Ipoly és a Rába tekintetében kiegészül a különböző precíziós alkatrészekhez- és elektronikai termékekhez használt polyoximetilénnel, illetve a játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akril-nitril-sztirollal is. 

A Kárpát-medence és Közép-Kelet-Európa első mérési adatai jól mutatják a globálisan elterjedt szennyezés megjelenését hazánkban is. A Duna és más felszíni vizek eredményei alapján elmondható, hogy a szennyvíztisztítók is jelentős forrásai lehetnek a mikroműanyagoknak, így azok részletes vizsgálata, az anyagfajták pontos azonosítása mellett egyre sürgetőbbé válik. Tény, hogy a tisztítandó szennyvízben levő mikroműanyagok jelentős része a szennyvíztelepeken visszatartásra kerülhet és bejuthat a szennyvíziszapba. Ezen anyagok mezőgazdasági hasznosítása mellett a mikroműanyagok további veszélyeket rejthetnek, így fontos a jövőben a szennyvíziszapokat, szennyvíziszap komposztokat is vizsgálat alá vetni.

Forrás: 
SZIE közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Szőlőlével a pettyesszárnyú muslica ellen

A biotermesztők számára akart olcsó csapdát kifejleszteni a Massachusetts Egyetem szaktanácsadó professzora, Jaime Piñero. Azt tapasztalta, hogy a hígított szőlőlével töltött csapdák több pettyesszárnyú muslicát fogtak, mint a kereskedelemben kaphatók. Ez alapján pedig tömegcsapdázásra alkalmas eszköz kifejlesztésébe fogott.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Laboratóriumban már bizonyították vírusellenes hatásukat

Az ember ősidőktől fogva segítségül hívta a növényeket a betegségek leküzdéséhez. Napjainkban a növényi hatóanyagok széles körét azonosítottuk és számon tartjuk bizonyított hatásaikat. Különösen az erősen aromás növények, fűszerek rendelkeznek a baktériumokat, vírusok visszaszorító hatóanyagokkal. Hazánkban is megterem jó néhány erős vírusellenes hatással rendelkező növény.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.