Back to top

Óvjuk a meglévő erdőket, és tovább növeljük a fával borított területeket

A magyar erdőállomány és az erdőgazdálkodás kiemelt szerepet tölt be az ország klímavédelmi céljainak elérésében – hívta fel a figyelmet Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár március 21-én, az Erdők Világnapja alkalmából.

Az idei évben a biodiverzitás, azaz az erdei élőhelyek változatosságának fontosságára hívja fel a figyelmet a nemzetközi kezdeményezés. Az Agrárminisztérium ennek érdekében már eddig is számtalan döntést hozott. Jelenleg hazánkban 80 ezer hektár olyan erdőterület van, ahol csak rendkívüli esetekben (például természeti katasztrófát követően) történik bármiféle erdészeti munka.

Erdeink 21 százaléka természetes vagy természetszerű erdőállomány, és ez az arány a törvényi előírás szerint nem is csökkenhet.

Folyamatban van és még a tavasz folyamán várható az örökerdő-gazdálkodást szabályozó rendelet kihirdetése, mely gazdálkodási módszer jól szolgálja a biodiverzitás megőrzését. Összességében az ország erdőterületének 42,5 százaléka védett vagy a Natura 2000 hálózat része, ami kiemelkedő arány az Európai Unió országain belül. A legtöbb védett erdő állami tulajdonban van, ahol az állami erdőgazdaságok is részt vesznek a természetvédelmi feladatok ellátásának finanszírozásában. A nemzeti park igazgatóságok az erdőgazdaságokkal közösen dolgoznak a nemzeti parki zónarendszer bevezetésén, ami hosszú távon biztosítja a kijelölt területek kezelésében a természetvédelmi szempontok érvényesülését. 

Jogszabályaink biztosítják az alapelveket, amelyek hozzájárulnak erdeink biodiverzitásának megőrzéséhez, például az erdők természetessége nem csökkenhet. Továbbá védett és Natura 2000 rendeltetésű erdőkben biztosítani kell számos faj számára élőhelyet jelentő holt faanyag visszahagyását, és a fakitermelés során a hagyásfa csoportok meghagyását. Törekedni kell az erdők változatosabb fafaj összetételére és szerkezeti kialakítására, őshonos fajok alkalmazására, melynek szintén szerepe van a biológiai sokféleségben.

A tavaszi időszakban folytatódik az ország fásítása. Az állami erdőgazdaságok az ültetési szezon áprilisi végére befejezik a 2 millió facsemete elültetésével járó, 550 hektáros mintaprogram megvalósítását.

A programnak köszönhetően 86 település határában létesül új erdő. A magángazdálkodóknál ennél is nagyobb ütemben zajlanak tavasszal az erdőtelepítések. A Vidékfejlesztési Program támogatásainak növelése megsokszorozta a gazdák érdeklődését. Az utóbbi időszakban több mint 1300 pályázat érkezett, ami 11 ezer hektárnyi erdősítést érint, és ebből 7400 hektár új erdő telepítése került támogatásra. A jelenlegi támogatási ciklusban még négy alkalommal lehet pályázni erdőtelepítésekre, amihez a szükséges forrásokat az agrártárca folyamatosan biztosítja.

Az erdők a szénmegkötés és a klímavédelem szempontjából kiemelt fontossággal bírnak, hiszen az erdőgazdálkodás szénmérlege negatív, azaz több üvegházhatású gázt köt meg, mint amennyi kibocsátás a gazdálkodás során keletkezik. Ezért az erdők minőségének, természetességének fenntartása, javítása és területük gyarapítása egyaránt fontos elemét képezi a kormányzat Klíma- és Természetvédelmi Akciótervének. A kormány célkitűzése, hogy 2050-re az erdők elnyelő kapacitása teljes mértékben ellensúlyozni tudja a megmaradt kibocsátásokat, így az ország kibocsátási mérlege nulla legyen.

A téma fontosságára az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) az alábbi videón keresztül hívja fel a figyelmet: 

Az Erdők Nemzetközi Napja 2020: Erdők és a biodiverzitás

 

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

Egyre divatosabbak a gyógygombák

Korábban szinte csak a csiperke és a laska jelentette az élelmezési szempontból fontos gombafajainkat. Az utóbbi időben azonban megjelentek a gyógygombák, melyek nem csak konyhai alapanyagként, hanem esetleges gyógyító tulajdonságaik miatt is kerülnek a tányérra, vagy a kapszulába…

Agrárminiszter: nyissák ki a bezárt piacokat!

A koronavírus-járvány miatt bezárt piacoknak a szabályok szigorú betartása mellett történő újranyitására szólította fel az érintett települések polgármesterét az agrárminiszter.

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.