Back to top

Végveszélyben a kisüzemi sörfőzdék

A többség forgalmának akár a 80-90 százalékát a vendéglátóhelyeken értékesített csapolt sör adta. A bezáró éttermek és kocsmák sok esetben a korábbi szállítmányokat sem fizették még ki.

A járulékok elengedését, a bérek egy részének átvállalásával munkaerő-megtartási támogatást és a nagy sörgyárak mennyiségi korlátozó szerződéseinek felfüggesztését is kéri levelében a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE), amelyet a Miniszterelnökségnek, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, valamint a pénzügyi és a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoportnak juttatott el - írja a Világgazdaság.

A javaslatok között szerepel továbbá a közüzemi díjak (víz, energia) támogatása, az iparűzési adó csökkentése, a kamarai díjak felfüggesztése, a lízingdíjak átütemezése, valamint a kedvezmények lassú és fokozatos feloldása mellett az újraindítás segítése is.

Bár a koronavírus miatt bevezetett korlátozások racionális intézkedések, drámai következményekkel járnak a több mint 90 hazai kisüzemi sörfőzde számára – írja a KSE. Gyenge Zsolt, az egyesület elnöke a Világgazdaságnak úgy fogalmazott:

félő, hogy már nem jöhet időben az állami mentőcsomag, hiszen vannak olyan kisüzemek, ahonnan 30-40 embert bocsátottak el, vagy küldtek kényszerszabadságra.

Az utóbbi egy hétben nullára esett vissza a forgalom, és közel állnak a tönkremenéshez. Mint mondta, kevés az iparágban a több lábon álló szereplő, akinek pedig mégis vannak egyéb érdekeltségei, rendszerint azok is a turizmus-vendéglátáshoz kapcsolódnak. Úgy tudja, hogy míg a nagy sörgyárak értékesítésének a 70 százalékát a kiskereskedelem adja, és csak a fennmaradó 30 százalékért felel az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat tömörítő HoReCa-szegmens, addig a kisüzemieknél ez az arány éppen fordított.

A többség forgalmának 80-90 százalékát a vendéglátóipar révén a hordós sör adja, Gyenge szerint egyeseknél ez az arány 95-97 százalék is lehet. Csak néhány piaci szereplő ágyazódott be úgy az élelmiszerláncokhoz, hogy 60 százalék alatti legyen a hányad.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztonságos vásárlás koronavírus idején

A koronavírus járvány megváltoztatja a vásárlási szokásokat is. Ahhoz, hogy minél kevesebb fertőzésforrás legyen a bevásárlás, be kell tartanunk néhány fontos szabályt.

A hét legegészségesebb tartós élelmiszer

A hosszú élettartamú élelmiszerek praktikusak, nem kell hűtőszekrényben tárolni őket, sokáig elállnak. Vannak, akik tartanak tőlük a bennük lévő tartósítószerek és egyéb egészségtelen adalékanyagok miatt. Nézzük, melyek a legegészségesebbek.

Húsipar: két potenciális kockázat látható

Átmeneti lehet az elmúlt hetekben tapasztalt élősertés ár csökkenés, Kína újraindulásával ismét emelkedhetnek az árak - mondta az InfoRádiónak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A hazai boltokban helyreállt az ellátás, az ágazat számára inkább a importtakarmányok érkezésének akadozása, és egy esetleges tömeges megbetegedés okozhat gondot.

Nincs, aki leszedje, de ha lenne, akkor sem vennék meg

Ahogy már itt is számtalanszor szó esett róla, a járvány egyik legsúlyosabb járulékos hatása az agráriumban, hogy a határzár elvágja a dolgozni akaró idénymunkásokat a foglalkoztatóiktól. Komoly pácban van Németország spárgatermesztése, amely szinte kizárólag külföldi szedőkre épül, de ha le tudnák szedni, akkor az eladással lenne bajuk, hiszen nem tipikusan a spárgával kezdődik mostanában a lakosság bevásárlólistája…

A legváratlanabb helyzetekre is felkészült az Eisberg

A konyhakész saláták előállításában piacvezető Eisberg Hungary Kft. január végétől készült a koronavírus-járványra: dolgozói chatbot-on keresztül kapják a naprakész információkat a vezetőségtől, melynek váratlan helyzetek terén szerzett nem kevés tapasztalatára most minden eddiginél nagyobb szükség van.

Réspiacra dolgoznak: a kínálatban feketegyökér és gyermekláncfű is szerepel

A zöldség-gyümölcs forgalomból mind nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, folyamatos áruellátásuk csak a termelők összefogásával lehetséges. Franciaországban egyes termékekből, például paradicsomból és almából néhány termelői szervezet szinte lefedi az egész piacot, nehéz lenne velük versenyezni.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.