Back to top

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

Az afrikai sertéspestissel fertőzött területet mintegy kétezer négyzetkilométeres körzetnagyságban határozza meg az ASP felszámolását célzó mentesítési terv, amelyen belül a fertőzés előfordulásának a helyét és a körülötte lévő pufferzónát szigorúan korlátozott területnek kell tekinteni, és háromszáz négyzetkilométer kiterjedésűnek kell lennie.

Ezen területeken belül a határozat elrendeli, hogy az összes vaddisznót tartó vadaskertben fel kell számolni az állományt.

Továbbá a határozat értelmében az erősen fertőzött, szigorúan korlátozott területeken belül tilos a vaddisznó egyéni és társas vadászata, illetve ideiglenesen minden más vadfaj vadászatát is felfüggesztették ezekben a zónákban. A szigorúan korlátozott területeibe eső vadasparkokat kettős kerítéssel kell körülvenni, hogy a szabadtéri populációval semmi esetre se érintkezzen a vadaskerti vaddisznóállomány. Emellett a vadaskertben az adott vadászati év végéig úgynevezett diagnosztikai kilövésekkel, kártalanítás mellett fel kell számolni a teljes vaddisznóállományt, illetve a vadfarmokon tartott sertevadat is fél éven belül fel kell számolni.

A főállatorvos határozata szerint gyérítés céljából elrendelt diagnosztikai célú elejtések mértékét úgy kell meghatározni a továbbiakban, hogy a már lezárt tavalyi vadászati év terítékre hozott vaddisznók számának 150 százalékát kell elérni…

Annak tudatában, hogy jelenleg sincsenek pontos adataink a hazai vaddisznóállomány nagyságáról, mivelhogy a becsült állomány még mindig kisebb, mint az aktuális vadászati év vaddisznó elejtéseinek a száma, így a megkövetelt 150 százalékos elejtési hatékonyság amellett, hogy a vadászatra jogosultak számára nehezen abszolválható eredmény, így sem biztosít megfelelő képet az állományról.

A fertőzött területek vadaskertjeiben a vaddisznóállományok felszámolása valóban szükségszerű intézkedésnek tűnik – az idei FeHoVa megnyitóján Semjén Zsolt, az Országos Vadászati Védegylet elnöke is célzottan kitért arra, hogy a vadaskertekben a továbbiakban is a dám- mellett a szikaszarvas betelepítése lenne az üdvözítő –, az viszont újabb vadgazdálkodási, gazdasági, és akár állategészségügyi kérdéseket vet fel, hogy ezeken a területek más vadfajok vadászatának beszüntetése milyen mértékű állomány-túlszaporodással és vadkárral járhat, valamint esetlegesen az állománysűrűség emelkedésének következtében másfajta, újabb betegség kialakulását is okozhatja.

Nem utolsósorban a vadásztatás, mint a vadászatra jogosultak jelentős bevételi forrása szűnne meg egy tollvonás alatt.

Mindez ellehetetlenítené és tönkreteheti a vadásztársaság tagjainak és munkavállalóinak vadgazdálkodási szerepét, a hivatásos vadászok megélhetését.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Békapopuláció a kipusztulás szélén

Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy Törökország egyes részein a békák a lokális kipusztulás szélére sodródtak, annyira túlzásba vitték fogyasztási céllal való gyűjtésüket.

Nincs esély az ASP megállítására

Szakértők szerint az afrikai sertéspestis (AFP) elleni küzdelmet elfedte a koronavírus-járvány elleni harc, ezért arra lehet számítani, hogy ebben az évben még intenzívebben terjed a sertések között a kór. Egyelőre nincs esély a megállítására.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Fatojásokkal az ugartyúkok védelméért

Vannak olyan madárcsaládok, mint például az ugartyúkoké, melyek, bár a Földön hatalmas elterjedéssel bírnak, elsősorban rejtett, emberkerülő életmódjuk miatt mégis ismereteink hiányosak róluk. Egyszerű színezetük, nem különös viselkedésük miatt a hivatásos és amatőr madarászok érdeklődésének középpontjába sem igen kerülnek. Az utóbbi években azonban egyre többet megtudunk e madarak életéről.