Back to top

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

Az afrikai sertéspestissel fertőzött területet mintegy kétezer négyzetkilométeres körzetnagyságban határozza meg az ASP felszámolását célzó mentesítési terv, amelyen belül a fertőzés előfordulásának a helyét és a körülötte lévő pufferzónát szigorúan korlátozott területnek kell tekinteni, és háromszáz négyzetkilométer kiterjedésűnek kell lennie.

Ezen területeken belül a határozat elrendeli, hogy az összes vaddisznót tartó vadaskertben fel kell számolni az állományt.

Továbbá a határozat értelmében az erősen fertőzött, szigorúan korlátozott területeken belül tilos a vaddisznó egyéni és társas vadászata, illetve ideiglenesen minden más vadfaj vadászatát is felfüggesztették ezekben a zónákban. A szigorúan korlátozott területeibe eső vadasparkokat kettős kerítéssel kell körülvenni, hogy a szabadtéri populációval semmi esetre se érintkezzen a vadaskerti vaddisznóállomány. Emellett a vadaskertben az adott vadászati év végéig úgynevezett diagnosztikai kilövésekkel, kártalanítás mellett fel kell számolni a teljes vaddisznóállományt, illetve a vadfarmokon tartott sertevadat is fél éven belül fel kell számolni.

A főállatorvos határozata szerint gyérítés céljából elrendelt diagnosztikai célú elejtések mértékét úgy kell meghatározni a továbbiakban, hogy a már lezárt tavalyi vadászati év terítékre hozott vaddisznók számának 150 százalékát kell elérni…

Annak tudatában, hogy jelenleg sincsenek pontos adataink a hazai vaddisznóállomány nagyságáról, mivelhogy a becsült állomány még mindig kisebb, mint az aktuális vadászati év vaddisznó elejtéseinek a száma, így a megkövetelt 150 százalékos elejtési hatékonyság amellett, hogy a vadászatra jogosultak számára nehezen abszolválható eredmény, így sem biztosít megfelelő képet az állományról.

A fertőzött területek vadaskertjeiben a vaddisznóállományok felszámolása valóban szükségszerű intézkedésnek tűnik – az idei FeHoVa megnyitóján Semjén Zsolt, az Országos Vadászati Védegylet elnöke is célzottan kitért arra, hogy a vadaskertekben a továbbiakban is a dám- mellett a szikaszarvas betelepítése lenne az üdvözítő –, az viszont újabb vadgazdálkodási, gazdasági, és akár állategészségügyi kérdéseket vet fel, hogy ezeken a területek más vadfajok vadászatának beszüntetése milyen mértékű állomány-túlszaporodással és vadkárral járhat, valamint esetlegesen az állománysűrűség emelkedésének következtében másfajta, újabb betegség kialakulását is okozhatja.

Nem utolsósorban a vadásztatás, mint a vadászatra jogosultak jelentős bevételi forrása szűnne meg egy tollvonás alatt.

Mindez ellehetetlenítené és tönkreteheti a vadásztársaság tagjainak és munkavállalóinak vadgazdálkodási szerepét, a hivatásos vadászok megélhetését.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Gombásszunk januárban!

Szeretne télen is gombát szedni az erdőben? Ez nem lehetetlen, mert fafülgombát még januárban is találunk. Ez a gomba elsősorban a kínai fogásokból ismert, de Magyarországon is bőségesen megtalálható.

Vadászat az éj leple alatt - Optikai eszközök, és az éjjellátó kérdésköre

A technológia fejlődése a vadászatban is megmutatkozik, számtalan kelléket és felszerelést dobtak piacra innovatív megoldásokkal, amitől azok praktikusabbak és hatékonyabbak lettek. Vadászruházattól kezdve a puskákon át egészen a lőszerekig, számtalan újításon mentek keresztül ezek az eszközök, és így történt ez az optika területén is: az éjjellátók használata napjainkban számtalan kérdést felvet…

Az EU Zöld Megállapodás lehetséges hatásai a takarmányiparra

Az EU Zöld Megállapodás az unió gazdaságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takarmányozását is. Hivatalosan „új növekedési stratégiának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol 2050-ig nincs nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.”

Méhegészségügy: csekély összegű helyett átmeneti támogatás

Az egyes agrártámogatások keretösszegét és támogatási formáját érintő módosításokról szóló 65/2020. (XII. 17.) AM rendelet alapján, 2021-ben a méhegészségügyi csekély összegű támogatás igénybevétele helyett, méhegészségügyi átmeneti támogatás igénybevételére nyílik lehetőség 2021. február 1. és 2021 március 1. között.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.