Back to top

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.

Olaszy István tisztán látja a szakma helyzetét, bízik a jövő nemzedékében, melynek tagjai éppúgy szívügyüknek tekintik és óvják, gondozzák majd a hazai erdőállományt, ahogyan azt eleik is tették.

A szakember 1928-ban született Kőszegen. A természetbe a 33. számú cserkészcsapat tagjaként szeretett bele, és ez az elköteleződés azóta is tart. A Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium befejeztével 1947-ben egy barátja invitálására jelentkezett Sopronba. Felsőfokú tanulmányainak éveit a híres selmeci hagyományokat tisztelő társaság tagjaként élte, és minden szemeszter végén 3 hónapos szakmai gyakorlaton vett részt; egyebek mellett az első számú Erdőrendezőségnél.

Felkarolta a fiatalokat

Erdőmérnöki oklevelét 1951-ben szerezte meg. A végzés utáni napon már a győri erdészetnél dolgozott, majd Ravazdon lett üzemegységvezető-helyettes.

„Elmondhatatlanul szegény voltam ebben az időben, és mégis ez volt életem legszebb időszaka, fiatal voltam, tele frissen szerzett tudással és ambícióval!”

– mondja csillogó szemmel, és minden kis részletre kiterjedő, irigylésre méltó memóriával. Később Mosonmagyaróváron lett üzemegységvezető-helyettes. 1953 márciusában a Kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasághoz került ugyanebbe a beosztásba, majd a központi tervcsoport vezetését bízták rá, végül pedig – egészen 1990-es nyugdíjazásáig – erdőművelési vezetőként dolgozott. Sokrétű feladatai közé tartozott a nagyüzemi öntözéses csemetenevelés kialakítása, a csemete-önellátás biztosítása, az élőfakészlet növelése a Duna-ártéren, a Kisalföldi Homokvidéken és a Hanságban felajánlott területek betelepítése, a szükséges gépek, eszközök beszerzése, valamint a korszerű erdőművelési eljárások és technológiák kialakítása is.

Munkája során mindig jó kapcsolatot tartott fenn az egyetemi tanszékkel, ahonnan jelentős segítséget kapott feladatai elvégzéséhez. Ez a kiváló kapcsolat kölcsönös volt. Ő is megtett az egyetemi ifjúságért minden tőle telhetőt, hisz 35 évig szervezte és vezette a diákok szakmai gyakorlatát az erdőgazdaságnál. Ezeken az egyhetes gyakorlati „kurzusokon” a hallgatók betekintést nyerhettek az egyes erdőművelési eljárásokba, miközben Olaszy István mellett a szakma gyakorlati feladataival is ismerkedhettek. Ezt a három és fél évtizedes munkát az egyetemi tanári kar is nagyra értékelte. Ennek szép kifejezéseként az egyetem rektorának javaslatára kapta meg a Nagyváti János-emlékérmet.

68 éve az Egyesületben

Munkássága során jelentős eredményeket ért el az akác, hazai- és nemesnyárak nemesítésében, szaporításában és egyes új fajták betelepítésében. Az utóbbi sikerességéhez hozzájárult a gondjaira bízott mintegy 150 hektáros kísérleti terület is. Megbízatásai egészen az Erdészeti Tudományos Intézetig kiterjedtek:

több éven keresztül erdészeti monitoring keretében végzett kerületnövekedést és talajvízszint-mérést több nemesnyár kísérleti parcellában.

Mindennek is köszönhető, hogy precíz szakmai munkájáért és haladó szellemiségéért 1987-ben az Országos Erdészeti Egyesület neki adományozta a Kaán Károly-emlékérmet. Az egyesületnek immár 68 éve a tagja, nagy szerepet vállalt az Erdőművelési Szakosztályban, 35 évig pedig szakmaszervezeti bizottsági titkári feladatokat látott el.

A munka öröme

„Nyugdíjazásom után sem engedtem el a munkát, vitt a szívem, mert a hivatás kötelez” – jelentette ki Olaszy István. „A kerti munkák elvégzésében is nagy örömömet leltem, és ugyanolyan lelkesedéssel végeztem ezt is, mint amikor a dunai vízierőmű hatását kellett éveken keresztül vizsgálnom a talajvíz szintjének változására és a különböző nemesnyár fajtákra” – tette hozzá. Valóban, saját kertjében egy kis arborétumot alakított ki, és tevékeny nyugdíjasként tagja lett a Győri Kertbarátok Szövetségének. Sok éven át járta az országot, tartott előadásokat az örökzöldekről, és szervezett szakmai kirándulásokat a szövetség tagjainak. A kiváló erdész szakember önzetlenül, tudása legjavát adva segített akár út menti autóspihenő tervezésére, akár a Pannonhalmi Főapátság környékének fásítására kérték fel. „Karácsonykor igencsak felgyülemlett a munka, ugyanis a karácsonyfa-ellátásáról is sokáig én gondoskodtam a megyében. De győri óvodák és iskolák parkosításához is hívtak”.

Bár nem vadászott, a vadgazdálkodás területén is több minden fűződik a nevéhez: vadkárelhárítások megtervezésében serénykedett és a vadlétszám meghatározásából is kivette a részét. Elmondása szerint a hosszú távú, gördülékeny munka alapfeltétele a munkahelyen létrehozott családias környezet, ha ugyanis a dolgozók jól érzik magukat a munkahelyükön, akkor az a magánéletükre is kihat.

Ma is tartó, közel 70 éves házasságából két leánya született, akik négy unokával és négy dédunokával ajándékozták meg őket. A lányok nem vitték tovább az édesapa 68 éven át tartó erdészpályáját. Mint mondja, annyira nem sajnálja, mivel ez egy szépséges, de nagyon kemény szakma.

Kitüntetett életút

Olaszy István szerény ember, a beszélgetés során nem is említi elismeréseit. A szintén 91 éves Pista bácsihoz hasonlóan kitűnő szellemi frissességben lévő felesége azonban büszkén mutatja meg a páratlan „gyűjteményt”. Az idős, egész életében kitűnő munkát végző szakember sok más elismerés, díj mellett, 2018-ban az Életfa Emlékplakett Arany fokozat kitüntetést is átvehette. A legnagyobb érdemnek mégis a keze alatt nevelkedett fiatal erdészgeneráció munkásságát és szakmai eredményeit tartja. Nemcsak a hivatás fortélyait adta át nekik, hanem azokat az értékeket is, amelyek megalapozzák a magyar erdész szakma jó hírnevét és színvonalas működését. „Számomra ez mindennél fontosabb, ezért már érdemes volt belevágni” – mondja a több mint 90 évet megélt szakember.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Kiemelkedő hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága, az NKFIH elnökének vezetésével, 46 jelentkező társaság közül választotta ki a 2019. évi innovációs nagydíjas társaságot, valamint további hét innovációs díjat ítélt oda. Az értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2019. évi gazdasági eredmény. Az innovációs nagydíjas társaság kiválasztása titkos szavazással történt.

A KWS gazdálkodóknak készült digitális megoldása design-díjat kapott

A myKWS mezőgazdasági termelők számára készült digitális megoldás, szolgáltatás kategóriában elnyerte a 2020-as iF Design Award díjat. A díj számos tudományágban, egyebek mellett a belsőépítészet, a csomagolás és a szolgáltatások területén ismeri el a kivételes tervezési eredményeket.

"Önképző" növényhatározó applikációk

A mobiltelefonok a telefonálás mellett már rengeteg más dolgot is tudnak. Fényképezőgépként, diktafonként, rádióként, útvonaltervezőként, zseblámpaként, zenelejátszóként, sőt akár vérnyomásmérőként is használhatjuk őket, és még számos más eszközt is helyettesítenek. Miért ne használhatnánk növényhatározásra is telefonunkat?

Óvjuk a meglévő erdőket, és tovább növeljük a fával borított területeket

A magyar erdőállomány és az erdőgazdálkodás kiemelt szerepet tölt be az ország klímavédelmi céljainak elérésében – hívta fel a figyelmet Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár március 21-én, az Erdők Világnapja alkalmából.

Miért veszélyesek a téli álmukból korábban felébredt medvék?

A medvék a világ minden táján korábban ébrednek téli álmukból. Ez megzavarja a természet rendjét és a medvék viselkedését is.

A szelíd Cserhát

A Börzsöny és Mátra között elterülő Cserhát az Északi-középhegység lankás, széles völgyekkel tagolt vidéke, melyhez csatlakozik a Karancs és a Medves kistája is. Ormai csupán néhány helyen haladják meg az 500 méteres tengerszint feletti magasságot, ám változatos földtani adottságai miatt természeti értékekben igen gazdag.

Fennakadásokat okoz a gyümölcstelepítésben a koronavírus

A hazai faiskolákban és a gyümölcstelepítésben is gondot okoznak a COVID-19 vírus miatti korlátozások. Nem érkeznek meg a külföldről, elsősorban Olaszországból és Hollandiából származó szaporítóanyagok, de kiszállítani sem tudunk.