Back to top

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Díjnyertes természetfilmek
Fotó: Pannonia Entertainment

Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika alkotópárosa, azaz a NatFilm Hungary számos díjnyertes alkotást készített az utóbbi években, ismeretterjesztő mozifilmeket, televíziós produkciókat és természetvédelmi projektekhez gyártott filmes anyagokat egyaránt. Az alkotók legújabb, mozikba szánt természetfilmje Vad erdők, vad bércek – A fantom nyomában címmel az Északi-középhegység vadregényes erdőségeit mutatja be, a készítők védjegyévé vált látványos és részletgazdag felvételekkel.

Vad Szigetköz - szárazföldi delta
Fotó: Pannonia Entertainment
Az alkotás – amelyet március elején a Legjobb ismeretterjesztő film díjával ismertek el a Magyar Filmhéten – tekintettel a koronavírus-helyzetre csak később érkezik a mozikba, de a természetfilmek kedvelői addig sem maradnak szép felvételek nélkül: a Natfilm Hungary Youtube-csatornáján az alkotók jóvoltából három korábbi film is elérhető teljes hosszában, HD minőségben.

Vad Szigetköz - A szárazföldi delta (2013)

Az Európában egyedülálló szárazföldi deltát a hegységekből kilépő Duna hozta létre, ám a folyó napjainkban már nem járhat olyan szabadon, mint régen. Az épített környezet szorítását látva adódik a kérdés: vajon megőrizheti-e az élővilág egykori gazdagságát? Itt minden a vízhez kötődik, amely szállít, táplál, s egyben lakóhely, bölcső és menedék.

Vad Szigetkoz - A szárazföldi delta

A távoli hegyekből növények magvai érkeznek, a mellékágakban halak ívnak, az ivadékok a halbölcsőben nevelkednek, télen a mélyebb folyószakaszokban vermelnek. A nedves, sásos rétet apró emlősök lakják, a nádasban madarak fészkelnek, a rét fölött, a vízen és a víz alatt vadásznak. A holtágakban kétéltűek szaporodnak; a kavicsos tó medrét rákok népesítik be. A nyári éjszakán az agyagos partfalból rajzó kérészek bukkannak elő… A többszörösen díjnyertes természetfilm két főszereplője az európai hód és a nagy kormorán, a narrátor Szersén Gyula.

Vad Kunság
Fotó: Pannonia Entertainment

Vad Kunság - A Puszta rejtett élete (2016)

A Vad Kunság – A Puszta rejtett élete a Kiskunság és a Nagykunság gazdag élővilágát a maga “vadságában”, egymásba folyó epizód-szerű történeteken keresztül mutatja be. Főszereplője a hazánkból évtizedekkel ezelőtt eltűnt, majd a déli határon át újra visszatelepülő aranysakál, a tájegység csúcsragadozója. Emellett az alföldi puszta állat- és növényvilágának széles skáláját vonultatja fel a film. A fehér színű, sós tavak forgalma a nagy repülőterekével vetekszik, agancsok csattognak, akár a kardok, egy túzok keres eleséget, majd megtámadja egy bagoly...

Vad Kunság - A Puszta rejtett élete

Felbukkan a nehezen lencsevégre kapható vidra, nagy testű sasok viaskodnak az eleségért, a tiszavirágzást pedig egy különleges nézőpontból szemlélhetjük végig. A film a 2. Magyar Filmhéten elnyerte a Legjobb ismeretterjesztő filmnek járó díjat, narrátora Csernák János.

Tiltott Zóna - Harctéren a vadvilág (2017)

Budapesttől alig karnyújtásnyira, Táborfalva határában tábla állítja meg az érkezőt: belépni életveszélyes és tilos. Itt kezdődik a tiltott zóna, ahol másfél évszázada folynak harcászati gyakorlatok, és ami Magyarország második legnagyobb katonai lő- és gyakorlótere. A veszély és a tiltás ellenére a zóna mégis sűrűn lakott. Számtalan növény- és állatfaj éli itt titkos életét, közöttük olyan ritka lények is, amelyek szinte teljesen eltűntek a megművelt, alföldi tájról. A film narrátora Háda János.

Tiltott Zóna - Harctéren a vadvilág

A három, közel 1 órás természetfilmet Mátyás Attila Merkaba magyar népzenei motívumokat is felhasználó, jellegzetes háttérzenéjével a Natfilm Hungary Youtube-csatornáján lehet megtekinteni. A Vad erdők, vad bércek várhatóan néhány hónap múlva kerül országszerte a mozikba, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

Forrás: 
Pannonia Entertainment

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

"Önképző" növényhatározó applikációk

A mobiltelefonok a telefonálás mellett már rengeteg más dolgot is tudnak. Fényképezőgépként, diktafonként, rádióként, útvonaltervezőként, zseblámpaként, zenelejátszóként, sőt akár vérnyomásmérőként is használhatjuk őket, és még számos más eszközt is helyettesítenek. Miért ne használhatnánk növényhatározásra is telefonunkat?

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.

Óvjuk a meglévő erdőket, és tovább növeljük a fával borított területeket

A magyar erdőállomány és az erdőgazdálkodás kiemelt szerepet tölt be az ország klímavédelmi céljainak elérésében – hívta fel a figyelmet Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár március 21-én, az Erdők Világnapja alkalmából.