Back to top

Különleges lovasélmények a Szigetközben

Mihelyst feltűntek a Mosoni-Duna vadregényes kanyarulatai, úgy vált egyfajta kalandos utazássá az addig egyhangúnak ható autózásunk: a kiemelt jelentőségű vizes élőhelyként számon tartott Szigetköz a szélvédőn keresztül is megannyi látnivalót kínált, ami nem csoda, hiszen a térség a természetjárók egyik legkedveltebb célpontja.

Sokan közülük kajakokban és kenukban, míg mások kerékpárok, vagy éppen lovak nyergében fedezik fel maguknak e vidéket.

Számukra – az aktív kikapcsolódást kedvelőknek – kínál sokrétű, tartalmas kikapcsolódási lehetőséget a Hédervári Lovasklub és Vendégház, melynek üzemeltetőjével, Grózner Szilárddal és családjával találkoztunk.

Mint azt ott jártunkkor vendéglátónk elmondta, a lovaglás iránti szenvedélye gyerekkoráig vezethető vissza: a Zala megyei Rádiházán nőtt fel, ahol mondhatni minden a lovak, egyszersmind a település ménese körül forgott. Ezt bizonyítja, hogy itt készült fel a moszkvai olimpiára az azon negyedik helyezést elért magyar lovastusacsapat is, soraiban nagybátyjával, Grózner Istvánnal (lásd ezzel kapcsolatban a military múltjában kalandozó cikkünket is az 50–52. oldalon – a szerk.).

„A ménes a szakág egyfajta fellegvára volt akkoriban, így nem meglepő módon én magam is militaryban kezdtem versenyezni édesapám, Grózner Lajos irányításával, hogy aztán idővel ugróversenyeken is megmérettethessem magam”

– kezdett bele Szilárd. Elmondása szerint fiatalon Ausztriában is hódolhatott szenvedélyének: két évig élt kint, legfőképp pedig versenyzett a „sógoroknál”. Tapasztalatainak nagy hasznát vette több lovardában is, mint például a Pécs közeli Sikondán, ahol jelenlegi párjával, Zsanettel együtt irányították a lovardát.

A pezsgőbb lovasélet reményében aztán Győrbe költöztek, ez pedig sorsfordítónak bizonyult számukra.

„Ekkoriban szereztem tudomást arról, hogy egy régi lovam a közeli Hédervárra került, így nem sokkal később elindultam, hogy meglátogassam őt. Mikor megérkeztem a lovardához, gyönyörű, gondozott zöldterület tárult elém, s a tágas, hangulatos istálló tele volt fecskékkel, ami manapság ritkaságszámba megy” – emlékezett vissza az élményekre, melyek utána sokáig jártak a fejében.

Aztán egyszer csak kapott egy hívást: a vonal másik végén a létesítmény tulajdonosa volt, aki épp lovardavezetőt keresett, s mivel alkalmasnak ítélte őt a feladatra, felajánlotta neki, hogy bérelje ki az istállót – történt mindez egy esztendővel ezelőtt.

Egy kis háttérinformáció: a helyszínen egykoron egy termelőszövetkezeti major működött, melynek átalakítását és kibővítését követően jött létre a Hédervári Lovasklub és Vendégház, illetve annak épületei.

Ezek egy körülbelül héthektáros területen találhatók: a legelőkön kívül egyebek közt tartozik hozzájuk egy 18 boxos istálló, illetve egy fedeles lovarda is, mely egy 60 × 20 méteres, öntözőrendszerrel ellátott épületben kapott helyet.

A lovarda új üzemeltetője ezt egy, az eddiginél korszerűbb világítórendszerrel fejlesztette. Mindemellett modernizálta a karámrendszert, illetve tervezi a három alákövezett, homoktalajú, egyébként szintén automata öntözőrendszerrel ellátott kinti pálya filcezését a jobb talajminőség érdekében. A létesítmény tavaly két nagy sikerű versenynek is helyet adott: egy gyerekek számára kiírt ügyességi versenyen, illetve egy ugróversenyen mérethették meg magukat Héderváron a lovasok. Utóbbi show-szerűen, közönségbarát módon tette élvezetessé a külső szemlélődők számára is a versengést, melyre a térség számos pontjáról érkeztek résztvevők.

Szilárd elmondta, noha az ország ezen régióját pezsgő lovasélet jellemzi, következésképp a környék nem szűkölködik lovardákban sem, versenyeket alig-alig szerveznek.

Éppen ezért fontos kiemelni: Héderváron idén is lesz folytatás, sőt. „Ha a fejlesztések a terveink szerint haladnak, akkor több versennyel is készülünk majd” – magyarázta.

A Hédervári Lovasklub és Vendégház azonban nemcsak a profiknak kínál remek lehetőségeket.

Öt iskolalóval oktatják a kezdőket, akik között a legfiatalabb hároméves, ugyanakkor ötvenesztendős tanulójuk is van. Akinek a tudása megengedi, terepen is lovagolhat, ami ajánlott is, hiszen a lovarda közvetlen közelében található a festői Mosoni-Duna, melybe lóháton is be lehet merészkedni, méghozzá a lovardavezető nagylánya, a lovasoktató Gréta vezetésével.

A kikapcsolódásra vágyók a nyolcszobás, két apartmant magában foglaló – egyébként kutyabarát – vendégház szolgáltatásait is igénybe vehetik.

A többi közt bérelhetnek kerékpárt, kenut, s persze lovagolhatnak, illetve lovaskocsira is pattanhatnak. Nem csoda, hogy jó időben Szilárd két kislányát – a hatéves Tarát és a négyéves Dorkát – szinte be sem lehet kergetni a szabadból.

Noha mindketten értek el már szép eredményeket gyermekversenyen, nem erőlteti rájuk a lovaglást, ez a felfogás pedig egyfajta hitvallásaként is jellemezhető.

Ugyanis ahogy a tanítványoknak, úgy a bértartóknak is rendszeresen hangsúlyozza: a legfontosabb, hogy érezzék magukat jól lovaglás közben, s legyen ezzel hasonlóképpen a lovuk is. „Mindez alázattal és szorgalommal párosulva előbb-utóbb meghozza majd az eredményét” – hangsúlyozta a lovardavezető.

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lipicaiak - útban a halhatatlanság felé?

A közelmúltban jött a hír, hogy nyolc közép-európai ország közös előterjesztésben beadta pályázatát az UNESCO-nak, hogy vegye fel a lipicai lótenyésztéshez köthető hagyományokat az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Hansághy Pétert kérdeztük, aki az egyik meghatározó szereplője az ügynek.

Jó lóra tettek a mezőhegyesi félvérekkel

A nemzeti kincseink közt számon tartott furioso-north star, más néven mező­hegyesi ­félvér tenyésztése közel két évszázados hagyományokkal rendelkezik. Nemesítése, genetikájának megőrzése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) egyik kiemelt feladata.

Nem sokáig tudta nézni az üres istállóját

Az idei februári lapszámunkban számoltunk be arról, hogy Móró Lajos korábbi válogatott négyesfogat-hajtó, a Hungária Lovas Sportegyesület kétszeres magyar hajtóderby-győztese két évtized után „szögre akasztotta az ostort”.

„Szeretném a lókiképzés minden trükkjét eltanulni”

A külföldön élő fiatal tehetségeket bemutató sorozatunk második lovasa szintén díjlovas. Többször részt vett a korosztályos Európa-bajnokságokon, ahol eredményesen szerepelt, a vidaubani junior Európa-bajnokságon Evitával döntős volt, 2015-ben a magyar bajnokságon az M kategória bajnoka, illetve a korosztályos magyar bajnokságon a junior kategória bajnoka lett.

Nem én választottam a lovastusát, az választott engem

Székesfehérvári lakos, azonban napjait sokszor ingázással tölti a budapesti iskola és a balatonvilágosi lovarda között. Két egyetemre jár egyszerre, a Budapesti Corvinus Egyetem vállalkozásfejlesztés mesterszakára, valamint az Óbudai Egyetem precíziós gazdálkodási szakmérnöki képzésére. Ezenkívül három lóval foglalkozik napi szinten.

Elindult az erdélyi lótenyésztést segítő program

Elindult az erdélyi lótenyésztést segítő program, amelynek keretében az agrárminiszter négy mént adott át a hortobágyi mátai majorban. A méneket erdélyi gazdákhoz szállítják.

Mindenkinek áldozatot kell hoznia, mégis pezseg a lovasélet

Május 18-tól már megindult a személyes ügyfélfogadás a Magyar Lovassport Szövetségnél, és a pünkösdi hétvégén hat helyszínen újra elindulnak a versenyek is – igaz, egyelőre zárt kapuk mellett. A lassan a normális kerékvágásba visszatérő lovaséletről Lázár Vilmossal, a szövetség elnökével beszélgettünk.

Miért nem megy be a ló a féltető alá? - A télen-nyáron ideális beálló

Sokszor hangzik el a lótulajdonosoktól a kérdés; ott van a beálló a karámban vagy a legelőn, miért nem megy be a lovuk ítéletidőben vagy nyári hőségben sem?

Kétévesek a versenypályán

Az angol telivérek már kétévesen megkezdhetik a versenykarrierjüket a galopp-pályákon. Sokan csodálkoznak, hogy hogyan lehet őket ilyen korán belovagolni és megfelelően felkészíteni a versenyzésre. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a kétévesen versenyző lovak versenykarrierje hosszabb, mint azoké, akik csak később lépnek pályára.

Lázár Zoltán újra a bakon

Időutazásra invitálom önöket, 2017-et írunk. A Lázár család immár sokadszorra, ebben az évben is nagy kihívások előtt állt: Göteborgban négyesfogat-hajtó Európa-bajnokságot, Lipicán kettesfogathajtó-világbajnokságot rendeztek, mindkét világversenyen meghatározó szerepet szánt nekik a fogathajtó szakág és Tóth Tamás szövetségi kapitány is.