Back to top

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Fotó: wikimedia.org/Narender9
A Changpák a Ladakh régióban élnek, amely India legmagasabb fennsíkja, nagy része a tengerszint felett 3000 m-en terül el. Nomád állattenyésztéssel, főleg jak és kecske tartásával foglalkoznak. Róluk készített fotósorozatot Andrew Newey brit fotós, aki felfedte a különleges Pashmina gyapjúgyártás történetét, valamint a nomád pásztorok életmódját és hagyományait fenyegető veszélyeket.

Kasmír az Indiai szubkontinens északnyugati régiójában található. Korábban a Nagy-Himalája és a Pir Panjal vonulatai közti völgy tartozott ide, de ma már nagyobb területet foglal magába, melynek részei az indiai Dzsammu és Ladakh régiói, a pakisztáni Északi Területek és a kínai Akszaj Csin.

A Himalája és a Karakorum hegység között helyezkedik el a világ legmagasabb állandóan lakott fennsíkja, mely egy rendkívül kemény és ritka kecskefajtának, a Changra vagy másnéven Pashmina kecskének az otthona.

„A Changthang-fennsíkon, ebben a hatalmas jégsivatagban, ahol több mint 14 000 lábbal a tengerszint felett vagyunk, és a téli hőmérséklet -40 Celsius-fok is lehet, nehéz elhinni, hogy bárki vagy bármi más képes túlélni" – mondta Andrew Newey.

A mostoha hegyi körülmények, a magas tengerszint feletti magasság, a fagyos hőmérséklet és az erős szél nélkülözhetetlenek a kecskék szuper puha aljszőrzet növekedésének serkentéséhez. A szálak mindössze nyolc és tíz mikron szélességűek, körülbelül tízszer finomabbak, mint az emberi haj, és nyolcszor melegebbek, mint a juhgyapjú. Ez a világszerte Pashmina néven ismert különleges szőrzet a világ legpuhább és legdrágább kasmír gyapjú típusa.

A Changpa nomádok, akik maguk is olyan kemények, mint állataik évszázadok óta a világ tetején vándorolnak jak, juh és kecske csordáikkal. Állataikat néhány havonta végig hajtják a hatalmas tengerszint feletti magasságban lévő hagyományos vándorlási utakon, hogy friss legelőre leljenek.

„Ez az ősi életmód napjainkra nagy veszélybe került a klímaváltozás, a Kínából származó hamis Pashmina import áruk, a jobb oktatásra való igény és az egyszerűbb és kényelmesebb élet iránti vágy miatt" – mondta Andrew Newey.

Fotó: wikimedia.org/Eatcha

A nomádok és a tudósok szerint is a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a régió Pashmina előállítására. A Changthang-fennsíkon általában nem esik sok hó, de ha mégis, akkor csak januárban vagy februárban kezdődik. Azonban az elmúlt évek során egyre többet havazott, volt, hogy kora decemberben, illetve novemberben elkezdett esni. Ennek eredményeként étrend-kiegészítőket kellett adagolni az állatoknak, hogy megakadályozzák az éhezés miatti elhullásukat. Továbbá,

a tél melegebbé vált, ami csökkentette az értékes Pashmina gyapjú minőségét és mennyiségét.

A kasmír nem hiába olyan drága. A Changpák óvatosan kézzel fésülik szét a kecskék szőrét, hogy ki tudják szedni a pelyhes alj szőrzetet, melyet aztán aprólékos, időigényes munkával szétválogatnak, hogy csak a legpuhább szálak maradjanak meg. Egyetlen kasmír kecske gyapjúja mindössze négy unciát tesz ki. Miután a szálakat manuálisan szétválogatták, megtisztították és kézzel összesodorták, elkezdődhet a szövés folyamata, mely ugyanolyan precíz és fáradtságos munkát igényel. Több hónap vagy akár év is kell ahhoz, hogy a kézművesek egy olyan varázslatos remekművet szőjenek, amelyet világszerte exportálnak, és akár 150 és 1500 font közötti áron értékesítenek.

A Pashmina kecsketenyésztés megszűnése Džammu és Kasmír államban mintegy 300.000 ember megélhetésének végét jelentené, akik közvetlenül vagy közvetve Pashmina gyapjútól függenek. Emellett a Changpák egyedülálló kultúrája is megszűnne létezni. Többségük a tibeti buddhizmus követője, bonyolult szokásokkal rendelkeznek, melyek központjában az állattenyésztés áll.

Forrás: 
bbc.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

Ezt a zöldséget vásároljuk a leggyakrabban

A zöldségek közül a magyar vásárlók mennyiségben burgonyából visznek haza a legtöbbet, utána sorrendben a paradicsom, a vöröshagyma jön, és negyedik helyen következik a paprika. Ez utóbbi azonban a leggyakrabban vásárolt zöldség, derül ki a GfK Hungária Piackutató Kft. felméréséből.

A kvasztól a savanyított cseresznyéig. Mit esznek a lettek?

Lettekhez hasonlóan konyhájuk is kozmopolita, német, orosz és litván hatásokat ötvöz, ugyanakkor a rendkívüli egyszerűség és a takarékos alapanyag használat jellemzi. Kétszáz évvel korábbról nem találunk adatokat az önálló lett konyha létezéséről.

Jogvesztő határidő közeleg - Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hetük maradt csupán az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2020-as vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.

A világjárvány óta egyre többen (és többet) költenek online vásárlásra

A brit vásárlók mintegy 70%-a állítja, hogy az online és mobiltelefonon történő vásárlás vált a kedvenc vásárlási módjává, szemben a koronavírus-járvány előtti kevesebb mint 50%-kal – derült ki a Credit Karma személyi pénzügyi startup cég tanulmányából.