Back to top

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Fotó: wikimedia.org/Narender9
A Changpák a Ladakh régióban élnek, amely India legmagasabb fennsíkja, nagy része a tengerszint felett 3000 m-en terül el. Nomád állattenyésztéssel, főleg jak és kecske tartásával foglalkoznak. Róluk készített fotósorozatot Andrew Newey brit fotós, aki felfedte a különleges Pashmina gyapjúgyártás történetét, valamint a nomád pásztorok életmódját és hagyományait fenyegető veszélyeket.

Kasmír az Indiai szubkontinens északnyugati régiójában található. Korábban a Nagy-Himalája és a Pir Panjal vonulatai közti völgy tartozott ide, de ma már nagyobb területet foglal magába, melynek részei az indiai Dzsammu és Ladakh régiói, a pakisztáni Északi Területek és a kínai Akszaj Csin.

A Himalája és a Karakorum hegység között helyezkedik el a világ legmagasabb állandóan lakott fennsíkja, mely egy rendkívül kemény és ritka kecskefajtának, a Changra vagy másnéven Pashmina kecskének az otthona.

„A Changthang-fennsíkon, ebben a hatalmas jégsivatagban, ahol több mint 14 000 lábbal a tengerszint felett vagyunk, és a téli hőmérséklet -40 Celsius-fok is lehet, nehéz elhinni, hogy bárki vagy bármi más képes túlélni" – mondta Andrew Newey.

A mostoha hegyi körülmények, a magas tengerszint feletti magasság, a fagyos hőmérséklet és az erős szél nélkülözhetetlenek a kecskék szuper puha aljszőrzet növekedésének serkentéséhez. A szálak mindössze nyolc és tíz mikron szélességűek, körülbelül tízszer finomabbak, mint az emberi haj, és nyolcszor melegebbek, mint a juhgyapjú. Ez a világszerte Pashmina néven ismert különleges szőrzet a világ legpuhább és legdrágább kasmír gyapjú típusa.

A Changpa nomádok, akik maguk is olyan kemények, mint állataik évszázadok óta a világ tetején vándorolnak jak, juh és kecske csordáikkal. Állataikat néhány havonta végig hajtják a hatalmas tengerszint feletti magasságban lévő hagyományos vándorlási utakon, hogy friss legelőre leljenek.

„Ez az ősi életmód napjainkra nagy veszélybe került a klímaváltozás, a Kínából származó hamis Pashmina import áruk, a jobb oktatásra való igény és az egyszerűbb és kényelmesebb élet iránti vágy miatt" – mondta Andrew Newey.

Fotó: wikimedia.org/Eatcha

A nomádok és a tudósok szerint is a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a régió Pashmina előállítására. A Changthang-fennsíkon általában nem esik sok hó, de ha mégis, akkor csak januárban vagy februárban kezdődik. Azonban az elmúlt évek során egyre többet havazott, volt, hogy kora decemberben, illetve novemberben elkezdett esni. Ennek eredményeként étrend-kiegészítőket kellett adagolni az állatoknak, hogy megakadályozzák az éhezés miatti elhullásukat. Továbbá,

a tél melegebbé vált, ami csökkentette az értékes Pashmina gyapjú minőségét és mennyiségét.

A kasmír nem hiába olyan drága. A Changpák óvatosan kézzel fésülik szét a kecskék szőrét, hogy ki tudják szedni a pelyhes alj szőrzetet, melyet aztán aprólékos, időigényes munkával szétválogatnak, hogy csak a legpuhább szálak maradjanak meg. Egyetlen kasmír kecske gyapjúja mindössze négy unciát tesz ki. Miután a szálakat manuálisan szétválogatták, megtisztították és kézzel összesodorták, elkezdődhet a szövés folyamata, mely ugyanolyan precíz és fáradtságos munkát igényel. Több hónap vagy akár év is kell ahhoz, hogy a kézművesek egy olyan varázslatos remekművet szőjenek, amelyet világszerte exportálnak, és akár 150 és 1500 font közötti áron értékesítenek.

A Pashmina kecsketenyésztés megszűnése Džammu és Kasmír államban mintegy 300.000 ember megélhetésének végét jelentené, akik közvetlenül vagy közvetve Pashmina gyapjútól függenek. Emellett a Changpák egyedülálló kultúrája is megszűnne létezni. Többségük a tibeti buddhizmus követője, bonyolult szokásokkal rendelkeznek, melyek központjában az állattenyésztés áll.

Forrás: 
bbc.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Üzlet koronavírus idején – online tartották meg az ötödik AGÓRA konferenciát

A járvány legnagyobb üzleti sikersztorija azé a szegedi fertőtlenítőszer-gyártó cégé, amely megtízszerezte a terméke gyártását. A hazai gazdaság egésze viszont nehézségekkel küzd. Az élelmiszerágazatban ugyan a pánikvásárlások mind az árakat, mind a mennyiségeket felhúzták, de ma már erős áresés tapasztalható. Sikeres mozgalommá vált a hazai munkahelyek védelmét szolgáló #veddahazait akció.

A Pepsi nyert a pánikvásárláson és a home office-on

A PepsiCo a vártnál jobb negyedéves eredményekkel lepte meg a legnagyobb versenytársát, a Coca Colát. Kiderült, hogy a pánikvásárlás és a home office hozta a többletet.

Húsmarhatartás a számok tükrében - Miként lehet eredményes a gazdaságunk?

Az utóbbi évtizedben láthatólag emelkedett a húsmarhatartók és a húsmarha-állományok létszáma. Ez igen örvendetes tény, hisz’ hazánkban nagyon sok olyan terület van, amit csupán extenzív állattartással tudunk eredményesen hasznosítani. Ezt a létszámemelkedést azonban nem mindig a szakmai elhivatottság, hanem a kényszer szüli.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.