Back to top

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Fotó: wikimedia.org/Narender9
A Changpák a Ladakh régióban élnek, amely India legmagasabb fennsíkja, nagy része a tengerszint felett 3000 m-en terül el. Nomád állattenyésztéssel, főleg jak és kecske tartásával foglalkoznak. Róluk készített fotósorozatot Andrew Newey brit fotós, aki felfedte a különleges Pashmina gyapjúgyártás történetét, valamint a nomád pásztorok életmódját és hagyományait fenyegető veszélyeket.

Kasmír az Indiai szubkontinens északnyugati régiójában található. Korábban a Nagy-Himalája és a Pir Panjal vonulatai közti völgy tartozott ide, de ma már nagyobb területet foglal magába, melynek részei az indiai Dzsammu és Ladakh régiói, a pakisztáni Északi Területek és a kínai Akszaj Csin.

A Himalája és a Karakorum hegység között helyezkedik el a világ legmagasabb állandóan lakott fennsíkja, mely egy rendkívül kemény és ritka kecskefajtának, a Changra vagy másnéven Pashmina kecskének az otthona.

„A Changthang-fennsíkon, ebben a hatalmas jégsivatagban, ahol több mint 14 000 lábbal a tengerszint felett vagyunk, és a téli hőmérséklet -40 Celsius-fok is lehet, nehéz elhinni, hogy bárki vagy bármi más képes túlélni" – mondta Andrew Newey.

A mostoha hegyi körülmények, a magas tengerszint feletti magasság, a fagyos hőmérséklet és az erős szél nélkülözhetetlenek a kecskék szuper puha aljszőrzet növekedésének serkentéséhez. A szálak mindössze nyolc és tíz mikron szélességűek, körülbelül tízszer finomabbak, mint az emberi haj, és nyolcszor melegebbek, mint a juhgyapjú. Ez a világszerte Pashmina néven ismert különleges szőrzet a világ legpuhább és legdrágább kasmír gyapjú típusa.

A Changpa nomádok, akik maguk is olyan kemények, mint állataik évszázadok óta a világ tetején vándorolnak jak, juh és kecske csordáikkal. Állataikat néhány havonta végig hajtják a hatalmas tengerszint feletti magasságban lévő hagyományos vándorlási utakon, hogy friss legelőre leljenek.

„Ez az ősi életmód napjainkra nagy veszélybe került a klímaváltozás, a Kínából származó hamis Pashmina import áruk, a jobb oktatásra való igény és az egyszerűbb és kényelmesebb élet iránti vágy miatt" – mondta Andrew Newey.

Fotó: wikimedia.org/Eatcha

A nomádok és a tudósok szerint is a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a régió Pashmina előállítására. A Changthang-fennsíkon általában nem esik sok hó, de ha mégis, akkor csak januárban vagy februárban kezdődik. Azonban az elmúlt évek során egyre többet havazott, volt, hogy kora decemberben, illetve novemberben elkezdett esni. Ennek eredményeként étrend-kiegészítőket kellett adagolni az állatoknak, hogy megakadályozzák az éhezés miatti elhullásukat. Továbbá,

a tél melegebbé vált, ami csökkentette az értékes Pashmina gyapjú minőségét és mennyiségét.

A kasmír nem hiába olyan drága. A Changpák óvatosan kézzel fésülik szét a kecskék szőrét, hogy ki tudják szedni a pelyhes alj szőrzetet, melyet aztán aprólékos, időigényes munkával szétválogatnak, hogy csak a legpuhább szálak maradjanak meg. Egyetlen kasmír kecske gyapjúja mindössze négy unciát tesz ki. Miután a szálakat manuálisan szétválogatták, megtisztították és kézzel összesodorták, elkezdődhet a szövés folyamata, mely ugyanolyan precíz és fáradtságos munkát igényel. Több hónap vagy akár év is kell ahhoz, hogy a kézművesek egy olyan varázslatos remekművet szőjenek, amelyet világszerte exportálnak, és akár 150 és 1500 font közötti áron értékesítenek.

A Pashmina kecsketenyésztés megszűnése Džammu és Kasmír államban mintegy 300.000 ember megélhetésének végét jelentené, akik közvetlenül vagy közvetve Pashmina gyapjútól függenek. Emellett a Changpák egyedülálló kultúrája is megszűnne létezni. Többségük a tibeti buddhizmus követője, bonyolult szokásokkal rendelkeznek, melyek központjában az állattenyésztés áll.

Forrás: 
bbc.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

A Facebook-on árulják az amazóniai esőerdőt

Igaz, nem egy tételben, csak részleteiben, de árulják. A BBC újságírói felfedezték, hogy a Facebook Marketplace szolgáltatásán illegálisan árulnak védett esőerdőket Brazíliában. Néhány ajánlat műholdas fényképekkel és GPS-koordinátákkal rendelkezik. Az őslakosok a Facebook-nál reklamáltak.

Rekord árbevétel a CLAAS-nál

A pandemiás időszak ellenére a CLAAS az elmúlt évben 4,042 milliárd eurós árbevételt ért el, és először lépte át a 4 milliárdos határt. A 2019-ben elért 3,898 Mrd eurót, 144 millió euróval (+3,7 %) sikerült túlteljesíteniük. A cégcsoport adózás előtti nyeresége tavaly 16,5 százalékkal nőtt, és meghaladta a 158 millió eurót.

Az NBA "kezdőcsapatában" a Hennessy konyak

A Hennessy lesz az első globális szeszesital-partnere a Nemzetközi Kosárlabda Szövetségnek (NBA) - jelentette be a LVMH.

Malajziában is kitört az afrikai sertéspestisjárvány

Malajzia 3000 vaddisznó és házisertés megsemmisítését tervezi, miután február közepén a borneói szigeten, Sabah államban afrikai sertéspestisjárvány tört ki.

Macskáink örömmel elfogadják az ételt ellenségeinktől is?

Egy kutatás bebizonyította, hogy a macskák egyáltalán nem preferálják jobban azt a személyt, aki pozitívan viszonyul a gazdájukhoz, mint azt, aki negatívan viselkedik velük szemben.

Székelyföld jövője a biogazdálkodás

Az életünket felforgató világjárvány – a negatív hatások ellenére – bebizonyította, hogy a gazdaság egyik biztos alappillére a mezőgazdálkodás. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy egyre nagyobb teret nyer az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemlélet is.

Már nyolc éve ünnepeljük a „Vadvilág Világapját”

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulója alkalmából az egyezmény aláírásának napját, március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánította.

Átadták a 39. AGROmashEXPO Termékfejlesztési díjait

A virtuális kiállítás programjainak sorát a Termékfejlesztési díjak átadása nyitotta meg. A Hazai Termékfejlesztési Nagydíjat idén az Axiál Kft. vihette haza.

Úttörő, innovatív kiállítás: már látogatható a 39. AGROmashEXPO, ezúttal virtuálisan

Mától látogatható a 39. AGROmashEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállítás, amely a szervezők ígérete szerint a korábbi évek rendezvényeihez hasonlóan rengeteg hasznos információt, agrárgépipari aktualitást kínál a látogatóknak. Az esemény regisztrációt követően ingyenesen látogatható, a programjai pedig élőben követhetők, sőt, vissza is nézhetők.