A termés és az azt meghatározó alapvető tényezők törvényszerűségét a világszerte ismert „hordóelmélet” szemlélteti a legjobban: ha a hordó dongái különböző magasságúak, akkor a beleöntött víz vagy termés a legalacsonyabb dongánál folyik ki. A tápelemek és a környezeti tényezők a hordó dongáinak felelnek meg, a hordóba töltött víz szimbolizálja a termés mennyiségét. Mindig az a tényező (tápelem) befolyásolja a termés mennyiségét, amelyikből a legkevesebb van.
Van elég, de nem fölvehető
A szőlő tápanyag-gazdálkodása során kiegyensúlyozott tápanyagarányt kell fenntartani, és nem elég csak a nitrogén, foszfor, kálium adagolására gondot fordítani, a kalcium, magnézium és a mikroelemek hozzáférhetősége is meghatározó a termesztésben.
Másik kérdés, hogy attól, hogy a talajban elegendő mennyiségben és összetételben vannak mikroelemek, nem biztos, hogy fölvehetők a növény számára. A mikroelemek fölvehetőségét befolyásolja a talaj kémhatása, kationösszetétele, valamint a csapadék mennyisége és megoszlása is, hiszen a növények a talajból csak oldott állapotban képesek tápanyagokat fölvenni. A talaj mésztartalma és a szőlő alanya is meghatározza a vas és a bór fölvételét. A szerves trágyázással növelt szervesanyag-tartalom is jó irányban befolyásolja mind a makro- és mikroelem-ellátottságot, mind azok fölvehetőségét. A talaj lazítása a redox-viszonyok alakításával javítja a vas fölvételét. Ha a talajadottságok átmenetileg nem adottak bizonyos mikroelemek fölvételére, akkor azok tüneti kezelésként időlegesen levéltrágyázással is pótolhatók.
Alkalmazása rendszeresen, több alkalommal célszerű, így viszonylag kevés tápanyagot juttatunk a növényre, bár annak fölvétele, hatékonysága igen kedvező. A mikroelem-ellátottságról évenként levélanalízissel kaphatunk átfogó képet. Mikroelem-lombtrágyák bekeverésekor a keverési arányon túl ritkán állítanak be a termesztők más paramétereket. Pedig érdemes utánanézni az adott lombtrágya részletes leírásának, kísérleti eredményeinek, mert a kijuttatás ideje, a víz jól beállított hőmérséklete és pH-ja akár 30 százalékkal növelheti a lombtrágya felszívódását.
Sok mindenből kell kevés…
A magnézium a klorofill építőköve, a fotoszintézis mellett számos enzim működésében vesz részt. Hiánya terméscsökkenéssel jár, valamint fokozódik a fürtkocsánybénulás kialakulásának lehetősége. Ez utóbbi a bórellátással is összefüggésben áll. A szőlő levelének magnéziumtartalma a tenyészidő kezdetétől a lombhullásig fokozatosan nő. Hiánytünetei a hajtások alsó levelein jelennek meg először, a levél szélétől kiinduló, az érközökben sárga, a kék bogyójú fajtáknál feketés-lilás elszíneződés alakul ki, majd a levelek elszáradnak, elhalnak.
A vasellátottságnak fontos a szerepe a klorofill szintézisében, a nitrogénháztartásban. Vas hiányában a fiatal levelek egyenletesen sárgulnak, a levéllemez a szokásosnál vékonyabb, az idősebb levelek széle megbarnul, elhal. A fiatal levelek aprók, a hajtás rövid ízközű, gyenge növekedésű lesz. A vashiány okozta klorózis bármilyen kémhatású talajon fölléphet. A talajból történő vasfölvételt hátráltatja a magas agyag-, illetve mésztartalom, a tömörödött, talajvizes területeken pedig a lelassult gyökérlégzéssel együtt az anyagcsere és a tápanyagfölvétel is csökken.
Ennek az elemnek a hiánya szélsőséges (nagyon kötött, vagy nagyon laza) talajokon fordul elő, és összefügg a talaj nedvességtartalmával is. Bór hiánya esetén a levéllemez színe elhalványodik, majd torzul. A hiány mértékétől függően megtermékenyülési zavarok léphetnek föl. A kacsokon csomószerű megvastagodások alakulnak ki, a fürt elszáradhat.
A cink a légzésben és a keményítőszintézis folyamán szükséges elem. A fiatal szövetek, hajtáscsúcsok, kacsok, fiatal levelek cinktartalma a legmagasabb. Hiánya ritka, de ha mégis kialakul, az a foszfor túlzott mennyiségével lehet összefüggésben. Tünete a csökkent hajtásnövekedés, rövid ízközök a hajtáson, a levelek nem fejlődnek ki rendesen, aránytalanná és gyűrötté válnak. A gátolt hajtásnövekedés miatt nagyon kompakt, bokros, a fajtára nem jellemző habitusú hajtások képződnek, a fürtök vagy lazák, vagy le is hullanak.
A mangán számos enzim működésének segítője, a cukorszint emelésében vesz részt. Magas szervesanyag-tartalmú, meszes talajokon léphet föl a hiánya, hazánkban ritkán fordul elő. Jellegzetes tünete, hogy a fiatal levelek már a kihajtás után rövid idő múlva elhalványulnak. A levélerek között mozaikos sárgulás jelenik meg, majd a levéllemez pirosra színeződik.
A rézhiányos növényekben fölszaporodnak a szerves savak, és ez a borra is hatással lehet. A toxikus mennyiségű réz hatására a hajtáscsúcsok és a kifejlett levelek sárgulnak. Magyarország területén a szőlőben rézhiány nem nagyon tapasztalható. Csupán a szerves anyagban igen gazdag láptalajokon fordul elő, de ilyenre szőlőt nem szokás telepíteni.
Amiből a legkevesebb vanJustus von Liebig német agrokémikus 1837-ben fedezte föl, hogy a növények által a talajból fölvett tápanyagok voltaképpen ásványi sók. Innen már csak három év választotta el, hogy közzétegye híres törvényét, a minimumelvet. Eszerint hiába áll rendelkezésre egy adott tápanyag (de akár más erőforrás), ha egy másik nélkülözhetetlen tápanyagból vagy erőforrásból nincs elegendő. A növények a legkisebb mennyiségben jelenlévő tápanyagnak az arányában fogják fölvenni és hasznosítani a többit is. Tehát a minimumban lévő erőforrások határozzák meg a maximális teljesítményt. A Liebig-elvet 2005-ben tökéletesítették, így a növényekre vonatkozó szabály sokkal általánosabb érvényű lett, mert a gazdasági folyamatokban is alkalmazható. A (relatív) minimumban lévő tényező (tápanyag, víz, fény, hőmérséklet) korlátozza a termés nagyságát. Ez mindaddig tart, amíg egy másik tényező kerül minimumba. A relatív minimumtörvény kiterjeszthető más termelési tényezőkre is. A minimumban, vagy súlyos hiányban lévő tápanyag által okozott terméscsökkenés a termelésre fordított költségek megtérülését is befolyásolja, tehát anyagi veszteséggel jár. Ez a felismerés jelentette a tápanyag-visszapótlás modern szemléletének megalapozását. |
