A bánáti bazsarózsák ezreitől pompáznak a Kelet-Mecsekben a Hosszúhetény és a Zengő között elterülő Nagy-mező, Arany-hegy, valamint a Hármashegy napsütötte leejtői.
E több, mint száz hektáros természetvédelmi területnek a legnagyobb botanikai kincse a világon szinte már csak itt fellelhető bánáti bazsarózsa. Ám különleges az élőhelye is e növénynek. Sajátos klimatikus viszonyokat teremtett a Hosszúhetény falu fölé magasodó Zengő és a Hármashegy, hiszen visszafogják és mérsékelik az észak felől érkező hűvös légáramlatokat.
A bánáti bazsarózsa virágzása áprilisban kezdődik, májusra pedig szinte egész hegyoldalak erdőszéleit elborítják az élénkpiros színű virágai. A Nagy-mező – Arany-hegy Természetvédelmi Területen, akár több tízezer virágzó tövet is láthatunk, ám ennél nagyobb az állománya ( 45 ezer tő), hiszen a magról kelt egyedek csak a negyedik évben hoznak virágokat. A fokozottan védett növény természetvédelmi értéke 250.000 Ft, ám nem is érdemes leszakítani, hiszen, ha ezt megtesszük néhány perc múlva lehullajtja szirmait. Számos kertben ismét divat lett a látványos, sokszírmű és sok féle színű bazsarózsa telepítése, amely nemesített rokona e vadvirágnak.
A növényállomány fennmaradása bő másfél évtizeddel ezelőtt került veszélybe, amikor a Zengőre katonai létesítményt, NATO lokátort és hozzá vezető út megépítését tervezték. Ugyan végeztek kísérleteket a bánáti bazsarózsát áttelepítésével, ám az új helyükön a növények többnyire elpusztultak.
Régebben a bánáti bazsarózsát gyógyászati célra gyűjtötték, mert gyökerei és zsíros-olajos magvai alkaloidát (paeonin) tartalmaznak, amit epilepszia ellen görcsoldóként, illetve hánytatónak használtak. A görög legenda szerint Paion, a gyógyítás istene az alvilág fejedelmét, Plutót e növénnyel szabadította meg az epilepsziától.
