Back to top

In Memoriam Dr. Radnóczi László

Április utolsó napján nagy veszteség érte az állattenyésztő társadalmat: 71 éves korában, gyógyíthatatlan betegség következtében, elhunyt dr. Radnóczi László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ nyugalmazott osztályvezetője, a sertéstenyésztés, tenyésztésszervezés és agrárközigazgatás emblematikus személyisége.

Radnóczi László nélkül már nem lesz ugyanaz a kiállítások küllemi bírálata
Radnóczi László nélkül már nem lesz ugyanaz a kiállítások küllemi bírálata
Dr. Radnóczi László 1949. január 24-én Lövő községben született. A soproni Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett 1967-ben. Az érettségit követően felvételt nyert a gödöllői Agrártudományi Egyetemre, itt kapott agrármérnöki oklevelet 1973-ban.

Az egyetem elvégzését követően, egy rövid vadgazdálkodási kitérő után, az ISV vállalat tartástechnológusaként kötelezte el magát a sertéstenyésztéssel, és ez a kötődés haláláig kitartott.

A jelenlegi Nébih jogelődeinél a munkáját 1979-ben kezdte az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési felügyelőség Sertéstenyésztési Osztályán. A szakigazgatás átszervezésekor, 1983. január 1-jétől az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet sertéstenyésztési osztályának helyettes vezetőjének nevezték ki. 1988-tól a megalakult Mezőgazdasági Minősítő Intézetnél, majd jogutódjánál, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Sertéstenyésztési Osztályán osztályvezetői munkakörben tevékenykedett. 1997-től a Fajtaelismerési Osztályt, majd a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Juh-és Sertéstenyésztési osztályának vezetője volt. Bár az államigazgatásban professzionális ismeretekkel rendelkező szakember a hivataltól 2010-ben nyugállományba vonult, az agrártárca Mezőgazdasági Főosztályától új feladatokat kapott, az Állattenyésztési Osztályt vezette, sőt, rövidebb ideig megbízott főosztályvezetőként dolgozott. Aktív pályafutását közigazgatási főtanácsadóként fejezte be, de a szakmai munkát haláláig nem hagyta abba.

A csaknem fél évszázadot átívelő szakmai életpálya, a szakigazgatásban eltöltött évtizedek során megszerzett ismeretei révén országosan – majd nemzetközileg is – elismert szakemberré vált. Habár munkakönyvében egyre bürokratikusabb elnevezésű hivatalok sorjáztak, gyakorlati tenyésztő volt és maradt a szó legnemesebb értelmében. Erre leginkább pályafutása kezdetén nyílt lehetősége, amikor OTÁF hivatalnokként tulajdonképpen az ország törzstenyésztője volt.

Radnóczi László szakmai pályafutása két humán generáció időtartamát öleli fel, és ezalatt éppen az az állatfaj, amely mellett már gyakornokként elkötelezte magát, élte meg a legszámottevőbb változásokat. Az elmúlt fél évszázad alatt a szinte kezdetleges körülmények között folytatott sertéstartástól, úgyszintén a küllem alapján folytatott tenyésztéstől, vagy pontosabban fogalmazva szaporítástól, ez az állatfaj a szakosított telepek rendszerétől a precíziós technológiákig, a molekuláris genetikai alapokon nyugvó tudományos tenyésztésig futott be szédületes pályát. S hogy ebben az emberformáló versenyben ez a kis ország helyt tudott állni, Lászlónak nagy szerepe volt.

Első körben a tisztavérű fajták tenyésztésében sikerült konszolidált állapotokat lérehozni. Talán szakmai hobbi által vezérelve nekiállt a duroc fajtával keveredett vörös mangalica populáció szelektálásához, aminek eredményeként létrejött egy akkor még kis létszámú, de genetikailag ígéretes fajtatisztának tekinthető állomány. Hamarosan – továbbra is állami feladatként megfogalmazva – a fajtatisztáknál és hibrideknél is korszerűsödtek a sajátteljesítmény- és ivadékvizsgálatok, új alapokra helyeződött a tenyészértékbecslés, polgárjogot nyertek a modern szaporítási eljárások (a nyolcvanas évek fordulóján a kocák több mint 60 százalékát termékenyítették mesterségesen csúcskanok szaporító anyagával).

A rendszerváltás után a szakmai jelenállapot jogszabályi leképezése is megtörtént az aktív részvételével megalkotott 1993. évi állattenyésztési törvénynek és végrehajtási rendeleteinek köszönhetően, amelyek az azt követő negyedszázad során a szakigazgatás zsinórmértékének bizonyultak. Az adott állatfajban a tenyésztőszervezeti és fajtaelismerés procedurája mintaként szolgált a többi haszonállatfaj számára is. Az adatok nemzetközi összehasonlíthatósága érdekében a fajtaelismerésben, téteményvizsgálatokban dokumentált eljárások (Teljesítményvizsgálati Kódex ) segítették, uniformizálták a tenyésztők munkáját.

A sertéstenyésztésben is helyet kapott a digitalizáció, az állatmegjelölés (ENAR), a BLUP-típusú tenyészértékbecslés, amelynek bevezetésében és elfogadtatásában vezérszerepet vállalt.

László eközben folyamatosan képezte magát, doktori címet szerzett Keszthelyen sertés ivadékvizsgálatok tárgyú dolgozatával. Szakcikkeket ír, a Debreceni Agrártudományi Egyetem címzetes docensévé habilitálja.

A rendszerváltás előtt jobbára a tűrt kategóriába sorolt tevékenységből támogatottá nőtte ki magát az őshonos állatok génmegőrzése, a biotermék-előállítás. Előbbinek már az állattenyésztési felügyelőség is zászlóshajója volt, és méginkább kiteljesedett az évtizedek során. Közép-európai szervezetének kialakításában (DAGENE) Radnóczi Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak, több cikluson át, titkárként a vezetésében is aktívan részt vett.

Az ezredforduló utáni évek is újabb kihívásokat tartogattak: az uniós csatlakozás számos adminisztratív és technológiai változtatással járt, be kellett vezetni az EUROP vágott test minősítési rendszert, s megindult a sertések egyedi füljelzős azonosítása és digitális nyilvántartása, az állatmozgások nyomon követése, a termelési adatok tenyésztési célú felhasználása az állategészségügyi és állattenyésztési adatbank segítségével.

Minisztériumi főhivatalnokként a sertésstratégiával, az EU állattenyésztési rendelete műhelymunkáival, majd hazai implementációjával foglalkozott.

Szakmája egyben a hobbija is volt: nélküle elképzelhetetlen az OMÉK, a hódmezővásárhelyi, kaposvári kiállítás, a Farmer Expo küllemi bírálati helyszíne, helytálló megállapításai, profi szakértelme, befolyásolhatatlansága, bölcsessége.

Elkötelezettségét mind az állam mind a szakma számos elismeréssel honorálta: birtokosa a Konkoly Thege Sándor miniszteri díjnak, az Életfa bronz fokozatának. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége 2017-ben a Magyar Állattenyésztésért díjban részesítette. A számára legkedvesebb állatfaj tenyésztői tavaly az Év sertéstenyésztője díjjal ismerték el elévülhetetlen érdemeit.

Látod lett volna még tennivaló, túl korán mentél el László! Emlékedet kegyelettel megőrizzük.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb lúdtelepen mutatták ki a madárinfluenzát Magyarországon

Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

Idén is lesz Ügetőszilveszter a Kincsem Parkban

Az idén is "Ügetőszilveszterre" várja a lovassportot kedvelő nagyközönséget december 31-én a Kincsem Park.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Bajorországban terjed a madárinfluenza

Azonnali hatállyal előírta a madárinfluenza elleni biztonsági intézkedések bevezetését a bajor környezetvédelmi minisztérium. A házi és a kereskedelmi baromfiállományok megvédése érdekében intézkedett a tárca, miután Németországban, Bajorországban is találtak madárinfluenzás eseteket, telepeken és vadon élő madarak között egyaránt.

A szénapárolás árnyoldala

A forró gőzzel kezelt szénában nincsenek káros mikroorganizmusok, sőt, az apró részecskéket is megköti ez az eljárás, így az asztmás lovak evés közben nem szívják be a port a tüdejükbe, és nem okoz tüneteket. Azonban egy új kutatás szerint nem olyan egészséges ez a fajta takarmány, mint gondolták.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Mire használjuk a Phylaxia Labort?

Az egészséges élelmiszer előállításának alapfeltétele, hogy az élelmiszerlánc minden eleme kórokozóktól mentes, tiszta és higiénikus legyen. Kezdve az egészséges állatokkal, a kórokozómentes állattartó telepekkel, vágóhidakkal egészen a higiénikus feldolgozásig az élelmiszeripari üzemekben.

Magas aflatoxin-szennyezés kockázat - kiemelt hatósági és vállalkozói figyelem indokolt a takarmányoknál, tej és tejtermékeknél

Országos célellenőrzést rendelt el a Nébih miután közvetlen fogyasztásra szánt tejtermékekben határérték feletti mennyiségben mutatott ki aflatoxin-szennyezést a hatóság laboratóriuma. Az érintett tételek nincsenek forgalomban, a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók.

Emelkednek a sertésárak Németországban

A sertéshús ára 5 € centtel (20,5 Ft-tal) emelkedett, melynek oka, hogy a növekvő kereslet nagyon kis kínálattal találkozik. A szakértők szerint ez valószínűleg nem sokat fog változni a következő hetekben.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.