Back to top

Felszámolnák az „osztatlant” - Új földértékesítés és törvényjavaslat

Folytatódik az osztatlan közös földtulajdon felszámolására indított földértékesítési program – adta hírül nemrégiben az Agrárminisztérium. Eközben egy gyors, méltányos, átlátható rendszert hozna létre az osztatlan közös földtulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat, amely régi problémát igyekszik rendezni.

Nagy István
A benyújtott törvényjavaslat megoldást jelent a helyzet szülte kényszerközösségek megszüntetésére és elősegíti az életképes birtokméret kialakítását és ezzel a versenyképesség növelését.

Az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett az osztatlan közös földtulajdon felszámolásában, ennek érdekében május 11-étől folytatódik a 3 hektár alatti területű állami földek értékesítése – közölte Nagy István tárcavezető. Az agrárminisztérium programjának második szakaszában a több mint 9000 ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton június 8-áig.

A második értékesítési ütemben 9026 ingatlan, illetve tulajdoni hányad meghirdetésére kerül sor, melyből 2292 db az olyan ingatlan, melyre az első értékesítési ütemben nem érkezett vételi ajánlat, így ezeket most újra elérhetővé teszik. Minden megyében és szinte minden művelési ágban meghirdetnek ingatlanokat, összesen 4663 hektárt, átlagosan 0,6 hektáros méretű földeket – hangsúlyozta.

Kerülve a személyes kontaktust

A miniszter hozzátette: gazdák egy egyszerű ügyfélkapus regisztrációt követően 30 napig nyújthatják be pályázataikat. Ahogy az első ütemnél, így most is az 1 hektár alatti területek esetében a Magyar Állam fizeti az értékbecslés költségeit. Kifejtette: arra törekszenek, hogy megfelelve a kormány által elrendelt biztonsági előírásoknak, a lehető legkevesebb személyes kontaktus mellett nyissák meg a magyar gazdáknak az állami földvásárlás lehetőségét.

Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy a program április elején zárult első értékesítési fázisában a 6540 meghirdetett ingatlan csaknem 60 százalékára volt érdeklődés, több helyen pedig árverseny alakult ki a területekért.

Nagy István kiemelte: az átlagos ajánlati ár elérte az 1 millió forintot hektáronként, ami komoly eredmény, hiszen átlagosan 0,8 hektáros területeket hirdettek meg.

Az Agrárminisztérium célja a meghirdetett programmal, hogy a tulajdonostársak vásárolják meg a tulajdoni hányadokat és ennek köszönhetően jelentősen csökkenjen az osztatlan közös tulajdonok száma. Emellett az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, mivel kis területű, jellemzően magántulajdonú területek közé ékelődő, az állam által bérbeadás útján nehezen hasznosítható ingatlanok értékesítése történik.

Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldal mellett a www.kormany.hu oldalon is elérhető lesz, valamint az érintett települések önkormányzatainak hon­­lapján is közzé teszik a megvásárolható ingatlanok adatait – hívta fel a figyelmet Nagy István.

Eközben már a publikus az a törvényjavaslat is, amely az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését segítené. A jogszabály-tervezet lehetővé teszi, hogy az érintett csaknem két és fél millió hektár föld jogi sorsát egyértelműen lehessen rendezni. A változás legalább három és fél millió földtulajdonost érint, a tervezet számukra is méltányos és gyors megoldást kínál arra, hogy önálló földtulajdonhoz jussanak – hangsúlyozta az agrárminiszter nemrégiben a Parlamentben.

A többség dönt

A benyújtott törvényjavaslat segíti a tiszta, átlátható földtulajdoni szerkezet kialakítását, és megoldást jelent a helyzet szülte kényszerközösségek megszüntetésére. Ennek elsődleges formája továbbra is az ingatlan megosztása, és az így kialakult tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakítása. A megosztás alapját kizárólag a tulajdonostársak egyezsége jelentheti, az egyhangú megállapodását viszont sok esetben lehetetlen létrehozni. Éppen ezért a törvényjavaslat tartalmazza, hogy az egyezséghez elegendő az érintettek tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének, (50 százalék plusz egynek) a megállapodása.

Nagy István hozzátette, odafigyeltek a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak érdekeinek védelmére is. Így a megosztás megkezdéséről minden tulajdonostársat igazoltan értesíteni kell, továbbá a kormányzati portálra is felkerülnek az érintett ingatlanok adatai. A megosztás során kizárólag mező- illetve erdőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokat lehet kialakítani. Egyes tulajdonostársak – például házastársak – létrehozhatnak közös tulajdont, de akarata ellenére erre senki sem kötelezhető. A megosztási folyamat zavartalanságát szolgálja, hogy a törvényjavaslat 90 napos változtatási tilalmat vezet be, ezalatt az ingatlan tulajdoni lapján – a kisajátítást kivéve – semmilyen változtatás nem történhet.

Életképes birtokok

A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az Agrárminisztérium célja a birtokelaprózódás megszüntetése, ezért továbbra is meg kell határozni a megosztással kialakítható ingatlanok minimális méretét. A tervezet szerint az ennél kisebb tulajdoni hányadok sem maradnak közös tulajdonban, azokat valamelyik tulajdonostársnak kell legalább az értékbecslés szerinti áron megváltani. Ezek a tulajdonosok tehát ellenszolgáltatást kapnak, ahelyett, hogy életképtelen méretű vagy tulajdonosi szerkezetű területek alakulnának ki.

A törvényjavaslat elfogadásával egy több évtizedes birtokpolitikát érintő probléma oldódhat meg, amely elősegíti a mezőgazdaság versenyképességének növekedését – emelte ki a miniszter.

Régi adósság

Több évtizedes adósságát törleszti az állam az osztatlan közös földtulajdon felszámolásával. Az erről szóló törvénycsomagot május 5-én nyújtotta be az Agrárminisztérium az Országgyűlésnek – mondta el korábban Nagy István agrárminiszter az MTI-nek. Az új jogszabállyal a kormány célja az, hogy felgyorsítsa a rendszerváltást követő földprivatizációs eljárások eredményeként kialakult osztatlan közös földtulajdon felszámolását.

A kormány elkötelezett a magyar földművesek agrárpiaci versenyképességének javítása, gazdasági pozícióik megerősítése mellett, és támogatja az optimális méretű, stabil, átlátható tulajdoni viszonyokkal rendelkező birtokszerkezeten alapuló hazai agrárium kialakulását – szögezte le Nagy István.

Tájékoztatása szerint osztatlan közös földtulajdon több mint 1 millió darab ingatlant terhel, ame­lyek összterülete meg­haladja a 2,4 millió hektárt. Az érintett tulajdonostársak száma pedig mintegy 3,5 millió, nekik kínál érdemi, gyors és méltányos megoldásokat a törvénycsomag.

Adminisztratív terhek nélkül

A törvényjavaslat az osztatlan közös tulajdonban álló mező- és erdőgazdasági célú földek elmúlt évtizedekben kialakult tulajdonviszonyainak olyan rendezését teszi lehetővé, amely által gazdaságosan művelhető, adminisztratív terhek nélkül használatba vagy tulajdonba vehető birtoktestek alakulhatnak ki. Ennek jegyében a jogszabálytervezet számos új megoldást is bevezet a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése terén. Ezáltal könnyebbé és gyorsabbá válik az ingatlan megosztásának és az egyes tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakításának folyamata – mondta az agrárminiszter.

Szerinte a gazdálkodók, a helyi viszonyokat jól ismerő földtulajdonosok tudják legjobban megítélni, hogy az adott ingatlant hogyan érdemes megosztani, ezért indokolt az ezzel kapcsolatos döntést rájuk bízni.

A tervezett rendelkezések célja minden esetben a felek egyezségének elősegítése

– hangsúlyozta a tárcavezető. Ennek érdekében a törvényjavaslat megteremti a többségi döntéshozatal lehetőségét, a megosztással érintett földrészletet illetően pedig az egyezség létrehozásának időtartamára ingatlan-nyilvántartási változtatási tilalmat biztosít – tette hozzá.

Olcsó és gyors eljárás

A kormány fontos célkitűzése a birtokelaprózódás megakadályozása, valamint ezzel összhangban a tényleges földhasználók további tulajdonszerzésének ösztönzése, és így jól hasznosítható birtoktestek kialakítása. Ezért a tervezet szerint azokat az elaprózódott tulajdoni hányadokat, amelyek önálló ingatlanná alakításuk esetén irreálisan kis földrészletet eredményeznének, a megosztást kezdeményező tulajdonostársak kötelesek lesznek magukhoz váltani és a saját tulajdoni hányadukhoz csatolni. Az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányadukért cserébe valós kompenzációban részesülnek majd – mondta Nagy István.

Hangsúlyozta:

a kormány fontosnak tartja rendezni azoknak az ingatlanoknak a helyzetét is, amelyek kis területüknél fogva alapvetően nem alkalmasak a megosztásra, ezek esetében értékbecslés alapján megállapított ellenérték fejében – az ingatlan teljes egészében az egyik tulajdonos tulajdonába kerülhet.

A most benyújtott jogszabálytervezet alapján az osztatlan közös tulajdonnal érintett földek jogi sorsát egységes elvek mentén, a jelenleginél sokkal olcsóbb és gyorsabb eljárások keretében, az állam minimális szerepvállalása mellett lehet majd rendezni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Amit eszel, azzá leszel!

Nagy volt a sürgés,forgás Bag település határában ahol szombatonként ezentúl Autós Termelői Piac fog működni! Az Alsó Galgamenti település nagy örömmel adott otthont ennek a lehetőségnek hiszen, mint Palya Zoltán polgármester elmondta, jó közlekedési lehetőségekkel rendelkezik a terület és ezentúl kiváló minőségű hazai termékeket kínáló őstermelőknek és kistermelőknek ad otthont minden szombaton.

1 milliárd forintot kapnak a méhészek a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében!

A méhészek a napraforgó virágzás után, július utolsó két hetében nyújthatják be az igényléseiket, a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló 29/2019. (VI. 20.) AM rendelethez hasonlóan.

Tájékoztatás a 25 milliárd forintos mezőgazdasági többlettámogatás részleteiről

Az Agrárminisztérium három szakaszban hirdeti meg a Gazdaságvédelmi Alap által a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére biztosított 25 milliárd forintnyi, támogatási programot amelyek a mezőgazdasági termelőket, termelői szervezeteket és élelmiszeripari vállalkozásokat segítik.

Fókuszban a biológiai sokféleség

Május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja, ebből az alkalomból világszerte hívják fel a figyelmet az élővilág sokszínűségének megóvására és a biodiverzitást veszélyeztető jelenségekre. Magyarországon több mint 100 ezer hektáron zajlott élőhely-rekonstrukció az elmúlt években, amely nagymértékben hozzájárult a biológiai sokféleség növeléséhez és megőrzéséhez.

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.

Az európai mezőgazdaság jövőjét fenyegetik a Green Deal új elemei

AM: megoldhatatlan feladat elé állítja a gazdákat az Európai Bizottság által bemutatott Termőföldtől az asztalig, valamint a Biodiverzitás stratégia, az abban foglaltak pedig nem csak, hogy nem teremtenek lehetőséget a gazdáknak, de egyenesen az európai mezőgazdaság jövőjét fenyegetik.

Ne engedjenek a tisztességtelen nyomásnak a beszállítók, a kamara és a törvény is védi őket!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) több áruházi beszállítótól kapott jelzéseket: azt tapasztalják, hogy egyes áruházláncok az általuk fizetendő különadót a mezőgazdasági- élelmiszeripari beszerzési árak letörésével akarják ellensúlyozni. A NAK felhívja az áruházláncok figyelmét arra, hogy törvényesen, tisztességesen járjanak el beszerzéseik során.

Országszerte számos program várja az érdeklődőket az Európai Nemzeti Parkok Napján

Orchidea túra a Sas-hegyen, madármegfigyelő túra Tiszaalpáron, Geotúra az ősember festészete nyomában. Ez csak néhány példa a nemzeti parkok hétvégi programjai közül, amelyekkel az Európai Nemzeti Parkok Napjára készülnek.

Huszonöt milliárd forint többlettámogatással segíti a kormány az agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokat

Az Agrárminisztérium - a jelenleg is elérhető támogatási formák mellett – a Gazdaságvédelmi Alap által biztosított 25 milliárd forintnyi többletforrás felhasználásával több olyan támogatási konstrukciót hirdet meg, amelyek segítik a mezőgazdasági termelőket, termelői szervezeteket és élelmiszeripari vállalkozásokat a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésében – közölte Nagy István agrárminiszter.

A román mezőgazdaság a koronavírus-járvány árnyékában

Felkészületlenül érte a romániai hatóságokat a koronavírus-járvány kirobbanása és terjedése. A második világháború óta nem volt precedens arra, hogy katonai rendeletekkel kormányozzák az országot, így az egészségügyi intézkedések mellett – érthetően – más téren is összevisszaság alakult ki. A járvány és következményei a mezőgazdaságot is érintették.