Back to top

Felszámolnák az „osztatlant” - Új földértékesítés és törvényjavaslat

Folytatódik az osztatlan közös földtulajdon felszámolására indított földértékesítési program – adta hírül nemrégiben az Agrárminisztérium. Eközben egy gyors, méltányos, átlátható rendszert hozna létre az osztatlan közös földtulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat, amely régi problémát igyekszik rendezni.

Nagy István
A benyújtott törvényjavaslat megoldást jelent a helyzet szülte kényszerközösségek megszüntetésére és elősegíti az életképes birtokméret kialakítását és ezzel a versenyképesség növelését.

Az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett az osztatlan közös földtulajdon felszámolásában, ennek érdekében május 11-étől folytatódik a 3 hektár alatti területű állami földek értékesítése – közölte Nagy István tárcavezető. Az agrárminisztérium programjának második szakaszában a több mint 9000 ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton június 8-áig.

A második értékesítési ütemben 9026 ingatlan, illetve tulajdoni hányad meghirdetésére kerül sor, melyből 2292 db az olyan ingatlan, melyre az első értékesítési ütemben nem érkezett vételi ajánlat, így ezeket most újra elérhetővé teszik. Minden megyében és szinte minden művelési ágban meghirdetnek ingatlanokat, összesen 4663 hektárt, átlagosan 0,6 hektáros méretű földeket – hangsúlyozta.

Kerülve a személyes kontaktust

A miniszter hozzátette: gazdák egy egyszerű ügyfélkapus regisztrációt követően 30 napig nyújthatják be pályázataikat. Ahogy az első ütemnél, így most is az 1 hektár alatti területek esetében a Magyar Állam fizeti az értékbecslés költségeit. Kifejtette: arra törekszenek, hogy megfelelve a kormány által elrendelt biztonsági előírásoknak, a lehető legkevesebb személyes kontaktus mellett nyissák meg a magyar gazdáknak az állami földvásárlás lehetőségét.

Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy a program április elején zárult első értékesítési fázisában a 6540 meghirdetett ingatlan csaknem 60 százalékára volt érdeklődés, több helyen pedig árverseny alakult ki a területekért.

Nagy István kiemelte: az átlagos ajánlati ár elérte az 1 millió forintot hektáronként, ami komoly eredmény, hiszen átlagosan 0,8 hektáros területeket hirdettek meg.

Az Agrárminisztérium célja a meghirdetett programmal, hogy a tulajdonostársak vásárolják meg a tulajdoni hányadokat és ennek köszönhetően jelentősen csökkenjen az osztatlan közös tulajdonok száma. Emellett az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, mivel kis területű, jellemzően magántulajdonú területek közé ékelődő, az állam által bérbeadás útján nehezen hasznosítható ingatlanok értékesítése történik.

Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldal mellett a www.kormany.hu oldalon is elérhető lesz, valamint az érintett települések önkormányzatainak hon­­lapján is közzé teszik a megvásárolható ingatlanok adatait – hívta fel a figyelmet Nagy István.

Eközben már a publikus az a törvényjavaslat is, amely az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését segítené. A jogszabály-tervezet lehetővé teszi, hogy az érintett csaknem két és fél millió hektár föld jogi sorsát egyértelműen lehessen rendezni. A változás legalább három és fél millió földtulajdonost érint, a tervezet számukra is méltányos és gyors megoldást kínál arra, hogy önálló földtulajdonhoz jussanak – hangsúlyozta az agrárminiszter nemrégiben a Parlamentben.

A többség dönt

A benyújtott törvényjavaslat segíti a tiszta, átlátható földtulajdoni szerkezet kialakítását, és megoldást jelent a helyzet szülte kényszerközösségek megszüntetésére. Ennek elsődleges formája továbbra is az ingatlan megosztása, és az így kialakult tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakítása. A megosztás alapját kizárólag a tulajdonostársak egyezsége jelentheti, az egyhangú megállapodását viszont sok esetben lehetetlen létrehozni. Éppen ezért a törvényjavaslat tartalmazza, hogy az egyezséghez elegendő az érintettek tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének, (50 százalék plusz egynek) a megállapodása.

Nagy István hozzátette, odafigyeltek a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak érdekeinek védelmére is. Így a megosztás megkezdéséről minden tulajdonostársat igazoltan értesíteni kell, továbbá a kormányzati portálra is felkerülnek az érintett ingatlanok adatai. A megosztás során kizárólag mező- illetve erdőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokat lehet kialakítani. Egyes tulajdonostársak – például házastársak – létrehozhatnak közös tulajdont, de akarata ellenére erre senki sem kötelezhető. A megosztási folyamat zavartalanságát szolgálja, hogy a törvényjavaslat 90 napos változtatási tilalmat vezet be, ezalatt az ingatlan tulajdoni lapján – a kisajátítást kivéve – semmilyen változtatás nem történhet.

Életképes birtokok

A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az Agrárminisztérium célja a birtokelaprózódás megszüntetése, ezért továbbra is meg kell határozni a megosztással kialakítható ingatlanok minimális méretét. A tervezet szerint az ennél kisebb tulajdoni hányadok sem maradnak közös tulajdonban, azokat valamelyik tulajdonostársnak kell legalább az értékbecslés szerinti áron megváltani. Ezek a tulajdonosok tehát ellenszolgáltatást kapnak, ahelyett, hogy életképtelen méretű vagy tulajdonosi szerkezetű területek alakulnának ki.

A törvényjavaslat elfogadásával egy több évtizedes birtokpolitikát érintő probléma oldódhat meg, amely elősegíti a mezőgazdaság versenyképességének növekedését – emelte ki a miniszter.

Régi adósság

Több évtizedes adósságát törleszti az állam az osztatlan közös földtulajdon felszámolásával. Az erről szóló törvénycsomagot május 5-én nyújtotta be az Agrárminisztérium az Országgyűlésnek – mondta el korábban Nagy István agrárminiszter az MTI-nek. Az új jogszabállyal a kormány célja az, hogy felgyorsítsa a rendszerváltást követő földprivatizációs eljárások eredményeként kialakult osztatlan közös földtulajdon felszámolását.

A kormány elkötelezett a magyar földművesek agrárpiaci versenyképességének javítása, gazdasági pozícióik megerősítése mellett, és támogatja az optimális méretű, stabil, átlátható tulajdoni viszonyokkal rendelkező birtokszerkezeten alapuló hazai agrárium kialakulását – szögezte le Nagy István.

Tájékoztatása szerint osztatlan közös földtulajdon több mint 1 millió darab ingatlant terhel, ame­lyek összterülete meg­haladja a 2,4 millió hektárt. Az érintett tulajdonostársak száma pedig mintegy 3,5 millió, nekik kínál érdemi, gyors és méltányos megoldásokat a törvénycsomag.

Adminisztratív terhek nélkül

A törvényjavaslat az osztatlan közös tulajdonban álló mező- és erdőgazdasági célú földek elmúlt évtizedekben kialakult tulajdonviszonyainak olyan rendezését teszi lehetővé, amely által gazdaságosan művelhető, adminisztratív terhek nélkül használatba vagy tulajdonba vehető birtoktestek alakulhatnak ki. Ennek jegyében a jogszabálytervezet számos új megoldást is bevezet a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése terén. Ezáltal könnyebbé és gyorsabbá válik az ingatlan megosztásának és az egyes tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakításának folyamata – mondta az agrárminiszter.

Szerinte a gazdálkodók, a helyi viszonyokat jól ismerő földtulajdonosok tudják legjobban megítélni, hogy az adott ingatlant hogyan érdemes megosztani, ezért indokolt az ezzel kapcsolatos döntést rájuk bízni.

A tervezett rendelkezések célja minden esetben a felek egyezségének elősegítése

– hangsúlyozta a tárcavezető. Ennek érdekében a törvényjavaslat megteremti a többségi döntéshozatal lehetőségét, a megosztással érintett földrészletet illetően pedig az egyezség létrehozásának időtartamára ingatlan-nyilvántartási változtatási tilalmat biztosít – tette hozzá.

Olcsó és gyors eljárás

A kormány fontos célkitűzése a birtokelaprózódás megakadályozása, valamint ezzel összhangban a tényleges földhasználók további tulajdonszerzésének ösztönzése, és így jól hasznosítható birtoktestek kialakítása. Ezért a tervezet szerint azokat az elaprózódott tulajdoni hányadokat, amelyek önálló ingatlanná alakításuk esetén irreálisan kis földrészletet eredményeznének, a megosztást kezdeményező tulajdonostársak kötelesek lesznek magukhoz váltani és a saját tulajdoni hányadukhoz csatolni. Az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányadukért cserébe valós kompenzációban részesülnek majd – mondta Nagy István.

Hangsúlyozta:

a kormány fontosnak tartja rendezni azoknak az ingatlanoknak a helyzetét is, amelyek kis területüknél fogva alapvetően nem alkalmasak a megosztásra, ezek esetében értékbecslés alapján megállapított ellenérték fejében – az ingatlan teljes egészében az egyik tulajdonos tulajdonába kerülhet.

A most benyújtott jogszabálytervezet alapján az osztatlan közös tulajdonnal érintett földek jogi sorsát egységes elvek mentén, a jelenleginél sokkal olcsóbb és gyorsabb eljárások keretében, az állam minimális szerepvállalása mellett lehet majd rendezni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Célegyenesbe fordultak a KAP reform tárgyalásai Brüsszelben

A Tanács elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok októberben elfogadják a tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika új szabályrendszeréről. A megállapodást előkészítendő az uniós mezőgazdasági miniszterek a legfontosabb fennmaradó vitás kérdéseket vitatták meg szeptember 21-i brüsszeli ülésükön.

A Szilvásváradi pisztránggal bővült a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek köre

Az Európai Bizottság első alkalommal részesített oltalomban egy magyar édesvízi hal elnevezést. A Szilvásváradi pisztráng oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzését tanúsító oklevelet Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos adta át Nagy István agrárminiszternek a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szeptember 21-i brüsszeli ülése előtt.

Továbbra is középpontban az élelmiszerlánc-biztonság

2020. október 1-jétől az Agrárminisztérium szervezetében, közvetlen miniszteri irányítás alá kerül az országos főállatorvos, és így a teljes élelmiszerlánc-felügyelet. A szervezeti változás hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon még hangsúlyosabbá váljon ez a lakosság és a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó terület.

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

A baromfiágazat fejlődésének fenntartásához beruházások kellenek

A baromfiágazat fejlődését méltatta, és a további bővüléshez szükséges fejlesztésekről is beszélt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Innosped Kft. 860 millió forintból létrehozott baromfitartó telepének átadásán.

Nagy gazdák harca a pici egerek

A német gazdák, gabonatermelők, ültetvények tulajdonosai aggódnak az idei termés miatt, és most nem az időjárás vagy a koronavírus okozza a legtöbb nehézséget számukra, hanem az igen nagy számban elszaporodott rágcsálók, amelyek még a betakarítás előtt jócskán megdézsmálják a termést.

Megfontolatlan támogatásmódosítás

A szlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari önkormányzatok tanácsa nagy felháborodással fogadta a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium javaslatát, miszerint az ágazat támogatásait az első pillérből a másodikba csoportosítanák át.

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.