Szakirodalmi adatok szerint április a parlagfű kelésének a csúcsidőszaka, de ezt követően is jól csírázik. Az idén az április száraz és hűvös volt ezért, a parlagfű tömeges csírázása csak a csapadék megérkezését követően kezdődött.
A kapás kultúrákban a május végi esők következtében tömeges gyomkelés volt megfigyelhető, ekkorra a termelők a gyomirtást jelentős területen már elvégezték, és ekkor még sem a kukorica, sem a napraforgó nem rendelkezett jelentős gyomelnyomó képességgel. A kalászos gabonákat illetően az aszályos alföldi régiókban és a gyengébb termőtalajokon ritkábbak és alacsonyabbak az idén az állományok, aminek következtében a gyomelnyomó képességük is gyengébb. Mindez elősegítette a parlagfű kelését az őszi gabonákban, ezért
sok helyen megtalálható az állományokban megbújva a parlagfű, amely majd a tarlón válik láthatóvá.
Sajnos a csapadékos, szeles idő nem könnyítette meg a gazdák helyzetét a gyomirtások újbóli elvégzését illetően, ezért csúsztak a kezelések, ami csökkentette a hatékonyságot. A kapás kultúrák esetében május végén a gazdák elvégezték a sorközművelést, ami javított a helyzeten, de a sorokban, illetve a táblaszegélyekben, mezsgyékben ott maradt a parlagfű. Az idén is problémát fog jelenteni a dűlőutak szélén megtalálható parlagfű, amely továbbra is a „senki földje”, eddig legalábbis jellemzően nem történt azokon védekezés.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is megfigyelhető a május végi esők hatására tömegesen kelő parlagfű. Ahol már megtörténtek az első védekezések, ott egyszerűbb a helyzet, mivel a nemrég kelt növények
akár gyomirtó szerrel, akár egy jól elvégzett kaszálással jól irthatóak.
Azokon a területeken, ahol az idén még nem védekeztek, rosszabb a helyzet, mivel a fejlett parlagfű „árnyékában” lévő, nemrég kelt növények gyomirtó szerrel már nem érhetőek el, a fejlettebb, konkurens növények kaszálását követően pedig csak kedvezőbb pozícióba kerülnek.
Jelenleg a védekezések terén az utolsó előtti pillanatban vagyunk, mivel Nyugat és Dél-Magyarországon már generatív fázisban lévő parlagfüvek is megtalálhatóak.
Továbbra is az a cél, hogy a virágbimbók kialakulása előtt elpusztítsuk a parlagfű-növényeket, illetve
meggátoljuk, vagy legalábbis ne segítsük elő a talaj felesleges bolygatásával a további kelését.
Kiskertben, ágyásokban továbbra is a leghatékonyabb védekezés a gyomlálás, kapálás – itt célszerű továbbra is a saraboló kapát használni, amely a talajfelszín alatt sekélyen haladva vágja el a gyomok gyökerét. A csapadék hatására a fűfélék is szárba indultak, aminek hatására jelentősen megnőtt a gyomelnyomó képességük, amit a többszöri nyírással, kaszálással, illetve tápanyag-utánpótlással tovább javíthatunk.
A közterületen továbbra is a kaszálás a fő védekezési mód, melynek a hatékonysága a megfelelő végzésétől nagyban függ.
A legfontosabb teendő, hogy időben észleljük a kelő parlagfű-növényeket és a leghatékonyabb védekezési módot válasszuk.
