A ránk maradt képekről az is kiderült, hogy az Ambrózy-bükk már többször jutott a pusztulás szélére, de megújult.
A nevezetes bükkfát A Kertészeti Szemle 1932. évfolyam 10. számában is említi a gróf barátja, Rapaics Rajmund a Magyar Kertek rovat, Aki magyar földre varázsolta az örök tavaszt című cikkében.
„A kocsi megáll egyik völgy előtt, leszállunk s elindulunk a Koponyás-patakhoz. Az egész talajhorpadásban forrás forrás mellett szivárog a földből s az égerfák tövében ezen a nyirkos helyen mindenütt tőzegmoha szőtt vastag párnát. A nap még mohón ontja az augusztusi meleget, de itt szinte hűvös van s a párás, árnyékos levegőben jól érzik magukat a kecses harasztok, melyek nyomán eljutunk a Koponyás-patak főforrásához. Sűrű erdőben, 170 centiméter átmérőjű több évszázados öreg bükk tövében fakad fel a víz, de a kis csermely, amint elindul, csakhamar sietésre fogja dolgát, várja lent a síkon a malom.
Jeli természetes állapotában is egyike volt a legszebb és legérdekesebb nyugat-magyarországi parkoknak, ám Ambrózy-Migazzi István, a tájalakító, hamarosan észrevette, hogy Jelinek még fokozható a szépsége s a Dunántúl gyűjtött és külföldről hozatott növények ezreivel valóságos heide-paradicsommá alakította, amely összhangzó akkordokban elcsengő kontrasztjaival búcsújáróhelye minden magyar természetkedvelőnek. .....
…..Szemben, a fekete erdő mögött, a csarabos fölött most bukik le a nap. Az erdő szélén, a nyírfák alatt kidugja fejét egy szarvas és kényelmesen legelészni kezd. Hallgatunk.
Ebből a hallgatásból tudom meg, hogy miért nem látogat el gróf Ambrózy-Migazzi István egyetlen gyülekezetbe sem.”
A Hétforrás csillogó vízfolyásaira is rálátunk a Jeli Varázskert Tájövezetek részén tavaly kialakított lombkorona-sétányhoz csatlakozó völgyhídról. A 130 méter hosszú lombkorona-sétány a Sziklás-hegységet bemutató fenyőerdőben vezet közel 10 méter magasan.
A tobozok, tűlevelek között feltűnő madárfajok megismerését a táblákon elhelyett QR-kódok is segítik, a kód leolvasása után a hangjukat is hallhatjuk. Előzetes egyeztetés után akár egy zárt, csőcsúszdán is elhagyhatjuk lombok szintjét.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
