0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 11.

Szigorúbb oltalom alatt az egyik utolsó erdős sztyepp

Magyarországon elsőként a Hortobágyi Nemzeti Parkban jött létre az a három részből álló övezeti besorolás, amely hosszú távra meghatározza a védett területek természetvédelmi kezelésének és hasznosításának kereteit.

Az Agrárminisztérium rendelete a nemzeti park különféle területeit természeti övezetre, természetkímélő hasznosítási övezetre és szolgáltató övezetre osztotta aszerint, hogy az adott helyeken mennyire védendő az ökoszisztéma.

A természeti övezetbe a nemzeti parkok azon területei tartoznak, amelyek kizárólagos rendeltetése a táj és az ökoszisztéma természetes folyamatainak és szerkezetének helyreállítása, valamint fenntartása. A Hortobágyi Nemzeti Parkban a Pentezugi Vadlórezervátum és a Kunkápolnási-mocsár mellett idetartozik az újszentmargitai Tilos-erdő is, amely a honfoglaláskori erdős sztyepp egyik utolsó megmaradt ikonikus darabja.

A miniszteri rendelet szerint a második övezeti besorolás a természetkímélő hasznosítás övezet, melyben „a természetvédelmi kezelés és a természetkímélő hasznosítás térben és időben együtt, vagy egymás mellett van jelen; az elsődleges cél ezek összhangjának biztosítása.

A természetvédelmi kezelés mellett a táji és a természeti értékeket nem károsító, a védelem céljainak eléréséhez nem feltétlenül szükséges, vagy elsősorban nem a védelem céljainak megvalósítására irányuló gazdálkodás, területhasználat is folytatható”.

A harmadik, vagyis a szolgáltató övezetbe a beépített területek, továbbá azok a helyszínek tartoznak, amelyeknek a rendeltetése intenzív, rendszeres emberi jelenléttel jár.

A természetvédelmi kezeléshez szükséges, azt elősegítő, továbbá a természetkímélő hasznosításhoz kötődő infrastruktúrát elsősorban a szolgáltató övezetben kell elhelyezni.

A Hortobágyon ide tartozik a Pusztai Állatpark, a Kilenclyukú-híd és a Hortobágyi Pásztormúzeum környéke.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu