Back to top

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Mezei Dávid
Fotó: Takarékbank
Sorra jelennek meg a zöld megállapodás végrehajtását célzó jogszabályjavaslatok az Európai Unión belül – 2030-ra 25 százalékkal szeretnék felemelni az ökológiai területek arányát. Ezzel párhuzamosan komoly megszorításokat javasol az Európai Bizottság a műtrágyák, növényvédő szerek használatával kapcsolatban.

Az európai agrárium kibocsátását jelentős mértékben akarja az Unió csökkenteni, ugyanakkor minőségi javulást szeretnének elérni – mondja Mezei Dávid, a Takarékbank Agrár és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatója.

Az eddig is már magas élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti sztenderdeket az EU minél magasabb szintre emelné, ami mennyiségi kibocsátás-csökkenéshez vezet, ha csak az ökológiai területek arányát vesszük figyelembe.

– A kibocsátás-csökkenés okai részben a klímaváltozás elleni védekezés és a környezetvédelem támogatásán alapszanak. Másrészről az Európai Unió folyamatosan kereskedelmi megállapodásokat köt a harmadik országokkal – legutóbb a MERCOSUR tagjaival.

A megállapodások során az EU agrárpiaci hozzáférést ajánl fel – aminek legfőbb akadályai, egyben elszenvedői az európai termelők – a harmadik országoknak, ezáltal az Európai Bizottság mozgásterületet biztosítana magának a piacok között.

Emellett a kibocsátás-csökkentéssel a mennyiségi termelést kívánják visszaszorítani a minőségi termelés javára. Ehhez jelentős beruházásokra és fejlesztésekre van szükség. Igaz ez hazánkra is, hogy a nemzetközi piaccal felvehessük a versenyt.

Mezei Dávid a hazai támogatásokról is beszélt. Kifejtette, hogy két támogatás tartja lázban a termelőket: a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítésére létrehozott 25 milliárd forintos támogatáscsomag, mely gyakorlatilag a gazdaságok pénzügyi helyzetét kívánja javítani, valamint a Vidékfejlesztési Programban megjelenő 80 milliárd forintos támogatás, amiből 50 milliárd forint az állattenyésztési, 30 milliárd forint pedig a kertészeti ágazatot hivatott támogatni.

– A Takarékbank az elmúlt időszakban megjelent beruházási pályázatok megvalósításában jelentős részt vállalt. Közel 1000 projekt valósult meg közreműködésünkkel, és reméljük, hogy a Vidékfejlesztési Programban kiírt pályázatok esetében is hasonlóan tudunk részt venni – véli az ügyvezető igazgató.

A Takarékbank segítséget kíván nyújtani a gazdáknak a pályázatok beadásában, hogy a várhatóan nyár végén, szeptember elején kiírt pályázaton minél több ügyfél sikeresen tudjon részt venni.

Hollósi Dávid
Fotó: Takarékbank
Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója a koronavírus-járvány időszakában az agráriumot érő sokkhatásról beszélt, mely keresleti és kínálati oldalról is megmutatkozott az ágazatban. A részletek átfogóbb megismerése érdekében, a bank közvélemény-kutatást végzett ügyfeleinek körében. A minta kiválasztása kiválóan reprezentálja a hazai értékláncokat, és a beérkező adatok összegzésével az elemzők új agrárágazati bizalmi indexet állítottak össze.

Termékcsoportok és a területi megoszlás alapján az agráriumot leképező index összességében és termékpályánként is képes megmutatni negyedévről negyedévre a változásokat, mozgásokat.

A bank az első negyedév után most a második negyedév végi mérések eredményeit egyszerre publikálta a változások érzékeltetése végett.

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2020 második negyedévének végén 27,5 pontra emelkedett a 48 pontos skálán, ami egy ponttal magasabb az első negyedévinél. A várakozások a búza, a napraforgó, a zöldségek, a tojás, a gyümölcs, valamint a sertés- és marhahús szegmensben működő cégeknél romlottak, a kukorica, a tej, a baromfihús és a szőlő-bor területen dolgozó vállalkozásoknál javultak.

Fotó: Takarékbank

A Takarék AgrárTrend Index megalkotásával a Takarékbank olyan agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatót alkotott, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján és a belső szakértői előrejelzéseket is figyelembe véve dolgozik. Az index hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat vagy alágazat, valamint a teljes magyar agrárium.

Az index két komponensből tevődik össze: a jelentősebb rész egy száz főből álló ügyfélbázis részére küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, a végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal bír az indexben a Takarékbank agrárelemzőinek elemzése, termékpályánkénti előrejelzése.

(A Takarékbank válaszadó ügyfelei 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek.) A válaszadók ágazati megoszlása a teljes agrárium kibocsátásának eloszlását, emellett az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti.

Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelői, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára kivetítik.

Az elkövetkező időszakban eltérőek a várakozások a különböző szegmensekben.

A leginkább borúlátó trendek a szőlő-bor, marhahús- és baromfi termékpályákon láthatók.

Utóbbiak rendre messze az agrár-élelmiszeripari átlag alatt vannak. Ennek oka, hogy ezen ágazatok nagyobb mértékben kitettek a HoReCa szektornak, ezáltal esetükben jelentős keresletcsökkenésről beszélhetünk a válság miatt, viszont az utóbbi időszakban már enyhe növekedést tapasztaltak.

Derűlátóbbak a tojás-, szántóföldi zöldség és sertés szegmensben működő cégek. A tojással és a szántóföldi zöldséggel foglalkozó vállalkozások a koronavírus-járvány okozta válságot jobban átvészelték.

A tojásnál a húsvét miatti keresletnövekedés, továbbá az importnyomás visszaszorulása adott okot a pozitív kilátásokra, a szántóföldi zöldség esetében a karantén-időszak alatt is a jól tárolhatóság hozta előnyös helyzetbe az ágazat szereplőit az értékesítés szempontjából.

A közeljövőben a sertéságazatban várható erősebb visszaesés: az afrikai sertéspestis még mindig erőteljesen beárnyékolja az ágazatot. Termelői vélemények szerint valóban csökken a sertés ára, azonban közelít az egyensúlyi szinthez. Az átvételi árak csökkenése a feldolgozóknak kedvez, de a közeljövőben bizonytalanok az értékesítési lehetőségeik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem szegte a gazdák beruházási kedvét a koronavírus

A hazai gazdák továbbra is kiemelkedően fontosnak tartják a beruházásokat, sőt, 22%-uk a tavalyinál nagyobb mértékben tervez fejleszteni – derült ki a Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexéből*.

Egyetemisták innovációi az agráriumért

Idén két éve annak, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal összefogott, létrehozva ezzel a NAK TechLab egyetemi ötletversenyt, melynek keretében a hallgatói csapatok innovatív ötletekkel, megoldásokkal előre segíthetik a hazai agrárium digitalizációját. A döntőt augusztus 13-án, a kamara székházában rendezték meg egy ötfős szakértő zsűri előtt.

Sűrű sorban vetve, mégis pontosan

A növényben rejlő terméspotenciál kiaknázásának alapfeltétele a számára legmegfelelőbb agrotechnika alkalmazása, melynek „egyenszilárdnak” kell lennie. Vannak olyan technológiai elemek, amelyek kulcsszerepet játszanak, ilyen például a vetés. Ha jól végezzük ezt a fontos munkát, akkor egyenletes kelésre és olyan kikelt tőszámra számíthatunk, ami az eredményes termesztés alapját jelenti.

Elértük a nyugati árakat, de még drágulhatnak az élelmiszerek

Nem a magyar belföldi kereslet-kínálat határozza meg az agrártermékek árait, hanem a nyugati felvásárlási árak - mondta az InfoRádiónak Raskó György agrárközgazdász, aki szerint a nyugati élelmiszerárszint elérése miatt komolyabb drágulást már csak az árfolyamgyengülés okozhat.

Kétmilliárd forinttal emelkedett a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatási keret

Az eddigi ötmilliárd forintról hétmilliárd forintra nőtt a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás kerete, ennek köszönhetően a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség korábbi 65 százalékáról 70 százalékára emelkedett - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) csütörtökön az MTI-nek küldött közleményében.

Pályázat a hungarikumok megismertetésére

A kormány határozata alapján az idén nyolcszázmillió forint egyszeri többletforrás jut a hungarikumok és nemzeti értékek népszerűsítésére, és 2021-től szintén nyolcszázmillió forintot biztosít az állam erre a célra - írta a Magyar Hírlap pénteken.

Útmutatóval segíti a NAK az öntözésfejlesztést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét.

Juhágazat: innováció a Debreceni Egyetemen

Az állatok szaporításának biotechnológiája az 1980-as években élte először aranykorát. A világban azóta is töretlen a fejlődés. Ezzel szemben nálunk, főként a kiskérődzőknél, 1990 után megtört a lendület, de hitelesebb, ha azt mondjuk, eljelentéktelenedett a módszer. Pedig az előnye és a haszna elvitathatatlan, ugyanakkor a juhágazatban jelenleg csak 20–25 helyen foglalkoznak inszeminálással.

Csányi Sándor: 30–50 mintagazdaságra lenne szükség a magyar agráriumban

Termelési oldalról kevésbé rázta meg a magyar agráriumot a koronavírus-járvány, piaci oldalról azonban komoly hatások jelentkeztek – mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Bonafarm Csoport tulajdonosa Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének, akivel a Szóvetés című podcast-sorozat keretében beszélgetett.

Növekvő csapadékhajlam

Az elmúlt napokban az ország nyugati kétharmadán öntözték többfelé záporok a földeket, majd a hét második felétől keleten is több lesz a felhő, ide is átterjed a csapadék, ami kapás növényeink fejlődése szempontjából ideális, ugyanakkor a nedvesebb időben bizonyos növényi kórokozók fertőzésveszélye is megnő. A hőmérséklet is visszaesik néhány fokkal, a legtöbb helyen megszűnik a kánikula.