Back to top

Konrad Lorenz igazsága - A pamatos füleskuvik

Aki tekintettel van a körülményekre, s inkább egy bohókás törpe fülesbagoly­párocskát, szelíd kis kuvikot, aranyos kis rágcsálót vagy más, hasonlóan éjjel élő állatot tart, amelyik épp akkor kel fel és kezdi a maga napját, amikor gazdája hazatér a munkából – annak nagyon sok jóleső örömben lesz része.”

Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus, amikor népszerű könyvében, a Salamon király gyűrűjében arra keresett választ, hogy milyen állat lehet az ideális házikedvenc, egyebek mellett ezt írta: „És még valami, amit a dolgozó városi embernek fontolóra kell vennie ilyenkor – az időbeosztás; mégpedig mind a sajátja, mind az állaté.(…) Aki tekintettel van a körülményekre, s inkább egy bohókás törpe fülesbagoly­párocskát, szelíd kis kuvikot, aranyos kis rágcsálót vagy más, hasonlóan éjjel élő állatot tart, amelyik épp akkor kel fel és kezdi a maga napját, amikor gazdája hazatér a munkából – annak nagyon sok jóleső örömben lesz része.”

A hazai bagolyfajok természetvédelem alatt állnak, így tartásuk nem megengedett, ám több, főleg trópusi fajt tenyésztenek már szerte Európában, így Magyarországon is. Ugyan ezek többsége nagy testű – így terjedelmes férőhelyet igényelnek –, ám akad néhány „törpe” is, mint például az eredetileg Afrikában élő pamatos füleskuvik (Ptilopsis leucotis), amely a hazai füleskuvik közeli rokona.

Valamelyest nagyobb a füleskuviknál, 22-25 centiméteres, nagyméretű tollfüléről, világos arcáról és élénk, narancssárga szeméről könnyen felismerhető.

Igazi különlegesség

A baglyok egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy fejüket akár 270 fokkal is képesek elfordítani, emiatt anélkül is hátra tudnak pillantani, hogy megfordulnának. Hangtalanul suhannak, ami meglehetősen laza, bolyhos tollaiknak, valamint az evezőik elülső élén végigfutó fogazottságnak köszönhető. Nemcsak remekül látnak, de egyúttal kiválóan hallanak is.

Minden bagolyra jellemző, hogy a préda számukra emészthetetlen részeit csomóba visszaöklendezik, amit köpetnek hívunk.

A pamatos füleskuvik a fekete kontinens Szaharától délre eső nyílt, tisztásokkal szabdalt erdőségeit, bozótosait és fás szavannáit lakja. Elsősorban ízeltlábúakat, kisebb hüllőket, madarakat és emlősöket fogyaszt. Pettyes, a fakéreghez hasonló tollruhája kiváló mimikri, a faágon mozdulatlanul ülő madarat nappal szinte lehetetlen észrevenni. Veszély esetén még a tollfüle se rebben. Ha felingerlik, vadul csattogtatja a csőrét. Mint a legtöbb bagoly, a pamatos füles­kuvik is éjszaka jár zsákmánya után. A nemek küllemre hasonlóak, ám a hangjuk különbözik: a hím huhog, míg a tojó reszkető hangon trillázik.

E faj nem épít fészket, inkább faodvakban vagy más madárfajok elhagyott fészkeiben költ. Megfigyelték azt is, hogy olykor a talajon fészkel.
Általában 3-7 tojást rak, és a fiókák 27 nap után kelnek ki.

Röpde és madárház

A pamatos füleskuvik fogságban tartása nem okoz különösebb problémát. Azt a hibát azonban ne kövessük el az éjszakai életmódot folytató fajok esetében, hogy ha egy állat nappal nem mozog, az nem azt jelenti, hogy éjjel sem aktív. Ebből következik, hogy baglyunk férőhelye is minél nagyobb legyen. A legjobb egy kis temperálható, fűthető madárházikó, hozzá kapcsolódó külső röpdével. Szerencsére attól nem kell tartanunk, hogy a röpdében elszaporodnak az egerek, mert madarunk hamar megfogja az óvatlan rágcsálókat.

Mivel fogságban is szeret láthatatlanná válni, tegyünk férőhelyére olyan fatörzseket, amelyek ágain napközben elücsöröghet.

Arra azonban ügyeljünk, hogy faágakkal ne zsúfoljuk túl a röpdét, hogy biztosítsuk számára legalább a minimális repülési feltételeket. Mivel a kuvikokhoz hasonlóan a pamatos füles­kuvik is párban érzi jól magát, érdemes egy hímet és egy tojót beszerezni. A dolog hátulütője, hogy a madarak időnként olyan agresszívek lehet­nek egymással, hogy a tojók – igaz ritkán – meg is ölhetik a hímeket.

A pamatos füleskuvik táplálása egyszerű, bár nem olcsó. Rágcsálókkal (pl. laboregérrel) etessük, de emellett rendszeresen kapjon rovartáplálékot is. Ezek ma már szerencsére könnyen beszerezhetők. Időnként adhatunk a dr. Ország Mihály által javasolt kuvikkosztból is, ami a következőképpen készíthető el:

„A bagolyféléknek nagyon jól bevált a nyers marhaszív reszelt sárgarépával bepanírozva.

A szívet – a bagoly méretének megfelelően – apróbb darabokra kell vágni, és reszelt sárgarépában úgy kell megforgatni, hogy minél több tapadjon rá belőle. A sárgarépa rostjaitól épp olyan jól köpetelnek, mint a szőrtől vagy a tolltól.”

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már itt vannak, a kérdés, hogy mi is akarjuk?

Szinte minden héten újabb és újabb fejlemény kerül napvilágra farkas- és medveügyben. Két éve kezdődött az a bizonyos medvehajsza, ahol helikopterek, rendőrök, természetvédelmi őrök rohangáltak a nőstény Robi után (…), akit Hevestől egészen Csongrádig (Csongrád-Csanád) szinte szó szerint kikergettek az országból. Azóta szerencsére a kergetőzések megszűntek, az észlelések ellenben gyarapodtak.

Fegyveres harc kezdődik a Balatonnál a vaddisznók ellen

Ki kellett lőni a kutyára támadó vadakat Szepezden. Van, aki viszont hagyja lakmározni őket a kert végében lévő komposztból, addig sem támadnak.

Lóhúsos fagyit ettek a Szegedi Vadaspark tigrisei

A nagy hőségben az állatok is vágynak egy kis hűsölésre, ezért a Szegedi Vadaspark szibériai tigriseit fagyival kínálták meg a gondozóik. A nagymacskák természetesen nem csoki, pisztácia vagy vanília ízeket kóstolhattak, sokkal inkább olyan „édességet”, amibe beleborzong az ember.

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Lesz-e magyar óriásvidra?

Az óriásvidra az összes menyétféle legnagyobbika, már ami a testhosszt illeti: nem ritkák ma sem a 170 centiméteres állatok. Állománya ma már csak töredéke a hajdaninak, mivel régebben a vadászat, míg napjainkban az élőhely­pusztítás tizedeli.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Dr. Bubó küldönce a háznál

Az Európában honos szárazfölditeknős-fajok mindig is nagy népszerűségnek örvendtek, talán a Dr. Bubó rajzfilmsorozat küldöncének köszönhetően. Ezekhez a nagy egyedszámban forgalmazott állatokhoz azonban csak néhány frekventált kereskedésben kaphatunk helytálló tanácsokat, ezért dióhéjban megpróbáljuk közreadni a teknőstartás legfontosabb elemeit.

Alirét vadászház

A Balaton déli partján, Siófok közelében fekszik a nemrégiben felújított Alirét Vadászház. A dombvidéki erdőktől ölelt völgyben meghúzódó elegáns szálláshelyet a SEFAG Zrt. üzemelteti.