Back to top

Megnyitják az ukrán földpiacot

Ukrajna alig 1 év múlva megnyitja földpiacát. Európa legtöbb kiváló minőségű földterületével rendelkező országában a mezőgazdasági területek szabad adásvétele 2021. július elsejétől válik legálissá, ami új kihívásokat és lehetőségeket jelent Kárpátalja magyar földművesei számára is. Ezeket tettük mérlegre Őrhidi Lászlóval, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány elnökével.

Az elmúlt négy év során több mint kétezerötszáz nyertes agrárpályázatot nyújtottak be a magyar közösség tagjai
Ukrajnában, így Kárpátalján is, befejezték a kolhozok felszámolását 2000 tavaszára. Mi lett a kolhoztagoknak a földrészjegyek révén juttatott 1–1,5–2 hektáros parcellák sorsa?

– Nagyjából 20 éve a kolhozok földvagyonát felosztották a tagság, több helyen a szociális szférában dolgozók között. Régiótól függően 0,5 hektártól 10–12 hektárig terjedő terület jutott nekik Ukrajnában. Kárpátalján egy földvagyonrész 0,6–3 hektárt ért. Kezdetben sokan nagy lelkesedéssel kezdtek gazdálkodni ezeken a törpebirtokokon, de megfelelő művelőeszközök nélkül. Hamar kiderült, hogy így nem jövedelmező ez a tevékenység.

Megindult hát a földrészletek koncentrációja: aki nem tudta megművelni a földjét, bérbe adta egy helybéli gazdálkodónak, vagy egy környékbeli mezőgazdasági nagyvállalkozónak.

Jelen állás szerint az évi bérleti díj 1 mázsától akár 8 mázsáig is terjed hektáronként, ami természetesen a parcella termőképességétől, a gazdák közötti konkurenciától stb. függ.

Hatalmas vagyonról van szó, hisz úgy tudni, összességében mintegy 78–80 ezer hektár szántóföldhöz, gyümölcsöshöz, legelőhöz stb. jutott a kárpátaljai magyar közösség.

– Igen. Nagyságrendileg ennyi földet birtokol a kárpátaljai magyar falusi népesség. Érdemes tehát odafigyelni, miként alakul a föld további sorsa.

Az utóbbi években csökken-e vagy gyarapszik a kárpátaljai magyar fölművesek száma? No és hol tartunk az ideális birtokméret kialakításában?

– Az említett birtokkoncentráció egyik következményeként a kárpátaljai magyar gazdák száma csökkenő tendenciát mutat. Összefügg ez azzal is, hogy a fiatal, munkaképes korosztály tagjai közül sokan külföldön keresik a megélhetést. Az agráriumban azok boldogulnak, akik többé-kevésbé megteremtették a minimális birtokméretet, ami már képes eltartani a családjukat.

Ez természetesen ágazatfüggő: hajtatásban ez 1 hektár tört részét jelentheti (0,15–0,25 ha), gyümölcsös, szőlő, szamóca esetén 2–2,5 hektárt, de a nagy szántóföldi kultúrák esetében jóval meghaladja a 100 hektárt.

A kárpátaljai gazdák kalászosokból az átlagosnál valamivel gyengébb hozamokra számítanak
Érdekes adalék, hogy Ukrajnában a mezőgazdaság hitelezésével foglalkozó bankok 500 hektár alatt nem adnak hitelt, mert szerintük bizonytalan a megtérülése. Tehát ők is számolnak az optimális birtokmérettel. Úgy tűnik, hogy a gazdálkodni szándékozók ennek az optimálisnak tekintett birtokméretnek a megteremtésére törekszenek itt Kárpátalján is, figyelembe véve az ágazati sajátosságokat. Emellett megfigyelhető a gazdatársadalom elöregedése. A generációváltás sajnos nehezen megy végbe vidékünkön.

Mennyire hatékonyak a magyar állam által támogatott pályázatok?

– A 2016-ban megjelent, Egán Ede nevével fémjelzett mezőgazdasági pályázatok, jelentős mértékben elősegítették a kárpátaljai magyar gazdák jövedelmező gazdálkodását. Elsősorban a vidékünkön hagyományosan jól prosperáló hajtatásos kertészet további terjedését, valamint különféle gyümölcsfélék nagy területen való telepítését és feldolgozását lendítette előre.

Mindinkább nyilvánvalóvá válik: Kárpátalja alföldi részének természetföldrajzi adottságait kihasználva vidékünk gazdái leginkább a kertészkedésben látják a jövőjüket.

Csöppet sem véletlen, hogy leginkább ezt támogatják a mezőgazdasági pályázatok.

A több lábon állás korunk parancsa, emlegetjük gyakran. Mit jelent ez mostanság a gyakorlatban?

– Egy gazdaság nálunk akkor tud szembenézni a kihívásokkal, ha több lábon áll. Megmutatta ezt az idei járványhelyzet is, amikor a drága pénzen megtermelt korai primőröket majdhogynem ingyen kellett elkótyavetyélni a felvevőpiacok bezárulása miatt. A mezőgazdasági munkálatokat szerencsére el lehetett végezni, és a szántóföldi kultúrák terméséből remélhetőleg túl tudjuk élni ezt a minden szempontból extrém évet. Egyébként májustól a zöldségek és gyümölcsök piaci elhelyezése sokat javult.

2021. július 1-jén Ukrajna megnyitja földpiacát. Mire kell felkészülni a kárpátaljai magyar gazdatársadalomnak addigra?

– Ez év tavaszán reprezentatív felmérést végeztünk a kárpátaljai magyar lakosság körében a földpiaci moratórium megszűnésére való felkészülés elősegítése érdekében. A becsült kárpátaljai magyar vidéki háztartások 46 százalékát értük el. Az adatok feldolgozása és értelmezése folyamatban van. Annyi mindenesetre már tisztán látszik, hogy az úgymond optimális birtokméret kialakításának akadálya nincs, mert lesz elegendő kínálat a földpiacon, és vásárlási hajlandóság is mutatkozik. Persze az árak megítélésében egyelőre jelentős eltérés mutatkozik a vásárlók és eladók között.

Aki eladná a földjét, az 2–3 ezer dollárt tartana reálisnak, aki vásárolna, az inkább csak 1000–1300 dollárt kínálna 1 hektár földért.

A földpiac tényleges beindulása majd eldönti, hogy mennyire megalapozottak a várakozások. Mindenesetre nyomatékosan felhívjuk a potenciális eladók figyelmét, hogy csak rendezett dokumentumokkal lehet megvalósítani az ügyletet. Tudomásunk van róla, hogy az Országgyűlés előtt van több törvénytervezet, amelyekkel a mintegy 10,6 millió hektárnyi állami föld helyzetét rendeznék Ukrajnában. Ilyen területek bőségesen találhatók vidékünkön is. A törvényhozók szándéka szerint ezeket a földeket részben vagy egészében mezőgazdasági üzemek valamikori dolgozói és az ezeken a területen található szociális intézmények munkatársai között osztanák ki.

Úgy hírlik, hogy járnak már a „táskás emberek”, akik potom pénzért vásárolják fel a jogosultságokat. Minden fórumon felhívjuk rá az érintettek figyelmet, hogy ne kótyavetyéljék el a jogosultságukat.

Egy személy birtokában legfeljebb 100 hektár lehet, ezt kimondja a földtörvény. A valóságban mindez valószínűleg másként fest.

– A 2021. július 1-jén életbe lépő földtörvény szerint csak magánszemély vásárolhat termőföldet, maximum 100 hektár terjedelemben, és csak átutalással. Külföldiek egyelőre semmilyen formában nem léphetnek be a földpiacra. Gazdáink számára fontos tudnivaló, hogy bérbe adott földet is el lehet adni – de a bérletet felbontani nem lehet, hanem jelezni kell a bérbe vevőnek a tulajdonosváltást.

Egy hektár termőföld ára a törvény alapján nem lehet kisebb, mint az adott régióra megállapított normatív ár, ami Kárpátalján valamivel több, mint 1000 dollárnak megfelelő hrivnya.

Alapítványunk szakértői próbálták megbecsülni, mennyi lehet 1 hektár termőföld ára Kárpátalja magyarlakta vidékén, és a hozamszámítások alapján ez 1200–1300 dollár körül mozog, amit a piac nyilván akár lefelé, akár felfelé korrigálhat. Jogi személyeknek 2024. január elsejétől 10 ezer hektár birtoklása válik lehetővé. Ami a jogi személyeket illeti, a földpiacra ők csak 2024-ben léphetnek be. Jellemző módon a törvény első olvasatában a cégek, kft.-k stb. (jogi személyek) még maximum 224 ezer hektár földet birtokolhattak volna. Az lakosság óriási fölháborodását követően elfogadott földtörvény értelmében ez 10 ezer hektárra csökkent. A jogi személyek megjelenése a földpiacon várhatóan árfelhajtó hatással lesz. Ma az a bevett gyakorlat, hogy helybéli bérlő gazdával többnyire nem kötnek hivatalos szerződést a földtulajdonosok, csak szóban egyeznek meg. Ebből következik, hogy a bérbeadó bármikor visszaveheti a földet. Ebben a helyzetben a bérlők nem szívesen költenek a bérelt parcella termőképességének fenntartására.

Mi a megoldás? Hasznosabb lenne, ha a két fél legalább 10 évre szóló szerződést kötne – a törvényes követelményeknek megfelelően. Így a bérlő is és a bérbeadó is védve lenne, még az előbbiekben említett negatív tényezőkkel szemben is.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Trelleborg csapat nyerte meg a Farming Simulator Liga döntőjét

A gamer óriások a Grimme csapatot győzték le a 30.000 eurós díjért. A Corteva Agriscience örömmel jelenti be, hogy a Trelleborg csapat nyerte a Farming Simulator Liga döntőjét.

A Szilvásváradi pisztránggal bővült a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek köre

Az Európai Bizottság első alkalommal részesített oltalomban egy magyar édesvízi hal elnevezést. A Szilvásváradi pisztráng oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzését tanúsító oklevelet Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos adta át Nagy István agrárminiszternek a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szeptember 21-i brüsszeli ülése előtt.

Továbbra is középpontban az élelmiszerlánc-biztonság

2020. október 1-jétől az Agrárminisztérium szervezetében, közvetlen miniszteri irányítás alá kerül az országos főállatorvos, és így a teljes élelmiszerlánc-felügyelet. A szervezeti változás hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon még hangsúlyosabbá váljon ez a lakosság és a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó terület.

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

A baromfiágazat fejlődésének fenntartásához beruházások kellenek

A baromfiágazat fejlődését méltatta, és a további bővüléshez szükséges fejlesztésekről is beszélt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Innosped Kft. 860 millió forintból létrehozott baromfitartó telepének átadásán.

Megfontolatlan támogatásmódosítás

A szlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari önkormányzatok tanácsa nagy felháborodással fogadta a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium javaslatát, miszerint az ágazat támogatásait az első pillérből a másodikba csoportosítanák át.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáért folytatódik a földértékesítési program

2020. szeptember 21-én indul a földértékesítési program harmadik üteme. Az Agrárminisztérium célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása. A több mint 6300 db ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton, egészen október 21-ig.

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.