Back to top

Ahol még ma is a népviselet a munkaruha

Puszta, délibáb, pásztorok, ötös fogatban vágtázó paripák hátán állva ostorát pattogtató csikós. Legyintünk, mert már látjuk is magunk előtt a talán sosem volt Hortobágy német turistáknak évtizedekkel ezelőtt rajzolt illúzióját. Nos, valóban volt ilyen is a Hortobágy, ám napjaikban teljesen mást kínál és főként azoknak, akik nem csak a turistaáradat idején időznek e tájban.

Fotó: BNE
A Hortobágyon nem csak pásztorünnepekkor találkozhatunk viseletbe öltözött csikósokkal, gulyásokkal, juhászokkal, hanem a hétköznapokon is.  Büszkén öltik magukra nap-mint nap a hagyományos viseletet, sőt a cifraszűr is előkerül ünnepnapokon. Mint ahogyan egy évszázaddal ezelőtt, napjainkban is van hétköznapi és ünnepekre való ruhájuk a pásztoroknak, és a kalapjukról se hiányzik a daru-, vagy túzoktoll.

Mint mondják, e vidéken napjainkban nem felidézik a hagyományt, hanem életük mindennapi valósága.

Minderről a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.  ügyvezetőjével, Medgyesi Gergellyel és a szürkemarha-gulya bikapásztorával, Máté Csabával beszélgettünk a gulya előtt. Ők a mi fogadásunkra öltötték magukra az ünnepi pásztorviseletet.

MMG - Ilyen a hortobágyi pásztorviselet

A magyar paraszti férfiviseleteket legtovább és legváltozatosabb formában a Hortobágy környékén dolgozó pásztorok őrizték meg. Ennek oka lehetett, hogy a pásztorok viseletükkel is mutatták, hogy szakmájuk a földműves parasztétól magasabbra becsült.

A hortobágyi pásztorviselet 18-19. században alakult ki a ma is látható formájúra.

A gulyások és a csikósok kalapja fekete lószőrből font, ujjnyi szélességű, díszes rézcsattal ellátott szalaggal volt díszítve, a szalag mellé balról daru- vagy túzok-tollat tűztek. A gulyások és csikósok a szűr és bunda alatt télen csípőig érő 1–3 soros ezüst vagy cifra óngombokkal díszített, ujjast vagy bélelt mellényt, lajbit és a csizmaszárhoz térd alatt lekötött vastag vászongatyát hordtak. juhászok és a kondások prémes juhbőrből készült, mellest bekecset és derékban vágott ködmönt viseltek. hortobágyi pásztorviselet kiegészítő része volt a kondásoknál az enyhén meggörbített, mellmagasságig érő kondásbot, a juhászoknál a szemmagasságnyi, díszes csörgővel ellátott rézkampós, a gulyásoknál a bunkós tölgyfa bot, csikósoknál a cifrán kivert nyelű, szíjból font karikás ostor. A pásztorok a bicskájuk nyelét napjainkban is saját maguk díszítik faragásokkal.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A faforgács illata

A fafaragás nem más, mint képzelet, érzék és ügyes szerszámhasználat együttes végkifejlete. Mesterfokú elsajátításához sok éves gyakorlatra van szükség, és minden alkotás újabb ismeretekkel gazdagít. Kiss István immár 20 éve dolgozik fával egri műhelyében, és mai is szenvedéllyel űzi eme ősi, nemes mesterséget.

Bugac csodái

A nyaralás vagy a hétvégi kiruccanások tervezésekor az idén talán az eddiginél is többen nézegetik Magyarország térképét. Lapozgatják az útikönyveket, böngészik az internetet a hosszú, kényszerű bezártság után. Számtalan szebbnél szebb természeti látnivaló, építészeti és kulturális kincs felfedezése közül választhatnak.

Az agrárium szereplőire mindig lehet számítani

Sok minden leállt az országban a járványhelyzet miatt, de azok, akik az ország mindennapi élelmét állítják elő, nem állhattak le; az agrárium szereplőire mindig lehet számítani - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a 24. gulyásverseny és pásztortalálkozó ünnepi megnyitóján.

Állatjóléti rendszer bevezetését tervezi az EU

Az EU egészére kiterjedő állatjóléti rendszer kidolgozásának szükségessége vetődött föl az uniós agrár miniszterek múlt heti informális ülésén. A tervezett rendszer kiterjed az állatok tartására, szállításra, sőt a vágás körülményeire is.

Puli: csintalan és mindenről van véleményé

A puli világszerte az egyik legismertebb magyar kutyafajta. Ősi változata pásztorkodó elődeinkkel került a Kárpát-medencébe. A fajta nevét a terelés módjára vezetik vissza: a puli szó a sumer nyelven „támadva terelőt” jelent.

Kelendő a juhtej - az adottságok és a piac a döntő

Korábban szarvasmarhával és lóval foglalkoztak, de az adottságok miatt végül a juh és kecske mellett állapodtak meg a Pápához közeli Bakonyjákó Járiföld tejtermelő gazdaságban. Hűvös, nádfedeles hodályokban 1100 juh, köztük 350 fajtatiszta törzskönyvezett lacune, valamint 50 százalék feletti génhányadú és 300 fajtatiszta alpesi kecske él.

Juhágazat: innováció a Debreceni Egyetemen

Az állatok szaporításának biotechnológiája az 1980-as években élte először aranykorát. A világban azóta is töretlen a fejlődés. Ezzel szemben nálunk, főként a kiskérődzőknél, 1990 után megtört a lendület, de hitelesebb, ha azt mondjuk, eljelentéktelenedett a módszer. Pedig az előnye és a haszna elvitathatatlan, ugyanakkor a juhágazatban jelenleg csak 20–25 helyen foglalkoznak inszeminálással.

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.