Back to top

Magyarország természeti öröksége Európában is egyedülálló

Egyre nagyobb a társadalmi igény hazánk természeti kincseinek bemutatására és a szemléletformálásra - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Harkály Ház látogató- és oktatóközpont átadási ünnepségén, szerdán, Mátrafüreden.

Fotó: Fekete István
A rendezvényen az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk területének nemzetközi viszonylatban is jelentős része, mintegy tíz százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt. Hangsúlyozta:

a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot (BNPI) is egyre több érdeklődő keresi fel évente, míg 2010-ben 96 ezer regisztrált látogatót fogadtak,

addig tavaly már több mint 230 ezer érdeklődő érkezett. A hazánkban nyilvántartott 700 ökoturisztikai, környezeti nevelési tevékenységet végző létesítmények mintegy fele, részben vagy teljes egészében valamely nemzeti park fenntartásában áll. Így elmondható, hogy az igazgatóságok hazánkban az ökoturizmus legnagyobb letéteményesei. Kifejtette: a kormányzati és az európai uniós források segítségével 2014 és 2020 között 38 milliárd forintot fordítottak természetvédelemre a nemzeti parkok, ennek köszönhetően pedig csaknem száz projekt segítségével százezer hektáron javult a természeti környezet állapota. Rácz András kiemelte: meg kell ismertetni és szerettetni a környezeti értékeket és élővilágot a gyerekekkel, illetve a felnőttekkel egyaránt, mert így a nemzeti identitást is erősíthetjük. A nemzeti parkjaink kiemelt szerepet töltenek be abban is, hogy a pihenni vágyók itthon biztonságosan és megfizethető áron nyaralhassanak – emlékeztetett az államtitkár.

Fotó: Fekete István

A rendezvényen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója arról beszélt, hogy a fejlesztés rávilágít azokra a célokra és tevékenységekre, amelyeket a mindennapokban végeznek a munkatársak. Rónai Kálmánné szerint a térségben található egyedülálló, változatos fajokat kötelességünk fenntartani és megőrizni, mert ezek az élőlények a Mátra biológiai sokféleségét képezik.

A Harkály Ház látogató- és oktatóközpont fejlesztésének fő célkitűzése a tájegység természeti értékeinek, védett és Natura 2000 területeinek, élőhelyeinek, növény- és állatfajainak a bemutatása.

Fotó: Fekete István
A létesítményben található beltéri állandó tárlat a vulkanikus felépítésű Mátra természeti és kultúrtörténeti értékeit ismerteti meg a látogatókkal. A kiállítótérben statikus, látványt bemutató eszközökként makettek, terepasztalok, dioráma és modellek állnak a vendégek rendelkezésére. Interaktív eszközökkel pedig feladatlapok, kreatív installációk, multimédiás tartalmak, érintőképernyős terminálok is bővítik a kínálatot. A beltéri állandó kiállítás mellett a projekt keretében megvalósult a Cincér tanösvény, mely az új épület udvaráról a Sás-tó irányába vezet. Egy másik tanösvényt, a Sár-hegyit pedig felújították és meghosszabbították. A projekt összesen több mint 332 millió forintból valósult meg.

Forrás: 
AM sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáért folytatódik a földértékesítési program

2020. szeptember 21-én indul a földértékesítési program harmadik üteme. Az Agrárminisztérium célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása. A több mint 6300 db ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton, egészen október 21-ig.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.