A megfigyelés és óvás a bokrokra vonatkozik, mert a Magyar Rádió Pagodájában és a Fővárosi Állat- és Növénykertben a törzses fügék jól bírják a hazai teleket. Sőt! Becsehelyen már üzemi fügeültetvény létesült, Keszthelyen pedig Szabó István botanikaprofesszor füge génbankot tart fenn.
Rapaics Raimund írásaiban foglalkozott a füge honossága kérdésével, amit még mindig nem lehet lezárni, pedig már Winterl (1788), majd Sadler (1825) említik a budai kertek fügebokrait.
Inkább a török időket vélik a meghonosodás időszakának, mert Kerner (1850) és Borbás (1879) is a törökpirosító vagy szíriai rutafű (Peganum harmala) lelőhelyével kapcsolták össze. Bár bizonyos mértékig cáfolhatja ezt, hogy épp a török hódoltság korában kezdődött el egy hosszabb lehűlési időszak.
Magyarország kultúrflórája egyik füzete foglalkozott a fajtákkal is. Jeszenszky Árpád 125 tájfajtát gyűjtött össze, amelyeknek a legjavát Szabó István gondozza azóta. Sokfelé az országban nemcsak kertekben, hanem szőlőhegyeken is találkozhatunk fügebokrokkal, fácskákkal.
Újabb adat, hogy a fügedarázs is meghonosodott, vagyis a török fügefajták tartós megjelenése sem lehetetlen, amennyiben a mostani felmelegedés tartós lesz.
Mégis termett
Összegezve a házikerti fügékkel kapcsolatos tapasztalatokat, 2020 tavaszára a fügebokrok megtréfáltak bennünket, mert nem mutattak nekünk fügét. De nemcsak a takarás szükségessége, hanem a füge termésképzési sajátságai miatt is érdekességekre figyelhettünk fel.
Takarás nélkül korán megjelentek a termővesszők csúcsrügyei melletti serlegvirágzatok, de termés elvétve lett belőlük. Hogy gyümölccsé alakulnak-e, az a fügedarazsak életrevalóságától függ. Az első virágzatokból a ceglédi kerti bokor már kilenc érett fügét adott. A serleg alakú virágzatok piciny nyílásán e hasznos rovarfaj befér, végigjárja a hím és női virágocskákat, de az édes nedűtől elnehezülve, temetője lesz a gyümölcsben. Nem kell keresni a magvas fügékben – a török fajtákban sem, mert oly piciny, hogy éréskor már észre sem vehető.
Akkor már a fügedarazsakra nincs szükség, mert megtermékenyülés nélkül, ún. partenokarp módon fejlődik (húsosodik) a virágzati serleg, majd miután megvastagodott, édesedik is. Ha a szeszélyes időjárás megengedi, lesz még harmadik stádiumú termés is. Ez azonban elmarad a középső szakasz hozamától.
Könnyítve a „fügetudományt”, zöld, sárga és lila húsú fajtákat különítünk el; továbbá a friss fogyasztásra, illetve aszalni való fügékre csoportosíthatjuk a fajtákat. Nagy a Ficus nemzetség, egy angol monográfiában 870 faját írták le, közülük 300-340 gyümölcsét fogyasztják is – emberek és ínyenc állatok egyaránt.
Használati értéke
A fügebarát háziasszonyoknak tudom ajánlani a következő receptet. Az éretlen és nagyjából kifejlődött fügét is becsüljék meg. Ugyanis ha az 1. vagy a 3. stádiumú fügék fejlődése megáll, de nem hullanak le, érdemes összegyűjteni azokat (pl. fagyok előtt) és ecetes cukros lében 4-6 alkalommal – szakaszosan főzni.
Mindezt a tudományt egy kedves török kolléganőmtől lestem el a Cukurova Egyetemen, Adanában.
Még van más javaslatom is. Nem jó csupasz bőrünknek az érintkezés a fügelevéllel, ugyanis a ficin kellemetlen viszketést okozhat. Talán ez a legjobb bizonyíték, hogy az édenből való kiűzetés után öltözetnek nem használták a leveleket őseink. A félérett gyümölcsök pedig kiváló gyulladáscsökkentők, Elizeus próféta gyógyításra (gennyes sebek kitisztulására) használta. A vad füge is fogyasztható, éretten Keresztelő János tápláléka volt a sivatagban.
A füge igazi kultúrnövényünk, a Kárpát-medencei megjelenésének ideje még tudományosan nem tisztázott, de hogy most jól érzi magát itt Cegléden is, bizonyítható. A Borz utcai matuzsálemi korú védett bokor már százéves. A budai, Balaton-vidéki és dél-dunántúli példányokkal együtt kíméletet és gondoskodást érdemel; a becsehelyi fügeültetvényből pedig további tapasztalatok származhatnak.
