Back to top

Csányi Sándor: 30–50 mintagazdaságra lenne szükség a magyar agráriumban

Termelési oldalról kevésbé rázta meg a magyar agráriumot a koronavírus-járvány, piaci oldalról azonban komoly hatások jelentkeztek – mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Bonafarm Csoport tulajdonosa Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének, akivel a Szóvetés című podcast-sorozat keretében beszélgetett.

A koronavírus hatásai mellett szóba kerültek a mintagazdaságok, az Európai Unió Biodiverzitás Stratégiája, valamint az agrárium kilátásai.

Csányi Sándor kifejtette: az agráriumot termelési oldalról kevésbé rázta meg a koronavírus-járvány. A munkálatok nagy része a szabad levegőn zajlik, így védettebbek voltak a munkavállalók, inkább az élelmiszeripari üzemekben – ahol zárt térben, esetenként alacsony hőmérsékletben, egymáshoz közel dolgoznak a munkavállalók – volt ok az aggodalomra. A biztonsági intézkedéseknek köszönhetően azonban nem volt tömeges megbetegedés az üzemekben, szemben több más országgal.

Piaci oldalról ugyanakkor komoly hatások jelentkeztek, különösen a HoReCa szektorba beszállító termelőknél, illetve ki kellett szolgálni a járvány első heteiben a tartós élelmiszerek elraktározása miatt ugrásszerűen megnőtt keresletet is.

Összességében az agrár-élelmiszeripar a többi ágazathoz képest szerencsésebben jött ki a válságból – emelte ki Csányi Sándor.

A koronavírus és az ASP összezavarta a piacot

Az input anyagokkal kapcsolatban elmondta: a Bonafarm szerencsés helyzetben van, mert úgy a sertés, mint a tej esetében nagy mennyiségben saját integrációban termeltetik meg az alapanyagot. A válság azonban Csányi Sándor szerint rámutatott: fontos, hogy megfelelő integrációk és hosszú távú elkötelezettségek legyenek a termékpályák különböző szereplői között, és nemcsak a klasszikus alapanyagok tekintetében.

Csányi Sándor kitért arra is, hogy a koronavírus és az afrikai sertéspestis (ASP) teljesen összezavarta a piacot.

Az emelkedő sertésárak miatt a sertéstenyésztőknek jó éve volt, de ez már nem mondható el a húsipari szereplőkről, hiszen az élő sertések árának drágulása csak alig tudott megjelenni a termelői és fogyasztói árakban, és közben a forint is gyengült. Vannak arra utaló jelek, hogy kezd normalizálódni a piac – mondta, de sok függ attól, hogy a Németországban megtermelődött többletet hogyan „vezetik le”.

Az integráció fontosságára visszatérve azt mondta: mintagazdaságokra, integrátorokra szükség van a magyar mezőgazdaságban.

Nyugat-Európában már 200 évvel ezelőtt is szerveződtek szövetkezeti alapon olyan láncok, ahol a szövetkezetek élelmiszeripari üzemeket birtokoltak. Ma ez inkább fordított formában valósul meg: az élelmiszeripari szereplők építik ki a saját beszállítói, termelési láncukat az alapanyag biztosítása érdekében. Ez utóbbi talán gyorsabban és szervezettebben tud megvalósulni, de Csányi Sándor szerint mindkét út járható. Az integrációk azért is fontosak, mert megváltozott a kereskedelem szervezete: napjainkban az élelmiszerek 90 százalékát a korábbiakkal ellentétben nem kisboltokban, hanem áruházláncokban értékesítik, amelyek igénylik a biztos mennyiséget és az állandó minőséget.

A láncokban nem helyi termelők vetélkednek, hanem a magyar áruk versenyeznek az import termékekkel, ezért Csányi Sándor szerint csak úgy lehetünk versenyképesek, ha az egész lánc – az alapanyag-termeléstől az élelmiszer-előállításig – nagyon hatékony.

Ebben egy komoly tudással rendelkező integrátor tud segíteni a termelőnek, mert folyamatosan követi a technológiai változásokat, újításokat. Az együttműködés, a hosszú távú elköteleződés minden szereplőnek biztonságot ad – emelte ki.

Az integráció nem gyarmatosítás

Csányi Sándor szerint legalább 30–50 mintagazdaságra lenne szükség az országban, amelyek összefogják a termelői csoportokat, mivel „ma már egy komoly élelmiszerkereskedő megköveteli, és biztosítva látni szeretné, hogy a földtől a polcig honnan jött az az élelmiszer, milyen alapanyagból és hogyan készült”.

Hangsúlyozta: az integráció nem „gyarmatosítás”: a kisgazdaságoknak tudástranszfert és biztos piacot jelent.

Hozzátette: az integráció elősegítése, támogatása nem azt jelenti, hogy nincs szükség kistermelőkre, mert lehetnek olyan speciális termékek, olyan térségek, ahol egy-egy kistermelő jól tud boldogulni, de aki a nagy láncokba akar beszállítani és tömegterméket állít elő, az biztonsággal csak akkor tud létezni, ha integrációban működik.

Azzal kapcsolatban, hogy legfeljebb 50 évben állapították meg a mintagazdaságok által bérelt állami földek használati idejét, Csányi Sándor elmondta: a 20 évnél hosszabb hosszú távú földbérletet a beruházás megtérülése indokolja, komoly, több mint 10 év alatt megtérülő, az agrárinfrastruktúrát érintő beruházásba (például öntözésfejlesztésbe, valódi precíziós gazdálkodásba) csak így lehet belefogni. Akik állattenyésztést is folytatnak, vagy hajlandók jelentős öntözési beruházást végrehajtani, ott is meg lehetne növelni a 20 évet – válaszolta Csányi Sándor Győrffy Balázs azon felvetésére, hogy más tevékenységek, beruházások esetén is megfontolandónak tartja-e ezt.

Fűnyíróelv működik

A beszélgetésben szóba került az EU Termőföldtől az Asztalig és Biodiverzitás Stratégiája, amellyel kapcsolatban Csányi Sándor kifejtette: az a legfőbb probléma, hogy fűnyíróelv szerint fogalmaz meg célkitűzéseket. Például azt, hogy

50 százalékkal kell csökkenteni a felhasznált növényvédő szerek mennyiségét, miközben például Hollandiában hektáronként háromszor annyit juttatnak ki, mint hazánkban.

Az elnök-vezérigazgató szerint, aki Magyarországon hatékonyan tud élelmiszert előállítani és az élelmiszeriparban korszerű technológiát alkalmaz, az előbb-utóbb jól jár. A világban ugyanolyan forradalom zajlik, mint az 1970-es években, amikor az iparszerű termelés elkezdődött. Most itt a precíziós gazdálkodás, a robotizáció, a digitalizáció, valamint az öntözés is alapkérdés a jövő szempontjából – mondta Csányi Sándor.

 

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy csónak, egy ember

A koronavírusnak semmi sem szent. Amire lehet, arra „ráteszi a kezét”. A kormány eközben a járás megfékezéséért minden lehetséges eszközzel fellép, ami egyebek mellett a kijárási és más korlátozásokban testesül meg. A sportvadászok területre járásának korlátozása utána a horgászokat is elérték a szigorítások, melyekről a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) is beszámolt.

Borlovagok bíráltak a Küküllő mentén

Az első ízben megszervezett Borászok Borásza kitüntető címet a kelementelki Orbán Mihály vehette át a közelmúltban. A járványügyi szigorítások és óvintézkedések miatt a Kis-Küküllő menti két borlovagrend borászainak szűkebb körű versenyét tartották Balavásáron.

A lezárások miatt összeomolhat a bécsi nagybani piac

Bizonyos termékek kereslete 70-80 százalékkal visszaesett, mivel a nagykereskedelmi szolgáltatók többsége beszállítóként a helyi szállodaiparban és közétkeztetésben is érdekelt, megrendeléseik nagy részét elvesztették.

Nem veszélyeztetik a hazai fenyőfa értékesítést a korlátozó intézkedések

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete a fenyőfa értékesítést érintő esetleges korlátozó intézkedések körüli bizonytalanságok miatt levélben fordult az Agrárminisztériumhoz.

„Jobbak lehetünk, mint a versenytárs” - Interjú az EXIM elnök-vezérigazgatójával

Komoly zuhanást élt meg a világkereskedelem az idei évben, de fontos különbség a mostani helyzet és a 2008-as válság között, hogy ma meglehetősen nagy mennyiségű forrás áll rendelkezésre, ráadásul kedvező feltételek mellett – mondta el lapunknak Jákli Gergely. Az EXIM elnök-vezérigazgatója értékelte a tavasszal bejelentett Kárenyhítő csomag eddigi eredményeit.

Agrometeorológia - Nyugalomba vonuló vegetáció

Az ősz végéhez közeledve a vegetációnak az eddig még aktív része is egyre inkább téli nyugalomba vonul. Az elmúlt napokban kialakult erősebb fagyok, a napközben is nulla Celsius-fok körül alakuló hőmérséklet mind ezt erősíti. A szürke, ködös napok után a folytatásban lehűlés várható, sokfelé erősebb éjszakai fagyokkal, és szombattól helyenként már hó is hullhat.

Honnan érkeztek Kínába a koronavírusos hústermékek?

Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke biztos abban, hogy az országból exportált húskészítményeiken nem volt jelen koronavírus, közölte azt követően, hogy a kínai kormány bejelentette, hogy fagyasztott marha készítményeken felfedezték a vírus jelenlétét.

Az emberek 8,9%-a éhezik és ez az arány folyamatosan növekszik

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) sürgeti a világ 20 legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportot (G20), hogy a vírus időszak alatt is juttassanak elegendő élelmiszert a rászorulóknak.

A Kárpátok összekötik a térség népeit

A Kárpátok vonulata fizikailag és lelkileg is összeköt bennünket – hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény 6. konferenciáján.

Kínai tulajdonba került a Rabe

A patinás német talajművelőgép-gyártót, a Rabe-t (korábbi nevén Rabewerk) – amely hazánkban is jól ismert minőségi talajművelő gépeiről, és legutóbb a francia Gregoire Besson tulajdonában volt –, az elmúlt év végén felszámolták, és már akkor felmerült annak a lehetősége, hogy egy kínai vevő képes lesz megmenteni.