Back to top

Növekvő csapadékhajlam

Az elmúlt napokban az ország nyugati kétharmadán öntözték többfelé záporok a földeket, majd a hét második felétől keleten is több lesz a felhő, ide is átterjed a csapadék, ami kapás növényeink fejlődése szempontjából ideális, ugyanakkor a nedvesebb időben bizonyos növényi kórokozók fertőzésveszélye is megnő. A hőmérséklet is visszaesik néhány fokkal, a legtöbb helyen megszűnik a kánikula.

A mögöttünk álló egy hétben főként a Dunától nyugatra és a középső országrész északi részén alakultak ki záporok, zivatarok, melyekből többnyire 1 és 10 mm közötti mennyiség hullott, de lokálisan előfordultak 20 mm-nél nagyobb mennyiséget adó záporok is.

A délnyugati tájakon, a Kisalföld és az Alföld jelentős részén valamint az Északi-középhegység keleti felén egyáltalán nem esett. A keleti határszélen a múlt hét első felében sem volt számottevő eső, így ott a talaj felszín közeli rétege is szárazzá vált, míg máshol jellemzően jók a legfelső réteg nedvességviszonyai.

A felső egy méteres réteget tekintve már többfelé, főként az augusztus elejéig szárazabb területeken a növények számára hasznosítható vízmennyiség 50%-át sem éri el a nedvességtartalom.

Az idei nyár eddig leghosszabb kánikulai meleg periódusa áll mögöttünk. A legmelegebb órák hőmérséklete 30 fok fölött alakult, kedden és szerdán a felhősebb nyugati tájakon volt ennél kissé kevésbé meleg.

A kukorica és a napraforgó jellemzően már elvirágzott, előbbi a tejes érés, egyre többfelé a viaszérés, utóbbi a citromérés fenológiai fázisában jár. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot (júliusban és augusztusban is 100-100 mm lenne az ideális a kukorica számára), így igazán jó termésben lehet bízni.

A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein időszakos vízborítás károsította a növényeket.

A sokáig szárazabb dunántúli területeken is sokat fejlődtek a növények, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható.

Az aratás után a csapadékos időben sokfelé elszaporodtak a gyomok, zöldellnek táblák. Ilyenkor a tarló elmunkálása, a talaj fölső rétegének fellazítása csökkenti a párolgást, a nedvesség így megőrződik a talajban.

Az előttünk álló egy hétben változékonyabbra, nedvesebbre fordul időjárásunk, de a többször erősen megnövekvő gomoly- és fátyolfelhők mellett napos időszakok is lesznek.

Csütörtök estétől nyugat felől egyre többfelé kell záporok, zivatarok kialakulására számítani, melyek pénteken főként a Dunántúlon és a déli országrészben, szombaton országszerte többfelé várhatók. Vasárnap átmenetileg csökken a csapadékhajlam, csak elszórtan alakulnak ki záporok, zivatarok, majd hétfőn főként északkeleten.

Kedden ismét sokfelé öntöznek majd záporok. Összességében területi átlagban 20-40 mm közötti mennyiség valószínű a jövő hét közepéig, de területileg nagy különbségek lehetnek. Az ország nagy részén a talajok nedvességtartalmának növekedése lesz a jellemző. A hőmérséklet már péntektől visszaesik néhány fokot, a legmelegebb órákban többnyire 25 és 30 fok között alakul, csak kevés helyen melegszik 30 fok fölé a levegő a jövő hét közepéig.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Napelemek a termőföldeken: Kettős földhasznosítás

A termőföld felelős és fenntartható hasznosításának egyik, az éghajlatváltozás elleni intézkedésekkel is összhangban lévő módja a napelemrendszerek telepítése.

Értéktőzsde: Emelkedő gabonaárak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a március 31. és április 8. közötti tőzsdenapokon a takarmánykukorica (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica) májusi jegyzése 75 000, a november–decemberi 60 000 forint/tonna volt. A termény a júliusi tőzsdei elszámolóára 1300 forinttal 75 000, a 2022. márciusi 1500 forinttal 60 500 forint/tonnára csökkent.

Női gazdák Azerbajdzsánban

A nők 77 százaléka vidéken él Azerbajdzsánban és 32 százalékuk dolgozik a mezőgazdaságban, míg a férfiak között csak 24 százalék ez az arány. A nőknek azonban számos olyan kihívással kell szembenézniük, mint a nemek közötti bérszakadék, a többszörös munkaterhelés és a szociális szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférés. Összességében hat órát dolgoznak ingyen naponta, míg a férfiak csak kettőt.

Az amerikai szarvasmarhatartásban nagyban csökkent az üvegházhatású gázkibocsátás

A Colorado Állami Egyetemen végzett kutatások szerint a jobb földgazdálkodási gyakorlatok világszerte segíthetik az állattenyésztést az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében.

Jelentős károkat okoztak a fagyok a kajsziültetvényekben

Országszerte jelentős károkat okoztak a csonthéjasoknál – főképp a kajsziültetvényekben – a múlt heti fagyok, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A következő hetekben számos gyümölcsfaj virágzik, a gazdálkodók igyekeznek megóvni őket az időjárás viszontagságaitól, ugyanakkor bíznak abban, hogy nem tér vissza huzamosabb időre a fagyos idő.

A zöld forradalom után a köles forradalma

A köles, a csicseriborsó, a földimogyoró, a cirok és más hasonló „intelligens növények” jelenthetik a megoldást a vízhiányra, a termőtalajok amortizációjára, valamint az élelmiszerellátás válságára Indiában. Magas a tápértékük, alacsony a víz- és vegyszerigényük, mostohább éghajlaton is teremnek és sokoldalúan felhasználhatók.

Legeltetés és gyomirtás - gyomkezelés szarvasmarhákkal

Itt a tavasz, a hőmérséklet melegszik, a madarak csicseregnek,a tulipánok is virágzanak, viszont ezzel egyidőben a nemkívánatos gyomnövények is megjelentek. Hogyan hat ez a legeltetésre? Mire számítsanak a szarvasmarhatartók a gyomkezelési stratégia tervezésekor?

Nincs szó az egyetemek privatizációjáról

Történelmi léptékű és nemzetstratégiai jelentőségű a felsőoktatási modellváltás, aminek a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) lehet a zászlóshajója, mondta Stumpf István a Magyar Mezőgazdaságnak. A volt kancelláriaminiszter és alkotmánybíró február elseje óta felügyeli kormánybiztosként az egyetemek fenntartói reformját.

Termesszünk új fajtákat, vagy javítsuk a meglévőket?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.

Gabonaár-növekedés? Válságból az ember előre menekül

A 2020 novemberében indult gabonaár-növekedésnek köszönhetően azt mondhatjuk, arany korszakuk van a növénytermesztőknek, ám az állattenyésztők elgondolkodnak azon, hogy „állatbőrbe csomagolják-e” a 80 forintos kukoricát vagy inkább adják el. A hazai állattenyésztő gazdaságok ugyanis általában takarmánynövényeket is termesztenek.