Az őszi kalászosok termésátlaga nem érte el a tervezett 7,2 t/ha-t, és bár az aszály a tavaszi vetésű kultúrákat sem kímélte, a vetőmagnak való kukoricát öntözött táblákon termesztik, így még látnak esélyt a megfelelő termésre. A megalapozott becslésre azonban még legalább három hetet várni kell.
Olvasóink talán emlékeznek még erre a május 18-ai felvételre, amit egy olyan mezőhegyesi búzatáblán készítettünk, ahol tavaly öntözés nélkül termesztettek szóját. 
Ilyesmire 20 éve nem volt példa a ménesbirtokon.
Az okok ismertek: az egyértelműen a klímaváltozásnak köszönhető szélsőséges időjárás, amely úgy kezdődött, hogy március 9. és május 24. között, vagyis 75 napig nem volt számottevő csapadék Mezőhegyes környékén. Utána többször érkezett felhőszakadás, aminek következtében előfordult, hogy egyes táblákra egyetlen alkalommal több, mint 200 milliméter eső hullott, ami meg víznyomást és abból fakadó kipusztulást okozott az érintett terület jelentős részén.
Mindezek következtében nyáron 1361 hektáron takarítottak be őszi búzát, illetve július elsejére befejezték a francia Limagrainnek 570 hektáron termesztett búzavetőmag aratását, amit helyben, a ménesbirtokhoz tartozó vetőmagüzemben dolgoznak fel. A gazdaság ezen kívül 100 hektár tavaszi árpát és zabot termeszt a saját lovainak.
– Az időjárás hektikussága meglátszik a termésen. Kettészakadtak a hozamok, átlagos hozam tulajdonképpen nincs is. Az aszályos időjárásból fakadóan nagyon gyenge hektáronkénti termésátlagok is vannak: hármassal kezdődő tonnás, 4 tonnás átlagokat produkáló területek. Ugyanakkor egy-egy jobb elővetemény, illetve öntözött elővetemény után normális termés is lett. De a 7,2 tonnás átlagra vonatkozó tervünktől nagyon elmaradunk – mondta Isaszegi Norbert termelési igazgató az aratás utolsó napjainak egyikén.
A megtermett gabona minősége is nagy szélsőségek között mozog.
A fuzáriumfertőzöttségről elsőre pillantásra mondhatnák, hogy nem volt jellemző, de a laboratóriumi eredmények megérkezte előtt nem akartak jóslatokba bocsátkozni a növénytermesztési ágazat szakemberei.
A szakemberek szerint a napraforgót viselte meg a legjobban: egyharmada hiányos, illetve kettős kelésű, keletlen forgórészekkel, ami természetesen a termésre nézve is rossz kilátásokat jelent.
A szárazságnak egyedül az öntözött területek nem voltak kitéve, viszont a viharok azokban is okoztak kárt. A ménesbirtokon jelenleg 2350 hektár hibrid kukoricát és 300 hektár szóját öntöznek – igaz, utóbbit csak akkor, amikor a lineár öntözőberendezésnek két kukoricatábla között útba esik. A vetőmagtermelő területekből 2300 hektáron a Limagrain, 50 hektáron pedig a KITE számára állítanak elő hibridkukorica-vetőmagot.
Ez a növény a legfontosabb a ménesbirtok növénytermesztési ágazatában.
A termesztésében pedig a címerezés a legnagyobb munka.
– Ez a legfontosabb és arányaiban is a legnagyobb feladatunk, de talán az egész évben is, hiszen 2350 hektáron nagyon nehéz a címerezést jól összehangolni a többi művelettel, mert a terület nagysága és a minőségi elvárások is nagy kihívást jelentenek – hangsúlyozta Isaszegi Norbert.
– Mezőhegyesen évtizedekre visszanyúló hagyománya van a hibrid kukorica kézi művelésének. Jelenleg mintegy 300-320 fő vállal hibridkukorica-címerezést, ami nagyjából 650 hektárra elég. A címerezés klasszikusan úgy történik, hogy 2 hektáros kikarózott földdarabokat vállalnak el a helyiek: mezőhegyesiek, a cég dolgozói és mások a földek 15 kilométeres vonzáskörzetéből. Az az igazság, hogy mindig valamiféle gazdasági válság vagy nehezebb időszak dobja meg a vállalási kedvet. Tehát olyankor a mostaninál többet vállalnak el az emberek, olykor 1000 hektárnál többet is.
A címerezéshez a helyi munkavállalók mellé szintén nagyjából 350 erdélyi magyar szokott érkezni, akiket 2002 óta alkalmaz a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság erre a munkára. Mindemellett a gazdaság szakmai gyakorlatként címerezőtáborokat szervez az általa fenntartott Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium diákjainak is, aminek a keretében 50-60 fiatal segít be az anyanövények címereinek eltávolításába.
– Egy ilyen hibridkukorica-táblát 2 nap alatt kell lecímerezni, és a következő két hétben utócímerezni. Tehát ezt nem lehet jobbra-balra, előre-hátra tologatni, amikor emberünk van rá. Ez biológia: amikor odaérkezik a növény fenológiában, hogy elindulnak a folyamatok, jön az anyavirágzat, a bibe, akkor ezt a munkát el kell végezni, hogy megfelelő minőségű terméket tudjunk előállítani – válaszolta Isaszegi Norbert, amikor megkérdeztük, hogy miért van szükségük ennyi emberre.
A termelési igazgató szerint még legalább három hetet kell várni a termésbecsléssel, de a viharkárok miatt itt sem számítanak kiemelkedő termésátlagra, csak a minőségben bízhatnak.
Isaszegi Norbert zárásként azt mondta: „Remélem, ebben az évben is sikeres szezont tudhatunk majd magunk mögött, de ez csak ősszel, sőt, még inkább télen derül ki, amikor a vevő végzett a génállományig kiterjedő vizsgálatokkal, hogy megítélje, hogyan végeztük a munkánkat, és amikor kiderül, hogy nincs-e a termésben túl sok idegen vagy egyéb megtermékenyült szem. Csak ezután fizetik ki az vételárat. Úgyhogy most elvégezzük ezt a munkát, aminek az eredményét csak hónapok múltán fogjuk látni.
