Back to top

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Az Andreas Dahl svéd botanikusról elnevezett dáliák (Dahlia) Mexikóból származnak.

Eredeti termőhelyükön tavasztól őszig monszun uralkodik, majd ősszel beköszönt a szárazság, és a telet 15-20 °C-on, teljes szárazságban kell tölteniük. Gyökérzetük a jellegzetes gyökértől eltérően tartaléktápanyagot felhalmozó gumós (ko­loncos) gyökér, amely nemcsak a növény kedvezőtlen időszakokban való táplálásában, de továbbszaporításában is szerepet játszik.

Változatos virágtípusok

Virágaikban a rózsaszíntől kezdve a piroson, a mályván, a bíboron, a sárgán és a narancson át a pasztell-liláig és a krémszínig szinte bármilyen árnyalat megjelenhet, a virágméretet tekintve pedig ugyancsak óriási a változatosság az aprótól a tenyérnyiig. A dáliafajtákat jellegzetes virágtípusuk szerint csoportosítják. Vannak szellőrózsa-virágúak, mini és normál pomponok, labda, félkaktusz és kaktusz, valamint nagy és kis virágú úgynevezett dekoratív típusok.

A legszebben akkor nyílnak, ha a „fejük fölött mindig nap van”, tartják a kertészek, érzékeltetve a növény meleg- és fényigényét.

• Dekoratív: virágaik teltek, szirmaik szélesek, nagy és kis virágú fajták egyaránt tartoznak ide

• Kaktusz: virágaik teltek, szirmaik keskenyek, pödrött szélűek, hegyes végződésűek

• Félkaktusz: virágátmérőjük kisebb, szirmaik fele hosszúságúak, kifelé pödröttek

• Gömb: virágaik gömb alakot vesznek föl, teltek, szirmaik jellegzetesen begöngyölődnek

• Pompon: virágaik a gömbvirágúaknál kisebbek, még inkább gömböt formáznak, szirmaik a hosszuk mentén begöngyölődnek

Vágott virágnak így nevelik

A kertészetek fóliával takart növényházaiban a gumókat sűrűn egymás mellé, ágyrendszerbe ültetve hajtatják, a tápanyagot bőven adagolják. A kifejlődött 10-15 cm-es hajtásokat április közepétől május közepéig folyamatosan leválasztják és eldugványozzák. A növényházban éjjel 8-10 °C-ot tartanak, de napközben hagyják akár 30 fokra fölemelkedni. A gyökerek megjelenésekor híg tápoldattal öntöznek.

Három hét elteltével a már gyökeres növényeket a szabadba viszik edzetni, ám ha túl erős a nap, vízpermettel hűtik és óvják a leveleket a perzseléstől.

Szabadföldi kiültetésüket az utolsó fagyosszentek után kezdik meg. A dugványról nevelt állományok virágzása július végétől kezdődik. A szárakat bimbózzák, hogy szebb fejek képződjenek. A dália Magyarországon kedvelt növény, szeretik az emberek, és ha szép hosszú az ősz, nemcsak a temetők, de a lakások vázái is roskadozhatnak a virágtól.

Szaporítás a kertben

Leggyakrabban gumóról ültetik. A töveket 3-4 héttel a kihajtásuk után érdemes visszacsípni, hogy bokrosodjanak, és több virágszárat neveljenek. A fő- és oldalhajtásokon egyszerre sok bimbó képződik. Ha ezek egy részét eltávolítjuk, nagyobb méretű virágfejekre számíthatunk. A tövek gazdagon nyílnak, és virágszedés után megújulnak. Bőven juthat friss virág a kinti-benti asztalok vázáiba.

Károsítók

A vírusfertőzések és a levélfoltbetegségek általában a túl árnyékos és túl nedves helyre ültetett dáliákat támadják meg. Lisztharmat gyakran fordul elő, különösen esős nyarakon, nagy hőmérsékletingadozások esetén.

A vírus ellen, amely a növekedés visszamaradásában, sárgászöldes csíkozottságban, torzulásban jelentkezik, nincs orvosság.

A fertőzött növényeket azonnal el kell távolítani és a háztartási hulladékkal együtt megsemmisíteni. Komposztba ne kerüljenek. A csigák különösen szeretik a fiatal hajtásokat. A levéltetvek fellépése szintén gyakori, és szerepet játszanak a vírus terjesztésében. A pocok által megrágott gumó a teljes növény pusztulásához vezet.

Őszi gumófelszedés

A kerti talajban a dáliagumók októberben egy hét alatt többet nőnek, mint egész augusztusban. A rövid nappalt és a hűvösebbet érző növények már nem a virágképzésre, hanem a gumó növelésére fordítják energiájukat. Időjárástól függően október második felében, amikor véget ér a virágzás, elkezdődhet a gumók felszedése. E munkához a száraz idő az ideális, az megkönnyíti az egészséges téli tárolást is.

Az első fagyok előtt vágjuk le a szárakat a gyökérnyak fölött arasznyira, az új hajtások a gyökérnyakról fejlődnek majd ki a következő évben.

A talajból ásóvillával óvatosan kifordított gumókról a rátapadt földet rázzuk le. Szárítsuk őket a szárrésszel lefelé fordítva, hogy a víz kifolyjon, majd óvatosan, a gumó megsértése nélkül vágjuk le a csonkokat. Az így előkészített szaporítóanyagot sötét, szellős helyiségben, dobozban vagy faládában, épp csak nyirkos tőzeggel vagy homokkal fedve, 4-8 °C közötti hőmérsékleten tároljuk télen. A következő évben a fagyveszély elmúltával ültethetjük a húsos, feszes, egészséges gumókat.

Kiváló balkonnövények

A dáliák nemcsak a virágágyak díszei lehetnek, cserépbe, dézsákba, balkonládákba is ültethetők. Az ilyen típusú „cserepes” fajták felhasználhatók önmagukban is, de más, hasonlóan hosszan nyíló balkonfajokkal mutatós vegyes összeültetések is készíthetők.

Az ültetőedénynek elég nagynak kell lennie, hogy a gumó kényelmesen elférjen. Ideális, ha a cserép fölső átmérője fele a növény magasságának, például a 40 centiméter magas fajták kerüljenek 20-as cserepekbe. Az ültetőedények rendelkezzenek egy nagy vagy több kisebb kifolyónyílással, hogy a fölösleges víz kifolyhasson. Ha ez nem lenne megoldható, kavics aláhelyezésével lehet kialakítani a vízelvezető drénréteget.

Teraszon, erkélyen napos, meleg, széltől védett környezetben helyezzük el a dáliákat. Kedvelik az egyenletes vízellátást.

Földjük erős napsütésben hamarabb kiszárad, rendszeresen ellenőrizzük a nedvességtartalmát és számítsunk rá, hogy olyankor több vízre van szükségük. Az óriásvirágú fajtákat karózzuk, hogy a virágok ne törjenek le. A virágzási időszak meghosszabbítása érdekében szedegessük le, ami elnyílt. A cserepes dáliák sem télállók, már nulla fok körül is károsodhatnak.

Hogyan állítsuk vázába?

A virágokat kinyílt állapotban szedjük, a szárakat a levágás után lehetőleg minél hamarabb állítsuk vízbe. A dálianövény egyik jellemzője, hogy a szárai üregesek, óriási edénynyalábokkal rendelkeznek. Ez okozza, hogy a virágok levágva nem túl tartósak, de ha a virágszárakat éles késsel ferdén, a víz alatt visszavágjuk, megakadályozható a vízfelvételt akadályozó légbuborékok képződése, amivel a hervadékony vágott virág vázaélettartama meghosszabbítható.

 

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2020/7-8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Májusi cseresznye...

Május közepén érik a legkorábbi magyar nemesítésű cseresznye, majd sorban követik a többiek. A hazai fajták közt több öntermékeny is van, amikhez nem kell porzópartnert ültetnünk a kertbe. Akinek csak kevés helye van, ilyet válasszon!

Kínában utcákat fertőtlenít, Mindszenten gyümölcsöst permetez

Kínában a fejlesztések olyan ütemben zajlanak, hogy néha még angol nyelvű szoftvert sem érkeznek készíteni egy új termékhez. Ennek egy mindszenti gyümölcsöskertben voltunk a szemtanúi, permetezőrobotot láttunk. De ha kell, füvet nyír, műtrágyát szór, vagy terhet hord az eszköz.

Meglephetünk egy virágcsokorral?

Egy ország mosolyát szeretnék előcsalogatni június 28-án hazánk lelkes és a közös jóért örömmel adakozó „virágos” szak­emberei (virágüzletek, kertészeti árudák, faiskolák), vagyis újra itt a nagysikerű VIRÁGGAL EGY MOSOLYÉRT országos akció.

Négyen versengenek a díjért

Bemutatták azt a négy új nemesítésű fajtát, amelyek idén esélyesek lehetnek a FleuroStar2021 díj elnyerésére. A versenyt szervező Fleuroselect nemzetközi dísznövényszövetség összegyűjtötte, hogy mely tulajdonságaiknak köszönhetően szerepelhetnek ezek a fajták a legjobbak között.

Az ehető bambuszrügy hazánkban is megterem

A néhány centiméteres „bambuszgyeptől” a több, mint 10 méter magas példányokig jól megférnek egymás mellett, az eredeti hazájuktól messzire került gyulai bambuszkert lakói. Mivel itt a szezonja, megkóstoltuk a magyar bambuszt – és finom! Az ehető bambuszok mellett e növényeknek sok más hasznuk is van, de a sötét múlt is kísért: emberölésre is használták némelyiket...

Egyesíti az előnyöket

Az amerikai pot in pot (konténer a konténerben) faiskolai termesztési rendszer egyesíti a szabadföldi és a konténeres termesztés előnyeit. A módszer lényege, hogy két konténer süllyesztenek a talajba, az egyik az úgynevezett állandó, a másik pedig a növényt tartalmazó termesztőcserép.

Szikrázó virágszőnyeget alkot a kristályvirág

Dél-Afrika hegyeiből és sivatagaiból származik a kristályvirág, amit körülbelül 30 éve vezettek be a dísznövény-kertészetbe mint fagytűrő, gazdagon virágzó pozsgás növényt. A kristályvirágokat többféleképpen lehet felhasználni, a terület adottságaitól függően.

Dióolaj zöld dióból

Június második felében végre elérkezik a zöld dió szedésének az ideje. Megéri kísérletezni vele, mert a zsenge termés igazán különleges és ínycsiklandó finomságokhoz használható.

Sicc a kertből! - Macskariasztó trükkök

Szőrösek, aranyosak, bújósak és magának valóak egyszerre, ugyanakkor konokok, de játékosak… és igazán fura viselkedést képes produkálni. Cirmik, Lukréciák és Szerénkék hada bandázik a kertekben, és nemcsak átjáróházként tekintenek a magántulajdonú ingatlanokra, de hatalmas alomtálcának is vélik gondozott gyepünk, virágágyásaink, zöldséges és fűszernövénykertünk minden egyes négyzetcentiméterét.

Kínában high-tech üvegházakkal küzdenek a koronavírus okozta élelmiszerhiánnyal

Kína legnépesebb városa, Sanghaj mellett fekvő Chongming-szigeten a munkások paradicsomot és uborkát szednek és csomagolnak egy üvegházban, amelyet egy holland vállalat üzemeltet. A több mint három futballpálya hosszú és két emelet magas létesítmény havonta akár 120 tonna cseresznyeparadicsomot is képes termelni.