A kelet-közép-európai régióból egyedül Magyarország, egészen pontosan az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vesz részt a kezdeményezésben, együttműködve egy budapesti kutatócéggel, az ESSRG Kft.-vel. Czibik Eszter, a projekt koordinátora lapunknak elmondta: a felek létrehoztak egy szakpolitikai műhelyt, melyben szakmai döntéshozók, minisztériumi tagok és civil egyesületek működnek együtt az EU szakpolitikai elveivel és támogatási rendszerével összhangban lévő támogatási típusok irányvonalainak kialakításában.
A kutatás mindemellett az AKG, azaz az agrár környezetgazdálkodási program megújítását is célozza; az eredmények várhatóan a 2027-ben induló ciklusban köszönnek majd vissza” – magyarázta. Szavai szerint a projekttől szoros helyi együttműködést remélnek, hisz a gazdálkodókkal folyamatosan fenn kívánják tartani a kapcsolatot. A korábbi, természetkímélő gazdálkodást ösztönző támogatások az alacsony részvételi eredmény miatt nem érték el a kívánt hatást, s nem alkalmazkodtak kellőképpen a helyi gazdálkodás adottságaihoz.
A 2019-ben indult projekt résztvevői elsőként a meglévő adottságok, az aktuális problémák és a jelenleg futó támogatási rendszerek vizsgálatával kezdtek foglalkozni. Munkájuk során a gazdálkodók tapasztalataira, önkéntesen megosztott adataira, elképzeléseire és javaslataira, valamint a helyi és országos döntéshozók és szakpolitikusok háttértudására is támaszkodnak. Czibik Eszter úgy fogalmazott, ez egy komplex vidékfejlesztési projekt, éppen ezért meghívták a kutatásba az Őrség és Vendvidék helyi termékeinek értékesítésében érdekelt éttermeket, továbbá szállásadókat, illetve önkormányzati képviselőket is.
„A kutatás során a táj által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokról, a gazdálkodási módszerekről, a jelenleg érvényben lévő támogatási formákról, együttműködésekről, illetve ezek szakpolitikai hátteréről gyűjtünk adatokat interjúk, kérdőívek és műhelymunkák alkalmával. Az első összejövetelünket tavaly novemberben tartottuk „Innovációs műhely az Őrségért” címmel.
A következő workshopot ez év márciusában – a járványhelyzetre való tekintettel – az online térben szerveztük meg. Hasonló volt a helyzet a projekt júniusi éves konzorciumi találkozójával is: eredetileg több mint 10 országból láttunk volna vendégül 50-60 főt az Őrségben, s bár az online konferencián többen is részt tudtak venni, a terepi szemle sajnos elmaradt” – árulta el a projektkoordinátor. Ugyanakkor azt is elmondta:
Ez fontos információkat szolgálhat majd egyebek mellett pályázatok kiírásához is. „Ennek alapja az a kérdéssor, melyet elkezdtünk kitöltetni a gazdákkal. Ez egy hosszú folyamat, aminek még az elején tartunk”. Hozzátette: szeretnék mélyrehatóbban megismerkedni az eredmény alapú támogatások kifizetésének módszerével is, méghozzá a gazdákkal közösen, egy őszre tervezett osztrák tanulmányút keretében.
