0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 18.

Növények a tetőkön, falakon

Egész Európában növekszik a zöldtetők nagysága. Ezzel párhuzamosan egyre több ország, térség, város előrelép a szabályozásában és a támogatásában.

Az 1990-es és 2000-es évek elején a zöldtető-építésben vezető szerepünk volt Európában, mára elveszítettük ezt az előkelő helyet. De­zsényi Péter, a Zöldtető- és Zöldfal­építők Szövetsége (ZÉOSZ) elnöke szerint azonban mára eljutott a szakma oda, hogy nem számít különleges dolognak a zöldtető és a zöldhomlokzat a városokban, az a mindennapok részévé vált.

Nem bizonyítható haszon

Bécsben nagyon régóta kötelező zöldtetőket és zöldhomlokzatokat építeni, több svájci tartományban is előírják. Németországban tízmillió négyzetméter nagyságú zöldtetőt építenek évente, összességében pedig már százmillió négyzetméternyi készült el. Csehországban a zöldtető építésének négyzetméterenkénti támogatási összegét idén megemelték 20-ról 30 euróra.

Budapesten is van olyan városrész, például a XII. kerület, ahol a Városrendezési és Építési Szabályzat bizonyos ingatlanok esetén kötelezően előírja a zöldtető létesítését.

A futtatott zöldhomlokzatoknak az elmúlt nyolc-tíz évben kezdődött meg a reneszánsza, a termett talajban nevelt kúszónövényeket kezdi újra felfedezni a világ. A lendület valószínűleg a svájci MFO parkkal indult, és még néhány, ma már ikonikussá vált homlokzattal. Budapesten azért lesz nagyon izgalmas a készülő Millenáris Széllkapu Park, mert ott valójában a zöldhomlokzat a lényeg. A Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum tetejére tervezett zöldtető is egészen egyedi lesz. Hazánkban óriási lehetőség van ezen a területen. Léteznek olcsó technológiák is, nem muszáj a két-háromszázezer forintos négyzetméterenkénti megvalósítási árral számolni.

A ZÉOSZ szeretné felmérni, hogy hol áll az ország, mekkora a hazai zöldtetők összes területe. A téma, a lehetőségek iránt az önkormányzatok is folyamatosan érdeklődnek, tudtuk meg a szakembertől. Dezsényi Péter ugyanakkor kiemelte, hogy a zöldtető akkor működik jól bárhol a világon, ha a szabályozása, a szabványai rendben vannak és az építése támogatott.

A zöldtetők készítésére irányuló beruházás tíz éven belül nem térül meg, a beruházói haszon pénzben, összegszerűen nehezen bizonyítható.

Ezért van szükség a közösség hozzájárulására.

Németországban a csapadékvíz-tározók kiváltása égető gond. Itthon is kellene ezzel foglalkozni, kihangsúlyozni a zöldtetők fontos szerepét a csapadékvíz elvezetésében. Nagy az ilyen irányú érdeklődés a zöldtetők iránt nálunk is, értékelt Dezsényi Péter, több beruházó magától is megépíti, de ez csak töredéke a lehetőségeknek.

A zöldtetők típusai

Az extenzív zöldtető ültetőközege 5-10 centiméter magas, jellemző növényei a szárazságtűrő, ellenálló évelők, főleg a pozsgások. Folyamatos fenntartási mun­kát nem igényel, csak időszakos gyomlálást, öntözést. Emberi tartózkodás itt nem jellemző, elsősorban ökológiai szerepe miatt fontos.

Az intenzív zöldtetőn az ültetőközeg vastagsága legalább 30 centiméter, és ha a statikai viszonyok ezt lehetővé teszik, akár 1-1,5 méter vagy ennél mélyebb is lehet.

Egy méter vastag ültetőközegben kisebb fák is telepíthetők a tetőre.

Ez a zöldtető alkalmas kerti használatra, emberi tartózkodásra is. Rendszeres fenntartási munkát igényel, köztük öntözést, tápanyag-utánpótlást, metszést, gyomlálást.

A biodiverz zöldtetőn legalább 10 centiméteres ültetőközeg van. A vegetáció 25-30 növényfajból áll, őshonos, az adott ökológiai viszonynak megfelelő fajokból és fajtákból. A fajgazdagságnak és az állatok számára kialakított menedékhelyek (rovarhotelek, búvóhelyek) kihelyezésének köszönhetően önfenntartó élőhely kialakulására van lehetőség. A fenntartási munkák között az időszakos öntözés és a növényállomány fajgazdagságának fenntartásával kapcsolatos munkák szerepelnek.

Forrás: Kertészet és Szőlészet