Back to top

Egyedülálló növénytani gyűjteményt hoztak létre a Debreceni Egyetemen

Négy különálló botanikai összeállítását digitalizálta és integrálta a távoktatásban is jól használható speciális adatbázissá a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke.

Fotó: Debreceni Egyetem
A több mint egy évtizedes munkának köszönhetően egy-egy növénynek a struktúrája, morfológiai metszete és mikroszkopikus fotója is elérhető a virtuális gyűjteményben - tájékoztatta az egyetem az MTI-t.

A szakértők a különböző időszakban készült, eltérő formátumú gyűjteményeket - melyek között a terepről származó növények préselt részei, a növények hatóanyagai és szövettani struktúrái, valamint sztereomikroszkópos mikrofotók is szerepelnek - egy közös virtuális adatbázissá kapcsolták össze.

A Soó Rezső Herbárium, az alga-, a növényiszövetkultúra-, valamint a növényidrog-gyűjtemény (utóbbi növényi hatóanyag-tartalmú szárított növényi részeket tartalmaz) egységesítésével jött létre a különleges adatbázis.

A Debreceni Egyetem honlapján olvasható cikk szerint az egységes összeállításra számos jelentős kutatás épül. A biodiverzitással, a növényi sejtbiológiával, filogenetikával, fiziológiával foglalkozó vizsgálatokban is alkalmazzák a kutatók és érdeklődnek iránta a növényi hatóanyag-tartalmú termékfejlesztéssel foglalkozó ipari partnerek is. Emellett jelentős segítséget nyújt az oktatásban.

A gyűjteményt tízéves tanszéki munkát követően, egy európai uniós projekt keretében hozták létre.

A Növénytani Tanszék távlati célja, hogy kiállítások révén a tudomány iránt érdeklődő nagyközönség is megismerje a gyűjteményt.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét

Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat.

Mulcsozás égetés helyett – Növényvédelmi előrejelzés 44. hét

Az év során, de különösen most bőséges mennyiségű növényi hulladék keletkezik a kertekben. Régen ennek nagyját elégették, most viszont más, sokkal praktikusabb megoldásokat kell találni. A legegyszerűbb hulladékkezelő cégre bízni, de hasznosabb és környezettudatosabb lehetőség a helyben keletkezett hulladék mulcsként való felhasználása.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.