Back to top

Egyedülálló növénytani gyűjteményt hoztak létre a Debreceni Egyetemen

Négy különálló botanikai összeállítását digitalizálta és integrálta a távoktatásban is jól használható speciális adatbázissá a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke.

Fotó: Debreceni Egyetem
A több mint egy évtizedes munkának köszönhetően egy-egy növénynek a struktúrája, morfológiai metszete és mikroszkopikus fotója is elérhető a virtuális gyűjteményben - tájékoztatta az egyetem az MTI-t.

A szakértők a különböző időszakban készült, eltérő formátumú gyűjteményeket - melyek között a terepről származó növények préselt részei, a növények hatóanyagai és szövettani struktúrái, valamint sztereomikroszkópos mikrofotók is szerepelnek - egy közös virtuális adatbázissá kapcsolták össze.

A Soó Rezső Herbárium, az alga-, a növényiszövetkultúra-, valamint a növényidrog-gyűjtemény (utóbbi növényi hatóanyag-tartalmú szárított növényi részeket tartalmaz) egységesítésével jött létre a különleges adatbázis.

A Debreceni Egyetem honlapján olvasható cikk szerint az egységes összeállításra számos jelentős kutatás épül. A biodiverzitással, a növényi sejtbiológiával, filogenetikával, fiziológiával foglalkozó vizsgálatokban is alkalmazzák a kutatók és érdeklődnek iránta a növényi hatóanyag-tartalmú termékfejlesztéssel foglalkozó ipari partnerek is. Emellett jelentős segítséget nyújt az oktatásban.

A gyűjteményt tízéves tanszéki munkát követően, egy európai uniós projekt keretében hozták létre.

A Növénytani Tanszék távlati célja, hogy kiállítások révén a tudomány iránt érdeklődő nagyközönség is megismerje a gyűjteményt.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Családfakészítéssel óvják meg a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat a botanikusok

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Földönkívüli borospalackok közelednek a Föld felé

Kisebb-nagyobb sikerrel a közösségi médiának köszönhetően a világ számos pontján elterjedt a „száraz január” kihívás. Ennek a lényege, hogy a résztvevők januárban egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozókat pedig 12 üveg jó minőségű francia bor kisértette egy teljes éven keresztül.

Kalászosok őszi gyomirtása?

Munícióval látta el azokat a gazdákat az FMC-Agro Hungary Kft., akik bekapcsolódtak az elsősorban növényvédelmi kérdéseket boncolgató online konferenciába. Így kerültek terítékre az őszi kalászosok, a kukorica, a napraforgó vagy éppen a repce.

Tudományos kutatás a fenntarthatóbb környezetért

Az európai országok agrárminisztériumainak részvételével működő Agrárkutatás Állandó Bizottsága (Standing Committee of Agricultural Research, SCAR) idén bemutatta az 5. Előretekintés (Foresight) tanulmányt. Az Agrárminisztérium javaslatára Báldi Andrást, az MTA doktorát is felkérték a rangos nemzetközi szakértői körbe, ami a hazai fenntarthatósági kutatások jelentős elismerése.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.