Daróczi István, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda környezeti bűnözés elleni alosztályának vezetője az esetet ismertető tájékoztatón elmondta: az Agrárminisztériumtól 2017-ben érkezett feljelentés, hogy Mexikóból származó, nemzetközi védelem alatt álló növényeket árulnak Európában magyar kaktuszgyűjtők és -kereskedők.
Olyan kaktuszokat is kiástak, amelyekből ténylegesen csak néhány tő létezik, és olyat is, amely több száz éves volt. Több tízezer tő kaktuszt találtak a rendőrök a gyanúsítottak otthonában, üvegházaiban.
Kőrösi Levente, az Agrárminisztérium biodiverzitás- és génmegőrzési főosztályának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta:
Magyarország 1985-ben csatlakozott a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményhez, amely 35 ezer faj védelmét szolgálja – ismertette.
A konkrét ügyről szólva közölte: német és brit társhatóságoktól kapták a jelzést 2017-ben, hogy az interneten ritka és veszélyeztetett kaktuszokat árulnak magyarok, ezután tettek feljelentést a rendőrségen.
Orlóci László, az ELTE Füvészkert igazgatója elmondta: a lefoglalt növények hozzájuk és a szegedi botanikuskertbe kerültek, és néhány hétig karanténban tartották őket, hogy kiderüljön, hordoznak-e olyan élő szervezeteket, amelyek más növényeket megbetegíthetnek. Eközben egy cincérféle elő is került közülük.
A kaktuszokat most növényházban tartják, de a szakértő gondoskodás ellenére 10-15 százalékuk el fog pusztulni. Hozzátette: a botanikusok azt remélik, megmentik a növényeket, és intézkednek, hogy a nemzetközi egyezmény alapján visszakerülhessenek a származási országba.
A természetkárosítás mellett a növényimport is növényegészségügyi okokból minden országban kiemelt téma. Példaként említhetjük, hogy akár még egy nyaralásból hazahozott leanderágat is kockázatos itthon elültetni, mert olyan kórokozókat hozhatunk be velük, amelyek igen nagy károkat okozhatnak.
A vizsgálatot a származási ország illetékes hatósága végzi el, amelyről igazoló dokumentumot, ún. növényegészségügyi bizonyítványt állít ki. Ha ilyen dokumentum kíséri a növényt, növényi terméket és azon nem láthatók betegségre, károsítóra utaló vizuális tünetek, akkor biztonsággal behozható.
A Nébih honlapján olvasható, hogy a 2019. december 14-től alkalmazandó szabályozás előírja az útipoggyász kötelező ellenőrzését, illetve az eddigiekhez képest szigorúbban jár el a kis mennyiségben (fogyasztási mennyiség) behozott növények, növényi termékek kapcsán is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos növények esetében akár már egyetlen termés is csak növényegészségügyi bizonyítvány birtokában szállítható be valamely harmadik országból az Európai Unió tagállamaiba.
