Back to top

Tollas vadásztárs

A 33. Bábolnai Gazdanapokon a hagyományőrzés is kulcsszerepet kapott. A huszár lovasbemutató mellett egy solymász is jelenlétét tette az eseményen, aki az érdeklődéseknek eleget téve, elmesélte a solymászat ősi hagyományőrző mivoltát, ismertette a ragadozómadár-tartás alapjait, továbbá a madár-ember kapcsolat egyedi, ám annál szorosabb kötelékéről is beszámolt.

MMG - Solymászat és vadászat sólyommal

 

Győrffy-Villám András agrármérnök, c. egyetemi docens, mestersolymász fiatalkora óta tart ragadozó madarakat, melyeket vadászatok alkalmával és bemutatókon egyaránt szerepeltet, ráadásul igen eredményesen. Jelenleg három madár áll a tulajdonában, egy vándorsólyom és két Harris-héja, azonban a madarak teljesen más funkciót képviselnek.

Előbbit kifejezetten vadászatok alkalmával használja, még a Közép-Amerikából származó Harris héját kulturális bemutatókon alkalmazza.

Mielőtt bárki kedvet kapna e nemes madarak tartására, felhívnám figyelmüket, hogy az csak szigorú jogi keretek között történhet. Magyarországon alapvetően a természetvédelmi, állatvédelmi és vadászati törvény szabályozza a solymászatot, ráadásul nem tartható bármilyen ragadozó madár, csak vándorsólyom, lugger sólyom, vadászsólyom, héja, karvaly és szirti sas. Ezek a madarak mind testméretükből, viselkedésükből és vadászati módjukból kifolyólag eltérő tartást kívánnak meg.

Emellett elengedhetetlen egy átfogó elmélet és gyakorlati tudás, elhivatottság, materiális oldalról pedig minimum egy kertes ház, ahol a madarak megfelelő tartása biztosított, közeli gyakorló terület, ahol a bevadásztatás gyakorolható, illetve sólyomkereső-műszer, amivel a madár röpte és helyzete lekövethető.

Fotó: Mile Máté
Győrffy-Villám András vándorsólymával rendszeresen részt vesz vadászatokon, melyeket kifejezetten sólyommal való vadászat céljából szerveznek meg. A mestersolymász eredményességét és szakmai kiválóságát nem is igen lehetne jobban fémjelezni, minthogy tavaly Csenge nevű vándorsólymával az Év Solymásza kitüntető címet érdemelte ki. A sólyommal történő vadászatok során a vadász, eb és a madár együttes, harmonikus munkája szükséges az eredményes elejtéshez. Először is a vadász felküldi a madarat a levegőbe, ami körkörös, „kémlelő” mozgást végezve várja a felröpülő vadat. Ezalatt a földön a vadászeb felkutatja a vadat (vándorsólyom esetében fácánt, foglyot), majd az eredményes keresés során állja azt, és mikor a gazdája kiadja az utasítást, felzavarja búvóhelyéről.

Ekkor a felrepülő vadra több mint 300 km/óra sebességgel rávág a sólyom, ami az iszonyatos sebesség volta miatt többségében azon nyomban életét veszti.

Ezek az egyedi, kifejezetten tradicionális vadászatok ősibbek a puskával történő vadászatnál; elődeink előszeretettel alkalmazták őket, ráadásul igen eredményesen.

Győrffy-Villám András mindemellett a fiatalokat is igyekszik ösztönözni a ragadozó madárral történő vadászatra, mind bemutatói során, mind pedig oktatás keretin belül, ugyanis rendszeres előadója a Kaposvári, valamint a Testnevelési Egyetemnek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyenrangú társak

Hűség. Talán a legkifejezőbb szavunk a kutyára. Már ősidők óta az ember hű társa, ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolatában, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Amellett, hogy családtagok, a fajtáktól függően munkákra is használhatók, gondoljunk csak az őrző-védő, terelő, terápiás, vakvezető, szánhúzó vagy hadi kutyákra, és persze a vadászkutyákra.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Az EGERERDŐ Zrt. gímbika trófeaszemléje

Az EGERERDŐ Zrt. vadászterületén elejtett gímszarvas bikák trófeáit október 16-án, a Mátrában, a Nagyhalmaj-tisztáson mutatta be az érdeklődőknek. Ebben az évben immáron kilencedik alkalommal lehetett szemügyre venni a kiállított trófeákat. Szerencsére a mustra napjára megkegyelmezett az időjárás, eső helyett napsütés, majd köd fogadta a több mint 100 érdeklődőt.

A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét

Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat.

Halloween éjszakája a Budakeszi Vadasparkban

Megelevenedik az éjszaka a látogatók előtt október 31-én, szombaton a Budakeszi Vadasparkban, ahová a sötétedés után kezdődő, különleges hangulatú halloweeni programokra várják az érdeklődőket.

Madárinfluenza vírusával fertőzött vadmadarat találtak Hollandiában

Magas patogenitású madárinfluenza vírust (H5N8) mutattak ki egy bütykös hattyúból vett mintában, Hollandiában. Ez az eset is rávilágít, hogy a betegség továbbra is fokozott és folyamatos veszélyt jelent a baromfiállományokra. A Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy állataik védelme érdekében kiemelten fontos a járványügyi előírások betartása.

Nincs vége a szerelemnek a Pilisi Parkerdőben!

Jelentős érdeklődés övezte idén is a Pilisi Parkerdő vezetett szarvasbőgés túráit. A résztvevők nemcsak hallhatták a gímbikák alkonyattól felerősödő bőgését, agancscsattogását, a szerencsésebbek láthatták is a nemes vadat. Bár az őszi erdő egyedülálló hangjelenségének, a szarvasbőgésnek lejárt az ideje, a nászidőszaknak még sincs vége a Parkerdőben.

Emlékerdő Gúthon a Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében

Emlékerdőt ültetett Nyíradony-Gúthon a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében. A Gúthi Erdészetnél kialakított emlékerdőt 2020. október 21-én adták át.