Back to top

Ünnepi közgyűlés a gazdanapok idején

Fennállásának 30. évfordulóját ünnepli a Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete. Ez alkalomból a Bábolnai Gazdanapok szombati lovasbemutatókat követően, várhatóan 15.00 órától ünnepi közgyűlést tartanak. Itt a szakmai előadások mellett bemutatják az elmúlt 20 esztendő Shagya-arab méneskönyvét is

Fotó: hba
1990. december 8-án 50 „rajongó” taggal alakult meg a Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete. Rajongásukat, vagy az arab lovak iránti kötődésüket bizonyítja, hogy az alapítók közt számos olyan tag is akadt, akinek nem is volt saját lova. Mára az egyesület tagsága megháromszorozódott, és öt fajta, az arab telivér, a Shagya-arab, az anglo-arab, az arab félvér és az arab fajta lovak regisztrációjáért felel és vezeti a törzskönyvét.

A közhasznú egyesület célját így határozzák meg: az arab telivér, az őshonos magyar Shagya-arab és minden más arab vérségű ló és lófajta tenyészértékének megőrzése és fejlesztése, e fajtákra jellemző sajátos külső-belső tulajdonságokkal rendelkező nemes lovak tenyésztése, amelyek használhatóságukat is figyelembe véve (bemutatók, fogathajtás, díjugratás, távlovaglás, stb.) megfelelnek a nemzetközi előírásoknak és elvárásoknak.

Rombauer Tamás, a Magyarországi Arablótenyésztők Egyesületének elnöke
Fotó: mmg archív

„Büszke vagyok arra, hogy ez alatt a 30 év alatt a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokkal közösen sikerült egy kihalófélben lévő állatfajt esetében nem csak az általunk képviselt öt fajtát megőriznünk, de sikerült olyan fejlődési pályára is állítanunk, hogy megfeleljenek a mai sport követelményeinek ."

– mondja Rombauer Tamás, a Magyarországi Arablótenyésztők Egyesületének elnöke. "Természetesen soha nem lesznek a mi lovaink nagydíjas díjugró lovak, de például távlovaglásban szép eredményeket tudnak elérni. Büszke vagyok arra a kontinuitásra is, ami összeköti a monarchiabéli tenyésztést a mával, hogy 1990 óta sikerült, a XX. század második felének számos tenyésztési baklövése után rekonstruálni a Shagya-arab fajtát. Ebben nagy szerepe volt a ménesbirtoknak ugyanúgy, mint azoknak az elkötelezett magánszemélyeknek, akik egyesületünk tagságának magját adják.”

Forrás: 
magyarmezoazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Őszinteség és hála

Monica Theodorescuról, a háromszoros olimpikonról és családjáról, valamint a közelmúltban eltávozott orlov trotter legendáról, Balagurról a Pegazus januári számában olvashattak. A Pilisjászfalun megrendezett díjlovagló utánpótlás Európa-bajnokságon sikerült személyesen is megismernem a fantasztikus lovast, lovasembert, Monicát, aki a felnőtt német csapat szövetségi kapitánya.

Nagy érdeklődés a dióspusztai nyílt napon

Ismét sokan ellátogattak Dióspuszta nyár végi nyílt napjára. A huszonöt felvezetett yearlingből hét kivétellel mindegyik új tulajdonosra vagy bérlőre talált. Emellett az Eminens személyében Magyar Derby-nyerőt is adott Silver Frost első Magyarországon született csikóit is megcsodálhatták az érdeklődők.

Nóniusz és magyar sportló – lótenyésztés Mezőhegyesen

Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirok és Tangazdaságban össze kell egyeztetni a jövedelemtermelő tevékenységeket, az olyan feladatokkal, mint például a nóniusz fajta megőrzése. Ha padig jól csinálják, a nóniusztenyésztés is jövedelmező lehet.

950 tehén biztosítja a napi tejtermelést - A dabasi siker titka

A napjainkban kiemelkedően eredményes dabasi Lakto Kft. tehenészete 1997-ben még a csőd szélén állt, leromlott állat­állománnyal, rossz termelési eredménnyel és takarmányhiánnyal küszködött. Ekkor a cég új tulajdonoshoz, Kővágó Ignáchoz került, akinek a szakértelme hamar jelentős fordulatot eredményezett a cég életében.

Családi ötletből exportőr: A ComAgro-Sardo útja a külpiacokig

160 liter tej volt az első napi termelés a ComAgro-Sardónál, amely eredetileg nem is tehenekkel kívánt foglalkozni. A többségi tulajdonos a családi tradíciókat követve választotta az ágazatot, hiszen szülei állattenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkoztak.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.

Népszerű a székely nyúl - Tudományos munka és hobbi a nemesítés

„Nem használ bicskát evés közben” – felelte a fiatal állatorvos, amikor egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen székely jellegzetessége van a nyúlnak. Viszont nagyon jól alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz, semmilyen kényeztetést nem igényel, sőt, ez nem is ajánlott.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Fiatal sertéstenyésztő elkötelezve a berkshire mellett

Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.

Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.