Back to top

Méhészeti dendrológia 16. rész Záró gondolatok

Lászka István Attila tematikus írássorozatát azzal a céllal kezdte meg, hogy átfogó képet nyújtson a legfontosabb hordást biztosító hazai fa- és cserjefajokról, valamint az erdőgazdasági termesztésbe vont exóta fás növényekről, azok morfológiai, termőhelyi sajátosságaival, természetvédelmi és erdőgazdálkodási vonatkozásaikkal, ültetési/ápolási igényükkel - és természetesen méhészeti értékükkel.

Az előző részt itt olvashatja

A beharangozó rész után 15 írásban, mintegy 26 cserje- és fafajt mutattam be a fenti szempontok szerint hónapról-hónapra. Magam is sokat tanultam ebből a kutatási munkából és több méhésztárs biztatott, hogy jó lenne, ha ez az anyag akár nyomtatott formában, könyvként vagy könyvfejezetként is megjelenne. Most a sorozat végeztével először is egy előadást szeretnék mindezekből összeállítani, mely reményeim szerint ősszel már szerepelhet az OMME ismeretterjesztő előadásai közt is.

Az ismeretátadáson túl azonban egy másik fontos célt is megfogalmaztam: bekerüljön önálló támogatási jogcímként a Magyar Méhészeti Nemzeti Programba (MMNP) a méhlegelő-fejlesztés támogatása hordást biztosító fák, cserjék telepítésével. Ennek a javaslat-tervezetnek a részleteit szeretném most itt kibontani.

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a Nemzeti Program mely jogcímébe, pillérébe lehetne belehelyezni ezt a támogatási formát. Ennek függvényében lehet elgondolkodni magának a támogatásnak a megnevezésén, hogy mindinkább összhangban legyen a kettő egymással. Ez alapján három lehetőség jöhet szóba: méhegészségügy, méhcsaládok szinten tartása vagy egy új pillér létrehozása. Így az elnevezése lehetne például: a.) Méhlegelő-javítási támogatás fás hordásnövények ültetésére vagy b.) Méhészeti telephely-fejlesztési, méhlegelő-javítási és fásítási támogatás. (Az elnevezés összességében nem olyan fontos, csak megfelelően tartalmazza magát a jogcímet, utaljon rá.) A támogatás mértéke lehetne akár az 5 euró/méhcsalád (hasonlóan a gyógyszer+cukor vagy a méhanya esetén) és maximum 200 euró.

A támogatás alapján megvásárolható fa- és cserjefajok közül azok kerülnének be a fajlistába, melyeknek kiemelt a méhészeti jelentősége, lehetőség szerint őshonos taxon és nem rendelkezik inváziós tulajdonsággal.

A támogatott fa- és cserjefajok:

Bel-és külterületi fásításhoz

  • fehér akác (Robinia pseudoacacia) és méhészeti változatai
  • kislevelű hárs (Tilia cordata)
  • nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos)
  • ezüsthárs (Tilia tomentosa)
  • szelídgesztenye (Castanea sativa)
  • közönséges mogyoró (Corilus avellana)
  • madárcseresznye (Cerasus avium)

Belterületi fásításhoz

  • törökmogyoró (Corilus colurna)
  • korai juhar (Acer pseudoplatanus)
  • hegyi juhar (Acer platanoides)
  • csörgőfa (Koelreuteria paniculata)
  • gledícsia (Gledítsia triachantos)
  • japánakác (Sophora japonica)
  • kínai mézesfa (Evodia hupehensis)

Ezzel a természetvédelmi, növényvédelmi és erdőgazdálkodási irányelveket is figyelembe vesszük. Természetesen a fenti szempontok ellenére a fehér akác és változatai kivételt képeznének (nem őshonos és helyenként özönnövényként lép fel), de nem szerepelnének a támogatásban olyan fajok, mint például a bálványfa, a császárfa vagy éppen a gyalogakác. Különbséget kell tenni viszont abban, hogy milyen területen valósulna meg maga a fásítás, bel- vagy külterületen. Ez szintén meghatározza a fa- és cserjefajok felhasználási lehetőségeit. Az alábbiakban e szempontok szerint alkottam meg egy fajlistát, amely persze még nem végleges, további fás hordásnövényekkel is bővíthető.

A támogatási időszaknál nyilván a vegetációs időszakot figyelembe kell venni, hiszen a faültetések alapvetően tavasszal és ősszel végezhetők. Viszont így egy éven belül akár kétszer is igénybe lehetne venni a támogatást, ha valaki valamelyikről lemarad. Tehát a tenyészidőszak figyelembevételével két időközt javasolnék: tavasszal március 10-től április 25-ig, míg ősszel szeptember 1-től november 25-ig.

A felhasználható szaporítóanyag igazolt származású, minimum 2 évig iskolázott csemete vagy sorfa (a sorfa kritériumai: min. 170 cm magas, 3-5 vezérággal /koronaággal/ és fafajtól függően 2-5 cm gyökfőátmérővel), esetleg burkolt gyökérzetű, úgynevezett konténeres (vagy földlabdás) csemete. Ez utóbbi az év bármely szakában ültethető egyébként, kisebb az átültetési sokk és könnyebben kialakul a megfelelő gyökér-talaj kapcsolat.

Mindenképpen a nagyobb méretű és idősebb facsemeték, sorfák használata lenne a célszerű.

Ezek nyilván drágábbak, mint az egyéves szabadföldi csemeték. De a vadhatás, a gyomkonkurencia és az aszály miatt, valamint, hogy minél előbb hordást biztosítsanak a méheink számára, előnyösebbek, biztosabban produkálhatnak hozamot. A facsemeték, sorfák beszerzésében az Erdészeti- és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács lehetne az együttműködő partner, illetve az egyéb állami és magán erdőgazdaságok, valamint az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). Utóbbival további együttműködések is célravezetőek lennének ebben a projektben. Gondolok itt a szaktanácsadásra, hogy helyi szinten milyen fajt érdemes ültetni, amely bírja is azt az adott termőhelyet, amely illeszkedik az ottani tájba és alkalmazkodik a mezo- és mikroklimatikus viszonyokhoz. Hangsúlyozom, hogy itt fásításról van szó, nem erdősítésről, mert az már az erdőtörvény hatálya alá tartozik, míg a fásításra más szabályok vonatkoznak. Ezért a maximálisan fásítható terület nagysága csoportos vagy tömbös ültetés esetén 5000 m2 alatt kell, hogy legyen. Soros ültetéskor pedig a szélső fák tőben mért távolsága kisebb, mint 20 m és a fásított terület kiterjedése szintén nem haladhatja meg az 5000 m2-t. Természetesen, mint minden más támogatásnak, ennek is ellenőrizhetőnek kell lennie!

A fásítás végrehajtásának lehetséges ellenőrzési módjai:

  • támogatási nyomtatványon a tartási hely kódjának feltüntetésével vagy helyrajzi szám feltüntetésével, esetleg GPS vagy EOV (Egységes Országos Vetületi Rendszer) koordináták feltüntetésével (ez ennek az oldalnak a segítségével egyszerűen leolvasható),
  • digitális fénykép mellékelésével, akár az őszi méhcsaládszám ellenőrzésekor méhegészségügyi felelősök bevonásával.

Úgy gondolom, erre a támogatási formára a méhészek részéről lenne igény, az agrárkormányzat felől pedig megvan a támogató nyitottság.

Jól beilleszthető az Országfásítási Programba, összhangban a klímavédelmi akciótervben előirányzott célkitűzésekkel.

Néhány hete rendkívül sikeresen zárult az Agrárminisztérium által életre hívott Településfásítási Program. Ennek keretében a 10 ezer fő alatti településeken térítésmentesen önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák, egyházak igényelhettek sorfákat. Településenként 10-30 darabot, összesen 12 ezer faegyedet, 500 millió forintos keretösszeggel. A fák elültetésében erdészek is segédkeznek majd, illetve minden fához jár támasztókaró, takarómulcs és védőrács. Valamint a program állja a kiszállítás költségét is. A kezdeményezés sikerére jellemző, hogy a második igénylési szakasz gyakorlatilag fél óra alatt lezárult, ilyen gyorsan gazdára talált 6000 faegyed. A sorfákat a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja a pályázók számára a készlet erejéig. Ezt a hírt kiposztoltam a legnagyobb közösségi oldalon működő méhész csoportba, bízva abban, hogy akár méhészek, egyesületek is részt vesznek ebben, hisz a választható fajok között nem egy hordásnövény is egyben. Erre kaptam egy kommentet, hogy: „Mi az a 10-30 fa településenként?” A válaszom: 10-30 fával több a semminél! De éppen ezért érzem létjogosultságát eme támogatási jogcím életre hívásának.

Gondoljunk bele, ha a 13 ezer jogosult méhésztárs évente ennek keretén belül elültet mondjuk 10 darab fát: akácot, hársat, madárcseresznyét, juhart…

Egyébként a NP-ban kiterjeszteném ezt a méhlegelő vetőmag-keverékek támogatására is (akár fasorok közé, köztes művelésben, agrár-erdészeti rendszerben gondolkodva). Ezek a keverékek akár 5-6 különböző mézelő vagy virágport adó növény magjaiból állnak (pl. pohánka, facélia, bíborhere, olajretek, mustár, tavaszi bükköny), melyek közül legalább kettő biztosan megtalálja az életfeltételeit a hazai talajtípusokon. Magam is évekig vetettem facéliát a méhesem mellett, sőt volt olyan évem, hogy árvakelésről jobban feljött, mint az előző évi gépi vetésem.

Összegzés

Mindenképpen nagy méretű szaporítóanyagot (sorfát, iskolázott csemetét) lehessen csak vásárolni, mert bár ezeknél nagyobb az ún. átültetési sokk, de hamarabb érik el virágzó korukat, mint az egyéves magágyi csemeték és kevésbé okoz gondot a gyomkonkurencia. Az átültetési sokk és a vegetációs időszak miatt legyen támogatott a konténeres, burkolt gyökérzetű (földlabdás) sorfák, csemeték vásárlása is! Külterületen lévő méhészeti telephely fásításánál csak őshonos fafajokat és a fehér akácot lehessen alkalmazni! Amennyiben külterületen idegenhonos faj (ami belterületi használatra engedélyezett) ültetését hajtják végre a méhészek, legyen előírható a kényszerkivágás és a támogatás visszafizetése! (Ne szabadítsuk/haragítsuk magunkra a természetvédelmi hatóságot!)

Külterületi fásítás esetén kötelező legyen az ültetett sorfákat, iskolázott csemetéket egyedi védelemmel ellátni a vadkár ellen (rágás és hántáskár), amennyiben a külterületi telephely nincs bekerítve. 50%-ot meghaladó fapusztulás esetén legyen kötelező a pótlás!

Megfontolásra ajánlom tehát javaslataimat a méhésztársadalom és az OMME vezetése számára. A hónap végén tisztújítás lesz egyesületünkben, a felálló elnökségben bizonyára lesznek régi és új tagok is, reméljük új lendületet vesz a szakmapolitika, s benne a méhlegelő-javítás/fejlesztés is. Ehhez kívánok sok erőt, kreativitást és jó előmenetelt!

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A faforgács illata

A fafaragás nem más, mint képzelet, érzék és ügyes szerszámhasználat együttes végkifejlete. Mesterfokú elsajátításához sok éves gyakorlatra van szükség, és minden alkotás újabb ismeretekkel gazdagít. Kiss István immár 20 éve dolgozik fával egri műhelyében, és mai is szenvedéllyel űzi eme ősi, nemes mesterséget.

Lángba borult erdők

Biztos, hogy elfújtam a gyertyát? Szalonnasütés után elég vizet öntöttem a tűzre? Bezártam jól a kályha ajtaját? Bizonyára a kedves olvasókban is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések. Otthonunkban az esetek többségében a saját odafigyelésünkön múlik, hogy „meleg helyzetbe” kerülünk-e vagy sem. De nemcsak a lakásaink válhatnak a tűz martalékává, hanem a természeti környezet is!

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.

Legendás óriások

Nevezetes fákat bemutató sorozatunkban olyan matuzsálemeket veszünk sorra, amelyekhez több helyi hiedelem, legenda szövődik, vagy levéltári forrásokból ismerjük az eredetüket.

Vörös vércse - Adjunk otthont nekik!

Nézzük, milyen módszerek állnak azoknak a rendelkezésére, akik szeretnék a vegyszermentes, környezetkímélő rágcsálóirtóként hasznosítható ragadozó madarakat a területükre vonzani, esetleg folyamatosan ott is tartani.

A burgonyatermelők boldogulását segítené a McDonald's

A brit burgonyatermelők támogatása érdekében fogott össze a McDonald’s és a javarészt burgonyatermékek előállításával és forgalmazásával foglalkozó McCain Foods. A felek amellett, hogy mentőövet kívánnak nyújtani a gazdálkodóknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a Brexit okozta nehézségek leküzdésében is támogatnák őket.

Selyemakác: a kedvelt díszfa gyógynövény is

A perzsa selyemakácot (Albizia julibrissin) egyre több kertben ültetetik díszfaként. Ennek oka, hogy viszonylag gyorsan látványos méretűvé nő, de utána növekedési üteme lassul és sokára növi ki a kertet. Lombozata is látványos, ám virágzási időben még szebb, ráadásul virágai több hullámban nyílnak így a virágpompája júniustól szeptember végéig is tarthat.

Hét milliárd forint válságkezelő támogatás érkezett az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások és a juhtartók számára

A koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára - tájékoztatta az MTI-t Nagy István. Az agrárminiszter elmondta, hogy első körben 1261 vállalkozás részére 6,2 milliárd forint támogatást folyósított a Kincstár, a fennmaradó kifizetéseket folyamatosan utalják.

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.