Back to top

A növényvédelem kihívásai: szercsökkentés, drónos permetezés

A Bábolnai Gazdanapok délelőtti programjai között szerepelt egy kerekasztal beszélgetés, mely a növényvédelem aktuális kihívásait vette sorra. A növényvédőszer kivonások, a szükséges új technológiák (drónos permetezés) és ezekkel kapcsolatban a jövedelmezőség is szóba került.

A program résztvevői mindannyian kapcsolódnak a növényvédelemhez, ám más-más oldalról: növényvédőszer gyártó cég, forgalmazó, biológiai növényvédőszerekkel foglalkozó vállalkozás és gépgyártó céget is képviseltette magát. A program moderátora Borsicky István (Tomelilla Kft.) volt.

Növényvédőszer hatóanyagok kivonása

Egyre nagyobb problémát okoz a termelőknek, hogy egyre kevesebb növényvédőszer közül választhatnak. Pecze Rozália (Syngenta Kft.) ennek okaként elmondta, hogy az EU két projektet is meghirdetett: a zöldítést és a földtől az asztalig programokat. Ezeknek keretében 2030-ra megfelezik a forgalmazható hatóanyagok  mennyiségét. De már van olyan terv is, miszerint 2050-re teljesen vegyszermentes termesztésre kellene átállni, ehhez pedig addigra rezisztens fajták, és hatékony biológiai védekezési módok kellenek.

Jelenleg 20 hatóanyag ment át az új engedélyezési eljárásokon, amiből 12 gombaölő.

Ebből látszik hogy a gyomirtó és rovarölő szerekből kevés lesz, azokat nehéz lesz pótolni, és olyan szerrotációt betartani is problémás lesz, ami a kártevőknél a  szerrezisztenciát nem engedi, hogy  kialakuljon.

Növényvédelmi kerekasztal
Fotó: Mile Máté

A növényvédőszer forgalmazókat Horvát Krisztina (RWA Magyarország Kft.) képviselte, aki a csökkenő szerek előnyeként kiemelte, hogy kevesebb termék esetén kevesebbet kell raktározni. Ám hátránya több van e változásnak: csökken a termelés biztonsága, ez csökkentheti a jövedelmezőséget, így a gazdák kevesebbet forgatnak majd vissza a termelésbe, ami a forgalmazók bevételeire is kihatással lesz majd. Horváth Krisztina szerint baklövés volt ezt a szigorítást bevezetni, előbb kellett volna új szereket kifejleszteni, rezisztens fajtákat nemesíteni és csak utána megkezdeni a szerkivonást.
Pecze Rozália ezzel annyiban vitatkozott, hogy nem baklövés, hiszen ez egy lépés a fenntarthatóság felé. Ha ésszerű a szercsökkentés, akkor biológiai növényvédő szerekkel, valamint technológiai optimalizálással, esetleg génszerkezet módosítással áthidalható a probléma. Nagyobb szerepet fognak kapni a jövőben a hatásfokozó adalékok az adjuvánsok, ami növeli a növényvédőszerek hatékonyságát. Emellett előtérbe kerülnek olyan biológiai készítmények baktériumok, gombák és algák, melyek a növények immunrendszerét erősítik. Mely termékek a Danuba Kft.-nél is elérhetőek említette Veisz Róbert.

A drónok élre törnek

Szó esett arról is, hogy a drónpermetezésnek milyen előnyei vannak. Sokkal kisebb a koncentráció mellett is hatékonyabb a szerkijuttatás. A Danuba Kft. szaktanácsadója megemlítette, hogy vizsgálatot végeztek deszikkáns kezeléssel, ahol a drónnal kijuttatott területen hamarabb szívódott fel a hatóanyag a növényekben. 
A drónok mezőgazdasági használata iránti érdeklődés a fiatalok és az idősebbek irányából is adott. Nagyon jól használható a drón például szőlőben, ahová traktorral már nem lehet bemenni az állomány roncsolása nélkül, de repcében és napraforgóban is van létjogosultsága a drónoknak bizonyos növényméret felett, ahol már nagy lenne a taposási kár kerekes traktorokkal.

Csapadék után sem lehet traktorral a táblába menni, a drónoknak, mivel repülnek ez nem akadály. A drónokkal foltkezelések is végezhetők, és jók állomány ellenőrzésre a rovargócok felkutatására. A hagyományos permetezéshez sok víz kell, a drónos növényvédelmi kezeléseknél erre sincs szükség.

A drónok használatának szabályozását most dolgozzák ki, de nem lesz egyszerű a bevetésük. Vezetésükhöz jogosítvány lesz szükséges, egy permetezéskor egy irányítónak,egy megfigyelőnek és egy növényorvosnak is a területen kell lenni a tervek szerint.
Kókai Balázs (Huniper Kft.) a gépgyártás területén tevékenykedik, mint kiemelte hazánkban körülbelül 40 cég gyárt növényvédelmi gépeket. Szerinte ezeknek a munkáját nem tudják majd teljes egészében átvenni a drónok, de ezeket a gépeket is fejleszteni kell.

A fejlesztés iránya, hogy a gépek  minél gyorsabban haladva is precíz munkát tudjanak végezni. Kevés a munkaerő, az időjárás is korlátozza a munkavégzéshez ideális napok számát, ezért mindig sietni kell.

Az önjáró traktorok főleg nagy rakománnyal tömörítik a talajt, ezen vékonyabb kerekekkel és filigránabb gépekkel lehetne változtatni.

Hamarosan kész a gyorstöltő

A növényvédőszer gyártók már elkezdtek közösen fejleszteni egy gyorstöltőt, aminek lényege, hogy a vegyszer keverését végző dolgozó egyáltalán nem érintkezik a vegyszerrel, sőt a gép ki is mossa a göngyölget. Ez feltételezi, hogy minden növényvédőszer gyártó ugyanolyan edényzetbe csomagolja majd a termékeit. Várhatóan 2022-től már hazánkban is elérhető lesz ez a technológia.
Nem csak a szerpaletta szűkülése miatt, hanem egészségügyi szempontból is előnyös a minél kevesebb szer használata. A növényvédőszeres fordulók között biológiai növényvédőszerekkel is végezhető kezelés, de ezeknek az új technológiáknak a betanítását meg kell oldani. A precíziós növényvédelemben nem mindegy milyen sebességgel megy e gép, milyen a szórási sebesség, milyenek a szórófej beállítások, és a nyomás. A térképek betáplálását is el kell sajátítani.  A jó beállítások környezetvédelmi és gazdasági érdekeket is szolgálnak, amennyiben csökken a szer elsodródása, mondta Pecze Rozália.

A szakember kiemelte: a precíziós gazdálkodásra átálláskor van egy betanulási időszak, ami alatt a profitabilitás csökkenhet. Ám sok termelő ma már nem csúcstermésekre vágyik, hanem optimalizált jó termésre, minél kevesebb imputanyag és minél kevesebb munkaidő befektetés mellett.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Bármilyen furcsa, megéri kipróbálni – Növényvédelmi előrejelzés 45. hét

A házikertekben is egyre inkább terjedőben van a forgatás vagy ásás nélküli talajművelés, amikor a talajt csupán a vetés mélységéig lazítjuk fel, a termőréteg többi részében pedig az aktív talajéletre bízzuk az optimális talajállapot kialakulását és fennmaradását. Ásni csak indokolt esetben szabad. Próbálják ki, megéri, mert a talaj egészséges állapota hosszú távon csak így tartható fenn.

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

Biológiai növényvédelem a szőlő feketerothadás ellen

A szőlőtermesztőknek igen komoly kihívásokkal kell szembenézniük a jelenlegi gazdasági és növényegészségügyi helyzetben. A változó időjárás és termesztéstechnológia következtében újabb és újabb, esetenként rég nem látott kórokozók, kártevők számára válnak alkalmassá a körülmények a Kárpát-medencében.

Az alma régi-új kártevője

A vértetű régebben az almafa egyik legsúlyosabb kártevője volt, később sokat veszített jelentőségéből, de napjainkban újra érzékelhetően elszaporodott. Az utóbbi évtizedek szakszerűtlen növényvédőszer-használata (predátorokat irtó rovarölő szerek, egyoldalú műtrágyahasználat stb.).

Erős hátteret nyújt a Syngenta a Valagro további fejlesztéseihez

A környezet és az emberi egészség védelme érdekében mind nagyobb figyelem fordul a biológiai megoldások felé a mezőgazdaságban, ez piac várhatóan öt év alatt megduplázódik. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek is tevékenyek ezen a téren. A Syngenta a 40 éves gyakorlattal rendelkező, a biostimulátorok és speciális tápanyagok piacán vezető olasz Valagrót vásárolja meg, jelentették be október elején.

A paradicsom lehet a kulcsa az aranka fajok elleni védekezésnek

A nünbergi Friedrich-Alexander Egyetem kutatói a Tübingeni Egyetem, a Tromsøi Egyetem, az UC Davis és a norwichi Sainsbury laboratórium munkatársaival együttműködve felfedezték, hogy egyes paradicsom fajták hogyan védekeznek a kártékony aranka fajok ellen. Egy idáig ismeretlen receptor segítségével azonosítják a parazitát.

Lemken – 240 éve a mezőgazdaság szolgálatában

A minőségi talajművelő-, vető- és permetezőgépeiről híres, talajművelő gépeivel számos európai országban vezető pozíciókat szerzett családi vállalkozás is, mint mezőgépgyártó, 240 évvel ezelőtt egy kovácsműhelyben kezdte működését. Kezdetben lópatkolással, lóvontatású eszközök (ekék, boronák, gereblyék, szekerek stb.) javításával és egyedi gyártásával foglalkozott.

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.