Back to top

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

A Kaliforniai Egyetem friss tanulmánya szerint nem csak az embert fenyegeti a SARS-CoV-2, az új koronavírus, a génelemzés kimutatta, hogy sok állatfaj érzékeny lehet a SARS-CoV-2 fertőzésre, néhány közülük pedig kritikusan veszélyeztetett faj. Nemzetközi tudóscsoport genomelemzéssel végzett kutatásokat, amely során az aminosav-szekvenciákat modellezték, hogy kiderüljön, van-e olyan kombinációs lehetőség, hogy a vírus bejuthasson a szervezet sejtjeibe.

Kiderült, hogy több faj is létezik, amelyekre a vírus átterjedhet az emberről.

A tudósok úgy vélik, hogy számos főemlősfajnak kritikusan nagy a fertőzésveszélyeztetettsége, köztük az alföldi gorilláé, a szumátrai orangutáné és a fekete gibboné. További magas kockázatú fajok közé tartozik a szürke bálna, a palackorrú delfin és a kínai hörcsög. Megállapították, hogy

a háziállatok, például a macskák, a szarvasmarhák és a juhok közepesen, a kutyák, a lovak és a sertések pedig alacsonyan fertőződhetnek meg.

Ezek egyelőre elméleti eredmények, a kutatók szorgalmazzák, hogy ne csak a számítások eredményei alapján értelmezzék az állatokra vonatkozó előre jelzett veszélyeket. A tényleges kockázatokat majd az elvégzett kísérletek adataival lehet megerősíteni. A kutatások genetikai anyagát biztosító a nemzeti állatkert (National Zoological Park)  és a San Diego Állatkert az eredmények áttekintése mellett úgy döntött, hogy megerősítik az állatok és az emberek védelmi programját.

- Az emberről állatra terjedő fertőzések megelőzése nem jelent új kihívást az állatkertek és az állatgondozó szakemberek számára, az információk lehetővé teszik erőfeszítéseink összpontosítását és a megfelelő intézkedések megtervezését az állatok és az emberek biztonságának érdekében, mondta Klaus-Peter Koepfli, a kutatást végző tudóscsoport tagja.

Kutatások kimutatták, hogy a SARS-CoV-2 vírus közvetlen őse valószínűleg az egyik denevérfajból származott. Egyelőre nem tudni, hogy a denevérek közvetítették-e az új koronavírust közvetlenül az emberekre, vagy átmentek egy köztes gazdán, de a tanulmány bizonyos mértékben megerősíti, hogy egy vagy több közbenső gazdaszervezet érintett lehetett.

Forrás: 
rp.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Kedvezőbb kereskedelmi feltételeket hozhat a madárinfluenza-mentes státusz visszanyerése

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Elektromos riadó a paradicsomban

Elektromos jelekkel riasztja a növény többi részét a paradicsom termése hernyófertőzéskor, derült ki egy nemrég végzett vizsgálatból.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Atkairtás nyári mézek után: az egyik legfontosabb kezelési időszak

A méhészeti szezonban elérkeztünk abba az időszakba, amikor már a mézpörgetések zömét maga mögött tudhatja a méhész. Többen nyaralásra készülnek, vagy már nyaralnak. Viszont atkakezelés szempontjából épp ez az időszak az egyik legkritikusabb az őszi vagy téli zárókezelés mellett.

Törzsültetvény régi fajtákból

Háromszázféle régi sváb alma- és körtefajtát őriznek meg a jövő nemzedékeinek a weihenstephan-triesdorfi alkalmazott tudományok egyetem (HSWT) gyümölcstermesztési kísérleti állomásán létrehozott 4000 négyzetméteres ültetvényben.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.