Back to top

Fejenként egy szobányi zöld

A vírushelyzet és az azzal járó korlátozások miatt különösen a nagyvárosokban értékelik nagyra a kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységre szolgáló zöldfelületeket. Mivel hosszabb ideje nem ajánlatos zárt térben találkozni a barátokkal, ismerősökkel, a városlakók körében nagyon népszerűek lettek a közparkok.

A német városokban most érződik igazán a haszna annak, hogy az elmúlt 22 évben növekedett a zöldfelületek aránya, amit a szövetségi statisztikai hivatal adatai is alátámasztanak. A 14 legnépesebb – több mint 500 ezer fős – német városban személyenként átlagosan 25 négyzetméter zöldterület áll rendelkezésre, míg 1996-ban ez a terület 18 négyzetméter volt.

Ugyanebben az időszakban ezekben a nagyvárosokban 7,7-ről 10,9 százalékra emelkedett a lakónegyedek és a forgalmi területek zöldfelületi aránya. A zöldfelületek közé tartoznak a parkok, a botanikus kertek, a játszóterek, de a kiskertek is.

A kedvező változás a 250-500 ezer fős nagyváro­sokban is megfigyelhető. Ezekben a zöldfelületek aránya a lakónegyedekben és a forgalmi területeken 2,6 százalékkal, 9,7 százalékra nőtt, az egy főre jutó zöldterület pedig még magasabb, 27 négyzetméter. A 100-250 ezer lakosú városokban ez az arány 9,2 százalék, az egy személyre jutó zöldterület pedig 31 négyzetméter. A történelmi, földrajzi, topográfiai különbségek miatt azonban a váro­sok értékei csak közvetetten hasonlíthatók össze.

Egy völgyben lévő városban, például Stuttgartban kevesebb a térbeli lehetőség a zöldfelületek bővítésére, mint egy sík terepen elhelyezkedő településen, például Hannoverben vagy Lipcsében.

A volt királyi városokban, például Münchenben vagy Berlinben pedig hagyományosan nagyméretű parkok találhatók.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Áttelelők veteményezése

Bár az ősz a zöldségfajok nagy részénél a termények betakarításának az időszaka, sokukat augusztus végétől október végéig (esetleg november közepéig) már vetjük vagy ültetjük a következő évi terméshez. Az őszi vetés célja elsősorban a következő tavaszi-nyári korai szedés lehetősége, vagy az, hogy a hosszú tenyészidejű növények jobb terméshozamot érjenek el.

Kertészeti Kisokos – Fontos kerti teendők a tél beköszönte előtt

Legtöbbünknek az idei nyár nem a nagy jövés menésről szólt, éppen ezért nyugodt szívvel ajánljuk bárkinek, hogy vesse bele magát a kerti munkákba – épp itt van az ideje! Az aktív pihenés jegyében most meg tudjuk alapozni kertünk vagy veteményesünk következő hónapjait, hogy minden növény számára a lehető legkönnyebben menjen a telelés.

Rózsakert Bálint György emlékére

Bálint György, az ország kertészének kedvenc rózsáiból alakítottak ki emlékkertet a Károlyi kastélyban, Fehérvárcsurgón, amelyet a 16. Európai Dísznövény és Kertművészeti napokon avattak fel.

Bajban az európai burgonyapiac

Előrejelzések szerint az európai burgonyatermés nagyobb lesz, mint az elmúlt évben, de nincs egyensúly a kereslet és a kínálat között. Még a tavalyi készletek egy része is a raktárakban van.

Módosult a mezőgazdasági vízszolgáltatásról szóló rendelet

Módosult a mezőgazdasági vízszolgáltatásról szóló rendelet, amely többek közt a korábbi a módosításokat harmonizálja, egyértelműsíti, illetve egészíti ki.

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.

Fejlesztés, munkahelyvédelem - Támogatás a kertészeteknek

Október közepén indul az az új fejlesztési támogatás, amely 30 milliárd forintot biztosít a kertészeti ágazat versenyképességet és hatékonyságot szolgáló beruházásaihoz.

Talajtakarás faforgáccsal

Egy apró trükk a kertészkedéshez… Létezik egy jól bevált módszer a régimódi kertész szakkönyvekben, mely azt taglalja, hogy az ősz elérkezettével egyben eljön az ideje a dupla ásásnak is. Mára a tudomány bebizonyította ennek az ellenkezőjét, hiszen egyre terjednek a minimális talajforgatással járó módszerek. Nem éri meg a felső termékeny részt leforgatni, a gyökérzóna mélysége alá.

Akár életveszélyes is lehet az almaallergia

Sok embert érint az almaallergia, amelynek a tünetei általában enyhék, bizonyos esetekben azonban a torok dagadásával és légszomj kialakulásával is járhat.

Ez még nem a természetes őszi lombhullás – Növényvédelmi előrejelzés 40. hét

Növényvédelmi szempontból a késő nyarat idéző, mintegy három hétig csapadékmentes időjárás inkább a kártevők fellépésének kedvezett, míg a kórokozók tevékenysége háttérbe szorult. Ezzel együtt a címben is említett korai lombhullásért két gombabetegség a felelős, ahogy a korai dióhullás okát is kórokozók támadásában kell keresnünk.