Back to top

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Az ünnepséget szeptember 12-én tartották meg a Pest megyei Ócsán. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ünnepi beszédében azt mondta, hogy az agrárium egyre dinamikusabb technológiai fejlődése ellenére a mezőgazdaságot ma is hasonló kihívások foglalkoztatják, mint egykor, Nagyatádi Szabó István földművelésügyi minisztersége idején.

A Földművesek Napját 2017-ben rendezték meg először Nagyatádi Szabó István, a termőföld igazságos elosztásáért küzdő, korábbi földművelésügyi miniszter születésnapján, szeptember 17-én. Azóta évről évre másik magyarországi településen tartják az emléknapot, ezzel is elismerve az ottani gazdák munkáját.

Országgyűlési határozattal 2018-ban hivatalosan is a földművesek emléknapjává nyilvánította szeptember 17-ét.

petrass.jpg

Petráss László: fontos a földművesekkel való törődés
Petráss László alapító-szervező a IV. Földművesek Napja alkalmából tartott ócsai ünnepségen kiemelte: a Földművesek Napja annak bizonyítéka, hogy fontos a földművesekkel való törődés, együtt gondolkodás. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben Csokonyavisontán, Nagyatádi Szabó István szülőhelyén a néhai Torgyán József (1932-2017) volt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kezdeményezésére indult el a Földművesek Napjának szervezése, majd 2016-ban szerződésbe foglalták az esemény megszervezésének szándékát. A szerződést Torgyán József, és korábbi munkatársa, Petráss László mellett Harasztia Attila, Csokonyavisonta polgármestere, valamint Lambert Győzőné, az Arany-Korona Alapítvány képviselője írták alá.

Van mit tenni az asztalra

Turi-Kovács Béla és Szászfalvi László közreműködésével vált 2018-ban hivatalos emléknappá a Földművesek Napja – emlékeztetett Petráss László, kiemelve, hogy „sokat dolgoztunk rajta, és nemcsak arra gondoltunk, hogy az ország bármely területén minden évben megtartjuk ezt az ünnepséget, hanem szeretnénk ezzel a Kárpát-medencében is megjelenni, sőt a politika segítségével szeretnénk elérni azt, hogy az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete – a szerk.) asztalára kerüljön, és a Földművesek Világnapja legyen.”

horvatrobert.jpg

Horvát Róbert: az elismerés annak jele, hogy figyelnek ránk
Méhészeket is díjaztak

A rendezvényen 30 ócsai gazda kapott elismerést. Az egyik díjazott Horvát Róbert méhész, aki 2010 óta méhészkedik. Méhei ócsai telephelyén telelnek, de nagyrészt vándorlással gyűjti be a mézet áprilistól augusztusig. Termelői alapmézeket készít: repce-, vegyesvirág-, akác-, hárs-, napraforgó és selyemfű mézeket, és virágporuk is van. Idén nem volt könnyű szezonjuk, akácmézből az utóbbi évtized, sőt évtizedek legkisebb termése lett, emellett a méhcsaládok is megfogyatkoztak, vagy nem fejlődtek megfelelően a hektikus időjárás következtében. A díjjal kapcsolatban elmondta: jó és örömteli érzés, hogy elismerik a termelők munkáját, számára is fontos elismerés egy ilyen díj, és annak a jele, hogy figyelnek rájuk.

raczistvan.jpg

Rácz Istvánék mézeit 170 méhcsaládjuk készíti

Rácz István ugyancsak Ócsán méhészkedik: 27 éve gyűjt mézet, többek között az Ócsához tartozó védett területekről, illetve vándorolnak is a méhekkel. Családi vállalkozásukban ők is termelői alapmézeket készítenek, 170 méhcsaládjuk van. Azt mondta, első ízben kapott ilyen díjat, örül, hogy elismerték munkáját.

Petráss László elmondta, hogy a fogyasztók, a magyar emberek köszönetét is szeretné tolmácsolni, mert „az Önök keze munkájának köszönhetjük mindazt a tiszta étket, amit haza tudunk vinni és le tudunk tenni a családi asztalra”.

Lambert Győzőné, az Arany-Korona Alapítvány kurátora köszöntő beszédében hangsúlyozta: Nagyatádi Szabó István szerette hazáját, a paraszti társadalmat és egész életében a földműves kisgazdák munkájának elismeréséért munkálkodott, valamint megalkotta a magyar földreformot, amelynek megtestesítője volt. Az emléknapon Nagyatádi Szabó István munkásságához méltó tisztelettel emlékeznek meg az ország gerincét adó, a nemzetmegtartó erőt képviselő földművesek munkájáról. Megköszönte az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatását. Az ünnepi megnyitón Papp József Barnabás baptista lelkipásztor mondott ökumenikus áldást.

Bukodi Károly, Ócsa polgármestere kifejtette: nemcsak földműveseket, hanem gazdálkodókat, állattenyésztőket, borászokat is díjaz az alapítvány, mindenkit, aki ételt tesz az asztalunkra. Köszönetet mondott az emléknap kezdeményezőinek, mert a gazdák is megérdemelnek egy ilyen napot.

Ha belegondolunk, életünk során, köszöntünk szinte mindenkit, a hölgyeket nőnapon, az édesanyákat anyák napján, a pedagógusokat, az egészségügyben dolgozókat, de pár évvel ezelőttig a gazdákat, a gazdálkodókat senki nem köszöntette külön, természetes volt, hogy dolgoznak a földeken, az állattenyésztő telepeken, mi pedig élvezzük a termékeiket – fejtette ki. „Nagyon szépen köszönöm mindazoknak, akik gondoltak a gazdálkodókra” – mondta Bukodi Károly. A polgármester kiemelte: külön öröm, hogy a IV. Földművesek Napjának Ócsa városa adhat otthont, és a helyi gazdálkodók is kitüntetésben részesülhetnek munkájuk elismeréseként.

bukodikaroly.jpg

Bukodi Károly: örömteli, hogy a helyi gazdálkodók munkáját is elismerték

Új kor, régi kihívások

Harasztia Attila, Csokonyavisonta polgármestere beszédében kiemelte: nagyon megtisztelő számára, hogy az emléknap örökös védnöke lehet, és bár 2016-ban a szerződés aláírásakor nem volt benne biztos, hogy tartós lesz ez a kezdeményezés, az idő mégis rácáfolt, a mozgalom elhivatott híve lett, nagy eredmény, és azt mutatja hogy szükség van a Földművesek Napjára, amely méltó módon képviseli Csokonyavisonta szülöttének, Nagyatádi Szabó Istvánnak az örökségét, „az ő politikai végakaratát hajtjuk végre évről-évre”.

Visszaemlékezett arra, hogy amikor 2017-ben, Csokonyavisontán az első Földművesek Napját megtartották, „vért izzadt”, hogy a településen három főállású gazdálkodót találjon.

Napjainkban ugyanakkor már számos példa van arra, hogy hosszabb külföldi munkavállalás után családok térnek vissza és fognak gazdálkodásba Csokonyavisontán, ami a polgármester szerint nagyon örömteli folyamat. Úgy vélte, 2020 sorsfordító lesz a magyar vidék életében: nemcsak a különböző nehézségeket okozó koronavírus, hanem amiatt is, mert a vírus megmutatta, hol a helyünk, sok magyar az anyaföldhöz fordulva hazatért. Mint mondta, „érdekes trendforduló zajlik”, és azt kéri a döntéshozóktól, találják meg ezeket a hazatérő embereket, fiatalokat, és próbálják őket segíteni a boldogulásban, mert „mindig a földművelő réteg volt az, aki dolgozott, ételt adott, és ha kellett, felvette a fegyvert”.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint az agrárkormányzat munkájának egyik mércéje, hogy azok a gazdálkodók, vállalkozások, munkavállalók, akik az agráriumban és a hozzá kapcsolódó szektorban dolgoznak, a társadalom részéről milyen elismerésben részesülnek.

Nagyatádi Szabó István munkásságát méltatva úgy fogalmazott, hogy az ünneplés lehetőséget ad a földművesek munkájáról való méltó megemlékezésére. Mint mondta, Nagyatádi Szabó István miniszterségéhez több olyan, az ágazatot lényegében meghatározó feladat kötődik, amellyel ma is meg kell birkózni. Ilyennek nevezte a földreformot, az öntözéssel, fásítással kapcsolatos elképzeléseket és teendőket, amelyek jelenleg is az agrárkormányzat tevékenységének középpontjában állnak. Példaként említette, hogy a birtokpolitikában – az osztatlan közös földtulajdon felszámolásával - 30 éves lemaradást kell rendezni. Az öntözés szükségességének felismerésével olyan évtizedes gyakorlatot szükséges átfordítani, amely a víz elvezetésére fókuszált és nem arra, hogy a csapadékot megtartsuk és hasznosítsuk az agráriumban.

feldmanzsolt.jpg

Fedman Zsolt: a földreform, fásítás, öntözés kihívásaival ma is meg kell birkózni

Az államtitkár az erdősítéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mint ahogyan Nagyatádi Szabó István az Alföld erdősítéséért állt ki, addig az Agrárminisztériumnak most az országfásítási program végigviteléért kell dolgoznia, amelyben a gazdálkodókat, az állami intézményeket, az önkormányzatokat, a civil szervezeteket abban erősíti, hogy a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas földeket fásítással érdemes hasznosítani.

Sokrétű tudás kell az eredményes gazdálkodáshoz

Tisztelettel adózunk azon gazdálkodók előtt, akik ahogyan korábban is, a mögöttünk lévő fél évben is biztosították valamennyiünk számára az élelmiszert, ellátták nem csak a hazai lakosságot, de exportra is jutott a magyar termékekből. Miközben az ősök előtt tisztelgünk, a jövőbe is tekintünk – mondta, kifejtve, hogy a mai mezőgazdasági munka már csak részben azonos az egykori tevékenységekkel. Ma más körülmények között, például drónokkal, GPS-el és más, a fizikai munkát lényegesen megkönnyítő eszközökkel dolgozhatnak a mezőgazdaságban, és tudják elérni ugyanazt az eredményt. Éppen ez az, amivel a mai tizen- huszonéveseket meg lehet győzni és el lehet csábítani ehhez az ágazathoz.

Ma már a korábbiakhoz képest jóval sokrétűbb tudás kell ahhoz, hogy eredményes, jövedelmező gazdálkodást tudjon folytatni: nem elég az erő, a fizikai munka, az elszántság, az évszázados tapasztalat, a XXI. században a föld mellett a gépekhez, a növényvédelemhez, az informatikához is kell érteni.

Mégis, „abból az el nem mozdítható termőföldből indul ki minden, amely (…) a Kárpát-medencében és Magyarországon jó minőségben és bőségesen áll rendelkezésre”. Az Agrárminisztérium ezt a munkát segíti, a támogatásokkal biztosítja a gazdaság folyamatos működését – mondta Feldman Zsolt.

Prof. dr. Sinóros Szabó Botond, az MTA doktora kiemelte, a gazdálkodásban sok minden alapvetően megváltozott az utóbbi időszakban: a mezőgazdaság eddig csak energiavásárló volt, vagyis fizettek a gazdák azért, hogy energiájuk legyen, mostanra azonban energiatermelő is lett, elég csak például a biodízelre, bioetanolra, biomasszára gondolni.

A gazdálkodással kapcsolatban ő is a rendszerszemlélet, valamint a gazdák együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Mint elmondta, az erőforrások fogynak, de Magyarország gazdagon van ellátva, aminek az élelmiszerbiztonság megteremtése szempontjából is nagy jelentősége van, tekintettel arra, hogy a világ egyharmada nem jut naponta megfelelő élelemhez, egyhatoda pedig éhezik. „Meg kell becsülnünk ezt a helyzetet, hogy az erőforrásokkal így gazdálkodhatunk” – mondta a professzor. Úgy vélte, a Földművesek Napja egyben a vidék társadalmának ünnepe is, amelyet szerinte érdemes összekapcsolni a békével.

„Legyen egyben a béke ünnepe is, mert ahhoz, hogy tudjunk dolgozni, béke szükséges” – mondta Sinóros Szabó Botond.

Az idei ócsai rendezvényen – hasonlóan a tavalyi, Bugyi nagyközségben tartott emléknaphoz – részt vett dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária, valamint a Nagyatádi Szabó család képviselője. A szervezők azt is elmondták, hogy a következő, 2021-es Földművesek Napjának Alsónémedi lesz a házigazdája.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldítő vetőmagvak kivitelre

Szolid termelési költség, megsüvegelésre méltó árbevétel – röviden így jellemezhetnénk a Multi Mag Debrecen Kft. által exportcélra termeltetett aprómagvakat. Ebben az évben összesen 3200 hektárt integrált a cég, nem kevesebb, mint 126 termelővel voltak szerződéses kapcsolatban.

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

Népszerű a székely nyúl - Tudományos munka és hobbi a nemesítés

„Nem használ bicskát evés közben” – felelte a fiatal állatorvos, amikor egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen székely jellegzetessége van a nyúlnak. Viszont nagyon jól alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz, semmilyen kényeztetést nem igényel, sőt, ez nem is ajánlott.

Így olvasszuk fel a kristályos mézet!

Itt az influenzaszezon és még aktuálisabbá válik a méz használata. A méz kikristályosodása teljesen természetes folyamat és inkább akkor van baj, ha ez nem történik meg. Az azt is jelentheti, hogy nem igazi a méz vagy már túl sokszor felhevítették. Így tudjuk kimélő módon újra folyékonnyá tenni a mézet.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Fiatal sertéstenyésztő elkötelezve a berkshire mellett

Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.