Back to top

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

A haladó szellemű erdőmérnök és polihisztor előrelátását tanúsítja, hogy a XXI. században a Pilisi Parkerdőben az általa megkezdett szakmai munkát továbbfejlesztve az erdészek a klímaváltozás negatív hatásaival szemben ellenállóbb, magasabb ökológiai értéket képviselő örökerdőket alakítanak ki.

Fotó: Pilisi Parkerdő
Dr. Madas László 1920-ban született Sopronban, a Muck erdészdinasztia harmadik generációs sarjaként. Erdőmérnöki diplomáját 1942-ben szerezte a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki karán. Ezt követően az egyetem Út- Vasútépítési Tanszékének adjunktusa volt mindaddig, amíg 1943-ban besorozták. Hat éven át tartó háborús szolgálatából 3,5 évet orosz hadifogságban töltött, ahonnan 1949-ben tért haza.

Majd több államerdészeti beosztást is betöltött, mígnem 1954-ben a Visegrádi Erdészet vezetője lett.

Ekkor indította el az országban egyedülálló kísérletként az erdőanyai völgyben a szálalóvágásos erdőfelújítást, amit élete végéig irányított és ellenőrzött. Neki köszönhető, hogy az örökerdő-gazdálkodás irányában mutató kísérleti eredmények közvetlenül is tanulmányozhatók Visegrádon. Tulajdonképpen ez tekinthető a hazai, ma már örökerdő-gazdálkodásnak nevezett erdőművelési rendszer előfutárának.

A hazánkban egyre nagyobb teret nyerő örökerdő-gazdálkodás egyszerre ad választ a klímaváltozás kihívásaira, termel megújuló faanyagot és biztosít változatos élőhelyet.

A Pilisi Parkerdő 65 ezer hektáros erdőterületéből majdnem 11 ezer hektár örökerdő „üzemmódban” van. A fő, csaknem 7 ezer hektáros tömb a Visegrádi-hegység nyugati felén terül el Esztergom, Dömös, Pilisszentkereszt, Pilisszántó, között. Országosan is megjelent ez a gazdálkodási mód, néhány év alatt az állami erdőgazdaságok az erdőterületeik egy százalékán már bevezették, hasonló nagyságú területen pedig elkezdődött az átállás.

Bátran kijelenthetjük, hogy Dr. Madas László messze megelőzve korát, a fenntartható gazdálkodás szellemében végezte munkáját.

Közreműködött az erdők hármas rendeltetésének megfogalmazásában a korábbi kettős (védelmi és gazdasági) pilléren nyugvó, erdőgazdálkodási modell közjóléti rendeltetéssel történő kiegészítésében, ezzel az erdők társadalmi szerepének újragondolásában.

Fotó: Pilisi Parkerdő
Madas László a természetvédelem területén is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Irányításával és széleskörű összefogással született meg a Pilisi Táj Fejlesztési Program, ami a tömegturizmus kezelését a környezetvédelmi érdekek figyelembevételével valósította meg. A vezetése alatt lévő Pilisi Állami Parkerdőt az Országos Természetvédelmi Hivatal 1978-ban tájvédelmi körzetté nyilvánította. Majd szárnyai alatt, 1981-ben létrejött a Pilisi Bioszféra Rezervátum, ami az UNESCO "Az ember és a bioszféra" programjának részévé és a világ 701 bioszféra rezervátumának egyikévé vált.

A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság megalakulásától kezdve nagy hangsúlyt fektetett a környezeti nevelésre is.

Ez a tevékenység kezdetben a madárvédelmi csoport, majd 1979-1989 között a Jurta-tábor működése alatt valósult meg. Fontos dátum 1988, amikor átadták a Makovecz Imre által tervezett Erdei Művelődés Házát, ami napjainkig a hazai környezeti nevelés egyik fellegvárának tekinthető.

Dr. Madas László a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság 1983-ban nyugalmazott igazgatója nemcsak remek szakember volt, hanem a fiatalok párfogója és segítője is. Sok leendő erdőmérnök köszönhette önzetlen és bölcs tanácsait, iránymutatását.

Mindezen túl Dr. Madas Lászlót gyakran foglalkoztatta az erdészet jövőbeli sorsa, a szakma további fejlődésének kérdése is, aminek a zálogát a folyamatos megújulásban látta.

Felbecsülhetetlen eszmei értékű szakmai hagyatékát méltón őrzik utódai.

Ennek egyik tanúbizonysága az a „Türelem az erőhöz” című kisfilm is, ami a Pilisi Parkerdő 50 éves jubileumára készült és emléket állít számára is, amely ezen a linken elérhető.

A kisfilmben öt erdész generáció vall arról, hogy mit is jelent számára a Pilisi Parkerdő, ami az egykori igazgató és munkatársai odaadó munkája nélkül nem az az erdő lenne, mint amiben napjainkban eltölthetjük szabadidőnket. Dr. Madas László alapozta meg ugyanis, hogy a Pilisi Parkerdő név ma már egyet jelent az értékteremtő, hagyományőrző, ugyanakkor innovatív, a jövő tekintetében megoldásokat kereső és nyújtó erdőgazdaság képével. A gyönyörű képsorokat felvonultató kisfilm mindazoknak élményt nyújthat, akik szeretik a természetet, még akkor is, ha nem ismerik a Pilist.

Illusztráció

Dr. Madas László így vallott arról, hogy miért is tartja szépnek a szakmáját:

„…az erdész egy adott pillanatban akár 300 éves időtartamot is átfog, miközben egy 150 éves idős fa és az alatta lévő 5-10 éves újulat mellett áll – amely további 150 évet is megélhet -, és hogy milyen beavatkozásokat végez, azt ennek tudatában kell eldöntenie”.

Kimagasló szakmai teljesítményét számos elismeréssel honorálták: Európa-díjas, Bedő Albert-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjének birtokosa, az Országos Erdészeti Egyesület Tiszteletbeli Tagja, Visegrád díszpolgára.

Dr. Madas László 2009-ben hunyt el Visegrádon.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt. sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Virág Vivien: Reggeli rutin

Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.

#ForestBiodiversity

Lépjünk túl a közhelyeken és hallgassuk meg az erdészeket, értsük meg a tevékenységüket, tanuljunk a tapasztalataikból! Dióhéjban ez az új, #ForestBiodiversity elnevezésű figyelemfelkeltő kampány üzenete, amelyet hat, az európai erdészeti ágazatot képviselő egyesület indított Brüsszelben.

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

Egy különleges ritkaság az erdőben

Aki nem járatos a gombák világában, biztosan hozzá sem nyúl a bizarr külsejű májgombához. Akik kóstolták, különleges finomságnak tartják.

Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.

A természet szolgálatában - Ötven éves a Bakonyerdő Zrt.

Hazánk legjelentősebb faiparral rendelkező erdőgazdasága kiterjedt erdeivel, történelmi emlékhelyekkel, lenyűgöző vadállományával méltán kedvelt turisztikai célpont. A Bakonyerdő Zrt. 50 éves fennállásának alkalmából ünnepélyes megemlékezést tartottak az erdőgazdaság huszárokelőpusztai vendégházában.