Back to top

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

Asztalos Ferenc: tavalyhoz képest mintegy két héttel később kezdhettünk neki az aratásnak
Tavaly az óriási hőség és szárazság miatt a gazdák a szokásosnál korábban, már június végén megkezdhették az aratást, idén viszont későbbre tolódott a termésbetakarítás kezdete. Mint Asztalos Ferenc méhi gazda korábban nyilatkozta a Magyar Mezőgazdaságnak, az utóbbi években július 1. táján már javában végezte az őszi búza betakarítását, de idén ehhez képest csak kéthetes csúszással tudott belevágni.

A nagy szárazság és az azt követő kiadós, de egyben viharos esőzések utáni becslések már megörvendeztették a gazdákat.

Az előrejelzések szerint idén mintegy 2,9 millió tonna gabonaféle terem Szlovákiában, ami 9 százalékkal, azaz 239 ezer tonnával több a tavalyinál. A statisztikai hivatal jelentése szerint a kalászos gabonafélék átlagos hozama meghaladja az 5 tonnát hektáronként, legyen szó akár búzáról, árpáról vagy tritikáléról. A hivatal mostani, második becslése 8 százalékkal nagyobb termést jósol, mint ami az aratás előtti felmérés alapján készült.

Peter Danko, a statisztikai hivatal mezőgazdasági osztályának vezetője elmondta, hogy a kalászos gabonafélék termesztésében a búza és az árpa dominál, a kalászostermőterület 93 százalékát ez a két kultúrnövény adja.

– Búzából csaknem 2,1 millió tonnás termésre számítunk, ami 8,3 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Ezt a mennyiséget annak ellenére érhetjük el, hogy tavalyhoz képest 4,2 százalékkal, azaz 390,9 ezer hektárral csökkent a búza termőterülete.

Az utolsó 5 évben az átlagos hektáronkénti hozam búzából 5,13 tonna volt, de idén elérheti az 5,37 tonnát – nyilatkozta az osztályvezető.

Árpából csaknem 666 ezer tonna termést szállíthatnak raktárba a gazdák, ami 2019-hez képest 11 százalékos növekedést jelent. A termőterület valamelyest – nem egészen
5 százalékkal – nőtt, az átlagos hektáronkénti hozam pedig meghaladja az 5 tonnát.

Szinte „feltámasztották” a kukoricát az idejében érkezett kiadós esők
A rozstermés is bőségesebb a tavalyinál, csaknem 50 ezer tonna begyűjtésével számol a hivatal, ami tavalyhoz képest 3,4 százalékos növekedést feltételez.

A zab esetében mintegy 17 százalékos plusztermés lett az előző évihez képest, a tritikáléé pedig meghaladja a 14 százalékos termésnövekedést.

A mezőgazdasági termelők bőséges kukoricatermésnek is örülhetnek. A kultúra vegetációs időszakának kezdetén forró és csapadékmentes napokkal kellett megküzdeni, de a később érkezett esőzések „feltámasztották” a kukoricát. Ennek köszönhetően csaknem 1,5 millió tonna lehet a szemesként termesztett kukorica hozama az idén, 3,2 százalékkal, azaz 47 ezer tonnával több a tavalyinál. Az átlagos hektáronkénti hozam a statisztikai hivatal szerint meghaladhatja a 7,59 tonnát, az utolsó 5 év átlaga 7,05 tonna.

– Az olajnövények is gazdagabb terméssel szolgálnak az idén, mint 1 évvel korábban.

A repcetermés 5,3, a napraforgótermés 17,5, a szójatermés pedig csaknem 14 százalékkal nagyobb lehet ebben a gazdasági évben, mint tavaly – sorolta a statisztikai hivatal becsléseit Peter Danko.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb hungarikumok a Kossuth Rádió műsorában

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Árutőzsde - További emelkedés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.

Kalászosok őszi gyomirtása?

Munícióval látta el azokat a gazdákat az FMC-Agro Hungária Kft. akik bekapcsolódtak az elsősorban növényvédelmi kérdéseket boncolgató online konferenciába. Így kerültek terítékre az őszi kalászosok, a kukorica, a napraforgó vagy éppen a repce.

Tudományos kutatás a fenntarthatóbb környezetért

Az európai országok agrárminisztériumainak részvételével működő Agrárkutatás Állandó Bizottsága (Standing Committee of Agricultural Research, SCAR) idén bemutatta az 5. Előretekintés (Foresight) tanulmányt. Az Agrárminisztérium javaslatára Báldi Andrást, az MTA doktorát is felkérték a rangos nemzetközi szakértői körbe, ami a hazai fenntarthatósági kutatások jelentős elismerése.

Folyamatosan jönnek létre az öntözési közösségek

Megfelelő öntözésessel csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait. A mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja az öntözésfejlesztés, ami társadalmi, valamint környezeti szempontból is kulcskérdés.

A hermelin lett az Év Emlőse

A hermelint választotta 2021-ben az Év Emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Országos Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indított a miniszteri biztos

Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba - hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.